Időrendi áttekintés – Az emberi jogok megsértése miatt bevezetett szankciók

A Tanács úgy határozott, hogy szankciókat vezet be hét személlyel és három szervezettel szemben, akiket, illetve amelyeket felelősség terhel a délkelet-ázsiai csalásgyárak működésével összefüggő súlyos emberi jogi jogsértésekért, így többek között emberkereskedelemért, kínzásért és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódért.

A szankciókkal sújtott szervezetek közé tartozik a Prince Holding Group és a Jin Bei Group (két kambodzsai székhelyű szervezet), továbbá a Demokratikus Kareni Önkéntes Hadsereg (Democratic Karen Benevolent Army) elnevezésű burmai fegyveres csoport, amely ellenőrzést gyakorol Mianmar Karen államának egyes területei felett.

• Délkelet-ázsiai csalásgyárak: az EU jegyzékbe vett hét személyt és három szervezetet, akiket, illetve amelyeket felelősség terhel súlyos emberi jogi jogsértésekért (sajtóközlemény, 2026. július 30.)

A Tanács úgy döntött, hogy szankciókat vezet be 15 személlyel és egy szervezettel szemben, akiket, illetve amelyet felelősség terhel ukrán hadifoglyokkal és fogva tartott polgári személyekkel szemben elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért.

A szankciókkal sújtott személyeket és szervezetet felelősség terheli ukrán hadifoglyok és fogva tartott polgári személyek kínzásáért, valamint velük szembeni más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódért a megszállt ukrán területeken és Oroszországban, így többek között a 10. sz. büntetőtáborban (Udarnij) és a 7. sz. büntetőtáborban (Pakino).

• Az ukrán hadifoglyokkal szembeni emberi jogi jogsértések: a Tanács szankcionált 15 személyt és egy szervezetet (sajtóközlemény, 2026. július 13.)

A Tanács további szankciókat fogadott el három szélsőséges izraeli telepessel és a telepeseket támogató négy szervezettel szemben.

A jegyzékbe vett személyeket és szervezeteket felelősség terheli a Ciszjordánia területén palesztinokkal szemben elkövetett súlyos és szisztematikus emberi jogi visszaélésekért, ideértve a legmagasabb szintű fizikai és mentális egészséghez való, mindenkit megillető joggal, a tulajdonhoz való joggal, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való joggal, valamint a vallás vagy meggyőződés szabadságához és az oktatáshoz való joggal kapcsolatos visszaéléseket.

• Szélsőséges izraeli telepesek: az EU jegyzékbe vett négy szervezetet és három személyt (sajtóközlemény, 2026. május 28.)

A Tanács úgy határozott, hogy aktualizálja a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek, szervezetek és szervek jegyzékét, valamint 2026. december 8-ig meghosszabbítja annak érvényességét.

• Az EU globális emberi jogi szankciórendszere: a Tanács további egy évvel meghosszabbította a jegyzék érvényességét (sajtóközlemény, 2025. december 4.)

Az EU szankciókat vezetett be Vagyim Bulgakovval és Alekszej Pikinnel szemben, akiket felelősség terhel a krími büntetés-végrehajtási intézetekben elkövetett kínzásért, illetve kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódért vagy büntetésért. A szankciókat az EU a globális emberi jogi szankciórendszere keretében fogadta el.

• Globális emberi jogi szankciórendszer: a Tanács szankciókkal sújtott két személyt a krími büntetés-végrehajtási intézetekben elkövetett visszaélések miatt (sajtóközlemény, 2025. szeptember 5.)

A Tanács az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében nyolc személlyel és egy szervezettel szemben vezetett be szankciókat.

A mai jegyzékbe vételek alátámasztják az EU azon aggodalmait, hogy az iráni állami szervek transznacionális elnyomást alkalmaznak meghatalmazott ügynökök bevetésével, különösen bűnözők és szervezett bűnözői hálózatok bevonásával a disszidensek és az emberijog-védők ellen szerte a világon, az Unió területét is ideértve.

• Irán: a Tanács nyolc személlyel és egy szervezettel szemben szankciókat vezetett be az emberi jogok súlyos megsértése és transznacionális elnyomás alkalmazása miatt (sajtóközlemény, 2025. július 15.)

A Tanács szankciókat vezetett be öt személlyel szemben, akiket felelősség terhel Szíriában elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért, többek között vegyi fegyverek használatának támogatásáért az Aszad-rezsim alatt, valamint azért, hogy részt vettek a part menti térségekben a közelmúltban elkövetett erőszakos cselekményekben.

