Az éghajlatvédelmi átállás finanszírozása
Az EU elkötelezett a karbonszegény, erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaság megvalósítása mellett. A tagállamokkal együttesen az EU nyújtja a klímafinanszírozás legnagyobb részét a világban.
Az éghajlati szempontok érvényesítése az uniós kiadásokban
Az EU határozottan támogatja a karbonszegény, erőforrás-hatékonyabb és fenntartható gazdaságra való átállást. Ez is része az EU azon törekvésének, hogy éghajlat- és energiapolitikai céljait a Párizsi Megállapodással és az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló fenntartható fejlődési céljaival összhangban teljesítse.
Az éghajlat-politikai, környezetvédelmi és a társadalmi fenntarthatóságra irányuló célkitűzések teljesítéséhez nagyszabású magán- és közberuházásokra van szükség.
Bár a Covid19-világjárvány súlyos egészségügyi, pénzügyi és gazdasági kihívásokkal szembesített bennünket, a pandémiából való kilábalás lehetőséget nyújt arra, hogy jobb és fenntarthatóbb világot építsünk, és megerősítsük az éghajlat-politikai intézkedéseket támogató közpolitikákat, így például:
- fokozzuk a szén-dioxid-árazási intézkedéseket
- visszaszorítsuk a környezeti szempontból káros és gazdaságilag nem hatékony támogatásokat
- elmozduljunk a fenntartható beruházások felé
A Next Generation EU (NGEU) elnevezésű uniós helyreállítási terv alapján a 672,5 milliárd eurós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 37%-a éghajlat-politikai célokat szolgál. A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetés alapján teljesített összes kiadás tekintetében pedig a cél az, hogy 30%-ukat éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítására fordítsák.
Hogyan finanszírozza az EU a klímasemlegességre való átállást? (Infografika)
A fenntartható finanszírozásra irányuló uniós politika
Magánberuházások bevonása
A zöld átmenet sikeréhez a közfinanszírozás kiegészítéseként magánberuházásokra is szükség van.
A Bizottság 2018 márciusában közzétette a fenntartható növekedés finanszírozására irányuló, tíz pontból álló cselekvési tervét, és az EU ezt követően lefektette a fenntartható finanszírozásra irányuló politikájának alapjait.
2019 októberében az EU és tagállamai harmadik országokkal együtt elindították a fenntartható finanszírozással foglalkozó új nemzetközi platformot, hogy több magántőkét tudjanak mozgósítani a környezeti szempontból fenntartható beruházások számára.
A 2019 decemberében előterjesztett európai zöld megállapodásban a Bizottság bejelentette, hogy megújított fenntartható finanszírozási stratégiát fog kidolgozni. A Bizottság 2021 júliusában javaslatot tett erre az új stratégiára, amelynek célja az éghajlatváltozás kezelése, és egyúttal a fenntarthatóbb gazdaságba történő beruházások növelése.
- A fenntartható finanszírozással foglalkozó nemzetközi platform (Európai Bizottság)
- Cselekvési terv a fenntartható növekedés finanszírozásáról (Európai Bizottság)
- A fenntartható finanszírozásra vonatkozó stratégia (Európai Bizottság)
A fenntartható növekedés finanszírozására irányuló cselekvési terv végrehajtása
A Tanács 2019-ben és 2020-ban jogszabályokat fogadott el annak érdekében, hogy a magántőkét a fenntarthatóbb befektetések felé terelje a tőkepiacokon. Ezért e jogszabályokban:
- szigorította a pénzügyi közvetítőkre háruló, azzal kapcsolatos átláthatósági kötelezettségeket, hogy e közvetítők miként integrálják a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket a kockázatértékelési folyamataikba
- kidolgozta a fenntartható befektetések referenciamutatóinak új kategóriáját azzal a céllal, hogy a befektetők könnyebben össze tudják hasonlítani befektetéseik szénlábnyomát
- létrehozta a fenntartható gazdasági tevékenységek egységes uniós osztályozási rendszerét (taxonómiáját)
A Bizottság 2019 júniusában nem kötelező iránymutatásokat is kiadott annak érdekében, hogy segítsen a cégeknek következetesebben és összehasonlíthatóbb módon közzétenni a releváns nem pénzügyi információkat.
Az uniós taxonómiai rendelet
A Tanács által 2020 áprilisában elfogadott rendelet kereteket határoz meg egy olyan uniós osztályozási rendszer, vagyis taxonómia számára, amelynek segítségével a vállalkozások és a befektetők egyértelműen meghatározhatják, hogy mely gazdasági tevékenységek minősülnek környezeti szempontból fenntarthatónak.
Az Európai Bizottság azóta két, felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el az uniós taxonómiai rendelet keretében. A Bizottság egyebek mellett technikai vizsgálati kritériumokat állapított meg:
- annak meghatározásához, hogy egy adott gazdasági tevékenység lényegesen hozzájárul-e az éghajlatváltozás mérsékléséhez vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
- annak biztosítására, hogy a gazdasági tevékenység ne gyakoroljon jelentős negatív hatást a környezetre („jelentős károkozás elkerülése”)
Az európai zöldkötvényekről szóló rendelet
A Tanács 2023 októberében rendeletet fogadott el az európai zöldkötvénystandard létrehozásáról.
A rendelet egységes követelményeket határoz meg azon kötvénykibocsátók számára, amelyek az általuk környezeti szempontból fenntarthatónak tartott kötvényekre az „európai zöldkötvény” vagy az „EuGB” megnevezést kívánják használni.
A rendelet egy, az európai zöldkötvények külső felülvizsgálóinak nyilvántartására és felügyeletére szolgáló rendszert hoz létre, továbbá szabályozza az európai zöldkötvények kibocsátóinak felügyeletét.
Az európai zöldkötvényekből származó valamennyi bevételt olyan gazdasági tevékenységekbe kell befektetni, amelyek összhangban vannak a fenntartható tevékenységekre vonatkozó uniós taxonómiával. Azon ágazatok esetében, amelyekre az uniós taxonómia még nem terjed ki, valamint egyes jól körülhatárolt tevékenységek esetében 15%-os rugalmassági mozgástér lesz alkalmazandó.
Európai zöldkötvények (Infografika)
Az EU hozzájárulása az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi finanszírozásához
Az EU és tagállamai biztosítják az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó közfinanszírozás legjelentősebb részét a világon.
Az Európai Unió és 27 tagállama 2024-ben 31,7 milliárd EUR-val járult hozzá közforrásokból az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához, és további 11 milliárd EUR összegű magánfinanszírozást mozgósított azzal a céllal, hogy támogassa a fejlődő országokat üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk csökkentésében és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásban. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljára a fejlődő országoknak juttatott közfinanszírozás felét az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vagy horizontális intézkedésekre (az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését és az alkalmazkodást egyaránt célzó kezdeményezésekre) fordítják a fejlődő országokban.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához való hozzájárulás a 2015-ös Párizsi Megállapodás fontos eleme. A megállapodás célul tűzte ki, hogy a fejlett országok 2025-ig minden évben 100 milliárd dollárt mozgósítsanak a nemzetközi klímafinanszírozáshoz való hozzájárulás céljára.
Európa hozzájárulása a klímafinanszírozáshoz (milliárd euróban) (Infografika)
További információk
Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás
Milyen intézkedéseket hoz az EU az éghajlatváltozás ügyében?
Irány az 55%!
Legutóbbi frissítés: 2025. október 27.