• Globális emberi jogi szankciórendszer: az EU korlátozó intézkedéseket vezetett be öt, a volt Aszad-rezsimmel kapcsolatban álló szíriai személlyel szemben emberiesség elleni bűncselekmények támogatása és vallási alapú erőszak gerjesztése miatt (sajtóközlemény, 2025. június 23.)

Az EU – a Szíria part menti térségében 2025 márciusában fellángolt erőszakhullámra válaszul – új szankciókat vezetett be két személyre és három szervezetre vonatkozóan a globális emberi jogi szankciórendszer keretében.

• Szíria: a Tanács a közelmúltbeli politikai megállapodás nyomán a Szíriával szembeni gazdasági szankciók feloldásáról szóló jogi aktusokat fogadott el (sajtóközlemény, 2025. május 28.)

A Tanács kinevezte Kajsa Ollongren-t az EU emberi jogi különleges képviselőjévé.

Az új különleges képviselő folytatni fogja elődjei munkáját, hogy hozzájáruljon az EU emberi jogi politikájának, valamint a nemzetközi humanitárius jog betartásának előmozdításával és a nemzetközi büntetőbíráskodás uniós támogatásával kapcsolatos uniós álláspontoknak a végrehajtásához.

• Emberi jogok: az EU új különleges képviselővé nevezett ki egy korábbi holland minisztert (sajtóközlemény, 2025. június 23.)

A Tanács úgy határozott, hogy aktualizálja a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek, szervezetek és szervek jegyzékét, valamint 2025. december 8-ig meghosszabbítja annak érvényességét.

• Az EU globális emberi jogi szankciórendszere: a Tanács további egy évvel meghosszabbította a jegyzék érvényességét (sajtóközlemény, 2024. december 2.)

A Tanács további szankciókat hagyott jóvá, amelyek azon személyeket és szervezeteket célozzák, akiket, illetve amelyeket felelősség terhel világszerte elkövetett súlyos emberi jogi visszaélésekért, többek között kínzásért, valamint szisztematikusan és széles körben elkövetett szexuális és nemi alapú erőszakért. A Tanács az EU globális emberi jogi szankciórendszerének keretében hozta meg határozatát.

Az alábbi személyeket sújtották szankciókkal:

• Abdel Karim Mohammad Ibrahim, a szíriai hadsereg vezérkari főnöke, valamint Ali Mahmúd Abbász, Szíria korábbi védelmi minisztere és a szíriai hadsereg helyettes főparancsnoka
• Ri Csang De, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) állambiztonsági minisztere
• Jevgenyij Szobolev, a moszkvai vezetés által létrehozott, úgynevezett „büntetés-végrehajtási szolgálat” vezetője Ukrajna ideiglenesen megszállt Herszon régiójában (oblaszty)

• Szexuális és nemi alapú erőszak: a Tanács az EU globális emberi jogi szankciórendszerének keretében jegyzékbe vett négy személyt és két szervezetet (sajtóközlemény, 2024. július 22.)

Az EU szankciókat fogadott el olyan személyekkel és szervezetekkel szemben, akiket, illetve amelyeket felelősség terhel a Ciszjordánia területén palesztinokkal szemben elkövetett súlyos és szisztematikus emberi jogi visszaélésekért, ideértve a legmagasabb szintű fizikai és mentális egészséghez való, mindenkit megillető joggal, a tulajdonhoz való joggal, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való joggal, valamint a vallás vagy meggyőződés szabadságához és az oktatáshoz való joggal kapcsolatos visszaéléseket.

A szankciók hatálya alá tartozik továbbá egy erőszakos aktivistákból álló izraeli csoport, amely akadályozza a Gázába humanitárius segélyeket – többek között élelmiszert, vizet és üzemanyagot – szállító teherautók célba jutását.

• Szélsőséges izraeli telepesek a megszállt Ciszjordánia területén és Kelet-Jeruzsálemben, valamint a humanitárius segélyek Gázába juttatását akadályozó erőszakos aktivisták: az EU szankciókkal sújtott öt személyt és három szervezetet a globális emberi jogi szankciórendszere keretében (sajtóközlemény, 2024. július 15.)

A Tanács úgy határozott, hogy szankciókkal sújt két olyan szervezetet és négy olyan személyt, amelyeket, illetve akiket felelősség terhel palesztinokkal szemben elkövetett súlyos emberi jogi visszaélésekért, többek között kínzásért és más kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmódért vagy büntetésért, valamint ciszjordániai palesztinok tulajdonhoz, illetve a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogának megsértéséért.

A jegyzékbe vett szervezetek a következők:

• Lehava: a zsidó felsőbbrendűséget hirdető, radikális jobboldali csoport
• Hilltop Youth: radikális ifjúsági csoport, amelynek tagjai erőszakos cselekményeket követtek el palesztinokkal és ciszjordániai falvaikkal szemben

A Tanács az EU globális emberi jogi szankciórendszerének összefüggésében hozta meg határozatát.

• Szélsőséges telepesek a megszállt Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben: a Tanács szankciókkal sújtott négy személyt és két szervezetet palesztinokkal szemben elkövetett súlyos emberi jogi visszaélések miatt (sajtóközlemény, 2024. április 19.)

A Tanács úgy határozott, hogy jegyzékbe vesz három szervezetet a 2023. október 7-én Izraelben történt brutális és megkülönböztetés nélküli terrortámadások során széles körben elkövetett szexuális és nemi alapú erőszakra válaszul. Ezek a szervezetek a következők:

• az al-Quds Brigádok, az EU által jegyzékbe vett Palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezet fegyveres szárnya
• a Nukhba Erők, az EU által jegyzékbe vett Hamász terrorszervezet különleges erőinek egysége
• a Kasszám Brigádok, a Hamász katonai szárnya

A Tanács az EU globális emberi jogi szankciórendszerének összefüggésében hozta meg határozatát.

• A 2023. október 7-én Izraelben történt terrortámadások: a Tanács szankciókat vezetett be három szervezettel szemben a széles körben elkövetett szexuális és nemi alapú erőszak miatt (sajtóközlemény, 2024. április 12.)

A Tanács úgy határozott, hogy korlátozó intézkedéseket vezet be 33 személlyel és 2 szervezettel szemben, mert kapcsolatba hozhatók Alekszej Navalnij hirtelen halálával. Az orosz ellenzéki politikus egy szigorú büntetőtáborban vesztette életét. A Tanács az EU globális emberi jogi szankciórendszerének keretében hozta meg határozatát.

Felkerültek a szankciós listára azok a büntetőtáborok, ahol Alekszej Navalnijt 2022 júniusától a haláláig fogva tartották, nevezetesen:

• az IK-6 büntetés-végrehajtási tábor
• az IK-3 szigorúan őrzött büntetés-végrehajtási tábor

Mindkét büntetőtábor közismert arról, hogy ott a foglyokra fizikai és pszichológiai nyomást gyakorolnak, teljesen izolálják őket, és kínzást, illetve erőszakot alkalmaznak velük szemben. Az IK-3 parancsnoka, Vagyim Kalinyin és a büntetőkolónia több parancsnokhelyettese is felkerült a szankciós listára.

A Tanács ezenfelül úgy határozott, hogy az igazságszolgáltatás egyes tagjait, valamint a büntetés-végrehajtási rendszer és az Igazságügyi Minisztérium több magas rangú tisztviselőjét is felveszi a listára.

• Alekszej Navalnij halála: az EU szankciókkal sújtott 33 személyt és 2 szervezetet a globális emberi jogi szankciórendszer keretében (sajtóközlemény, 2024. március 22.)

Figyelemmel arra, hogy Oroszországban tovább romlik az emberi jogi helyzet, a Tanács az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében újabb négy személlyel és egy szervezettel szemben fogadott el korlátozó intézkedéseket.

Az újonnan jegyzékbe vett személyek közül hárman az orosz igazságszolgáltatási rendszer alkalmazottai, akiket felelősség terhel súlyos emberi jogi jogsértésekért, így többek között önkényes letartóztatásokért és fogva tartásokért, mindenekelőtt Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki politikus – a demokráciért síkra szálló aktivista és a Kreml nyílt bírálója – ügyével összefüggésben.

A Tanács emellett jegyzékbe vette a Biztonságos Internet Liga nevű, az orosz kormány cenzúrázási gyakorlatainak érvényesítését segítő orosz kormányközeli szervezetet, és annak elnökét, Jekatyerina Mizulinát, akit felelősség terhel a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó súlyos és szisztematikus visszaélésekért.

• Globális emberi jogi szankciórendszer: a Tanács újabb négy személyt és egy szervezetet vett fel az EU szankciós jegyzékébe (sajtóközlemény, 2024. január 29.)

A Tanács úgy döntött, hogy korlátozó intézkedéseket vezet be kilenc személlyel és három szervezettel szemben, tekintettel a súlyos emberi jogi jogsértésekben és visszaélésekben, különösen szexuális ésnemi alapú erőszak elkövetésében betöltött szerepükre.

Ez a döntés újólag megerősíti, hogy az EU eltökélt az emberi jogok világszerte történő előmozdítása és védelme iránt. Az újonnan jegyzékbe vett személyek és szervezetek között szerepelnek a következők:

• a nők felsőoktatásból való kitiltásáról és a nyilvános tereken való, nemek szerinti elkülönítésről szóló rendeletek mögött álló, a felsőoktatásért, illetve az erkölcsösség terjesztéséért és a bűnös viselkedés megelőzéséért felelős, hivatalban lévő két tálib miniszter
• a moszkvai rendőrkapitányság azon rendőrei, akik felelősek az orosz hatóságok által irányított cenzúrával és elnyomással összefüggésben történő önkényes letartóztatásokért és fogva tartásokért, valamint kínzásért és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódért. A jegyzékbe vételek az orosz fegyveres erők magas rangú tagjait is célozzák majd, akiknek egységei 2022 márciusában és áprilisában rendszeresen részt vettek az Ukrajnában elkövetett szexuális és nemi alapú erőszakos cselekményekben, az Oroszország által Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai agresszióval összefüggésben
• a dél-szudáni milíciákat irányító kormányzati tisztviselők, akik felelősek a szexuális és nemi alapú erőszaknak mint háborús taktikának az országban történő, széles körű és szisztematikus alkalmazásáért
• a mianmari/burmai belügyminiszter-helyettes
• az iráni Qarchak Börtönt (Qarchak Prison), a Szíriai Köztársasági Gárdát és a mianmari/burmai Katonai és Biztonsági Ügyek Főparancsnoki Hivatalát pedig az emberi jogok súlyos szexuális és nemi alapú megsértésében játszott szerepük miatt sújtják szankciókkal

Mostantól a jegyzékbe vett személyek és szervezetek vagyoni eszközeit befagyasztják az EU-ban, és a jegyzékben szereplő személyek nem utazhatnak be az EU-ba. Ezenkívül uniós személyek és szervezetek sem közvetlenül, sem közvetve nem bocsáthatnak pénzeszközöket a jegyzékbe vett személyek vagy szervezetek rendelkezésére.

• Erőszak a nőkkel és a lánygyermekekkel szemben: az EU szankciókat vezetett be kilenc személlyel és három szervezettel szemben a globális emberi jogi szankciórendszer keretében (sajtóközlemény, 2023. március 7.)

A Tanács úgy határozott, hogy újabb korlátozó intézkedéseket vezet be a Wagner Csoporttal kapcsolatban álló személyekkel és szervezetekkel szemben, tekintettel a csoport tevékenységeinek nemzetközi dimenziójára és súlyosságára, valamint azon destabilizáló hatásra, amelyet a Csoport tevékenységei az érintett országokra gyakorolnak.

A Wagner Csoport egy oroszországi székhelyű, jogi személyiséggel nem rendelkező katonai magánszervezet, amely több országban, köztük az alábbiakban is kifejti tevékenységét:

• Ukrajna
• Líbia
• Közép-afrikai Köztársaság
• Mali
• Szudán

A Tanács úgy határozott, hogy az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében jegyzékbe vesz nyolc olyan személyt és hét olyan szervezetet, akik, illetve amelyek a Közép-afrikai Köztársaságban és Szudánban elkövetett súlyos emberi jogi visszaélésekért felelősek vagy azokban érintettek. Egy személyt pedig a mali szankciórendszer keretében vettek jegyzékbe, mivel felelősség terheli a Mali békéjét, biztonságát vagy stabilitását fenyegető cselekményekért.

Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekmények miatt pedig két személyt vontak korlátozó intézkedések hatálya alá.

• Wagner Csoport: a Tanács újabb 11 személyt és 7 szervezetet vett fel az EU szankciós jegyzékeibe (sajtóközlemény, 2023. február 25.)

A Tanács úgy határozott, hogy 32 személyt és 2 szervezetet felvesz az emberi jogok Irán általi megsértése miatt bevezetett szankciórendszer keretében hozott korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékébe.

A jegyzékbe vett személyek közé tartoznak többek között:

• Irán iszlám útmutatásért felelős és kulturális minisztere és oktatási minisztere
• az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) parancsnokhelyettese és szóvivője
• az EU által jegyzékbe vett Ravin Academy társalapítói
• az erőszakos fellépést támogató iráni parlamenti tagok
• a rendőrség és az igazságszolgáltatás tagjai az ország különböző területeiről, valamint börtönőrök és -igazgatók

Ezek a jegyzékbe vételek a Bűnüldöző Erők Együttműködési Alapítványára (LEF) és a Rendészet- és Társadalomtudományi Intézetre is vonatkoznak.

• Irán: az EU újabb szankciókkal sújtotta a súlyos emberi jogi jogsértések elkövetőit (sajtóközlemény, 2023. február 20.)

Két évvel a 2021. február 1-jei mianmari/burmai katonai puccsot követően a Tanács korlátozó intézkedéseket fogadott el 9 személlyel és 7 szervezettel szemben a következő okokból:

• az erőszak folytatódó eszkalálódása
• az emberi jogok súlyos megsértése
• a mianmari/burmai békét, biztonságot és stabilitást fenyegető veszélyek

• Mianmar/Burma: a szankciók hatodik körében az EU korlátozó intézkedéseket vezetett be 9 személlyel és 7 szervezettel szemben (sajtóközlemény, 2023. február 20.)

A Tanács úgy határozott, hogy 18 személyt és 19 szervezetet felvesz az emberi jogok Irán általi megsértése miatt bevezetett szankciórendszer keretében hozott korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékébe.

A jegyzékbe vétel oka, hogy ezek a személyek és szervezetek széles körben és aránytalan mértékben erőszakot alkalmaztak a Mahsza Amini halálát követően kibontakozott tiltakozásokban részt vevő békés tüntetőkkel szemben.

A jegyzékbe vett személyek közé tartoznak többek között:

• a kormány és az iráni parlament (Mádzslesz) képviselői
• fontos politikai és médiaszereplők
• az iráni biztonsági erők, köztük az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) magas rangú tagjai

• Irán: az EU további korlátozó intézkedéseket fogadott el az emberi jogi jogsértések nyomán (sajtóközlemény, 2023. január 23.)

The Council added 20 individuals and one entity to the list of those subject to restrictive measures in the context of the existing Iran human rights sanctions regime.

This is in view of the role of these individuals in the death of Mahsa Amini and the violent response to the unacceptable repression of the ongoing protests in Iran.

• Iran: EU adopts Council conclusions and additional restrictive measures for human rights violations (press release, 12 December 2022)
• Iran: EU restrictive measures (background information)

A Tanács további 29 személyt és újabb három szervezetet vett fel az emberi jogok Irán általi megsértése miatt bevezetett, hatályos szankciórendszer keretében hozott korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékébe. Az emberi jogok Irán általi megsértése miatt bevezetett, hatályos szankciórendszer keretében hozott uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzéke jelenleg összesen 126 személyt és 11 szervezetet tartalmaz.

• Irán: az EU újabb szankciókkal sújtotta a súlyos emberi jogi jogsértések elkövetőit (sajtóközlemény, 2022. november 14.)
• Iran: EU restrictive measures (background information)

A Tanács tizenegy személyt és négy szervezetet vett fel az emberi jogok Irán általi megsértése miatt bevezetett, hatályos szankciórendszer keretében hozott korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékébe. Erre a Mahsza Amini halálában, valamint a közelmúltbeli iráni tüntetések elleni erőszakos fellépésben betöltött szerepük nyomán került sor.

• Irán: az EU szankciókkal sújtotta a súlyos emberi jogi jogsértések elkövetőit (sajtóközlemény, 2022. október 17.)
• Iran: EU restrictive measures (background information)

Women and men across Iran have exercised their fundamental right to assemble and protest, following the death of Mahsa Amini. Concern has been raised that the response of the Iranian security and police forces has been disproportionate and resulted in the loss of lives as well as a large number of injuries.

For the European Union and its member states, the widespread and disproportionate use of force against nonviolent protestors is unjustifiable and unacceptable. People in Iran, as anywhere else, have the right to peaceful protest. That right must be ensured in all circumstances.

The decision to severely restrict internet access by the relevant Iranian authorities and to block instant messaging platforms blatantly violates freedom of expression.

• Iran: Declaration by the High Representative on behalf of the EU (press release, 25 September 2022)

A Tanács határozatot és rendeletet fogadott el egy globális emberi jogi szankciórendszer létrehozásáról.

Uniós szinten így rendelkezésre áll egy olyan keret, amely lehetővé teszi, hogy az EU az elkövetés helyétől függetlenül célzottan fellépjen azokkal szemben, akik felelősek a világszerte elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért, azokban részt vesznek vagy azokkal kapcsolatba hozhatók, legyenek akár

• személyek
• szervezetek
• vagy szervek

A korlátozó intézkedések a személyekre alkalmazandó utazási tilalomról, valamint a pénzeszközök befagyasztásáról rendelkeznek; ez utóbbi személyekre és szervezetekre egyaránt alkalmazható.

Emellett uniós polgárok és szervezetek nem bocsáthatnak sem közvetlen, sem közvetett módon pénzeszközöket a jegyzékbe vett személyek és szervezetek rendelkezésére.

• Az EU globális emberi jogi szankciórendszert fogadott el (sajtóközlemény, 2020. december 7.)