Az emberi jogok megsértése miatt bevezetett szankciók
A világszerte elkövetett emberi jogi visszaélésekre és jogsértésekre válaszul az EU szankciókat szabhat ki személyekkel és szervezetekkel szemben.
Globális emberi jogi szankciórendszer
2020 decemberében a Tanács globálisan alkalmazandó emberi jogi szankciós keretrendszert hozott létre, amely lehetővé teszi, hogy az EU az elkövetés helyétől függetlenül célzottan lépjen fel azokkal a személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben – legyen szó akár állami, akár nem állami szereplőkről –, akik vagy amelyek súlyos emberi jogi jogsértésekért felelősek világszerte, illetve ilyen jogsértésekben vesznek részt, vagy ilyen jogsértésekkel hozhatók kapcsolatba.
A keretrendszer többek között a következő cselekményekre terjed ki:
- népirtás
- emberiesség elleni bűncselekmények
- kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés
- rabszolgaságra kényszerítés
- bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzés és emberölés
- erőszakos eltüntetés, önkényes letartóztatás és fogva tartás
Más emberi jogi jogsértések és visszaélések is a szankciós keretrendszer hatálya alá tartozhatnak, ha elterjedtek, szisztematikusak vagy más okból kifolyólag adnak súlyos aggodalomra okot az EU közös kül- és biztonságpolitikai céljait illetően.
Ezek közé a jogsértések és visszaélések közé tartoznak az emberkereskedelem, az embercsempészek által elkövetett emberi jogi visszaélések, a szexuális erőszak és a nemi alapú erőszak, továbbá a békés célú gyülekezés és az egyesülés szabadságának, a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának, valamint a vallás vagy meggyőződés szabadságának megsértése, illetve az e szabadságokkal való visszaélés.
A szankciók hatálya alá tartozó személyek nem léphetnek be az EU területére, és az EU befagyasztja vagyoni eszközeiket, akárcsak az érintett szervezetek vagyoni eszközeit, illetve a szankciók értelmében tilos pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat bocsátani a jegyzékbe vett személyek és szervezetek rendelkezésére.
A szankciók alól mentességet lehet adni, többek között humanitárius segélyek célba juttatása érdekében.
Jelenleg 151 személy és 45 szervezet tartozik e szankciórendszer hatálya alá.
Az Unió ezeket a szankciókat legutóbb 2026. december 8-ig hosszabbította meg.
Az e keretrendszerbe tartozó szankciós jegyzékekben szerepelnek például:
- a világszerte, többek között Afganisztánban, Dél-Szudánban, Észak-Koreában, Haitin, Iránban, Mianmarban/Burmában és Oroszországban elkövetett emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért felelős személyek és szervezetek
- a Wagner Csoporttal kapcsolatban álló személyek és szervezetek, tekintettel a csoport tevékenységeinek nemzetközi dimenziójára és súlyosságára
- az Alekszej Navalnij halálával és az Ukrajna megszállt területein elkövetett emberi jogi visszaélésekkel, többek között az ukrán foglyokkal szembeni kínzással és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmóddal összefüggésbe hozható orosz személyek és szervezetek
- azok a szélsőséges izraeli telepesek a megszállt Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben, akiket felelősség terhel a palesztinokkal szemben elkövetett súlyos emberi jogi visszaélésekért
- azok az erőszakos izraeli aktivisták, akik akadályozzák a humanitárius segélyek eljuttatását Gázába
- a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád, a 2023. októberben történt terrortámadások során széles körben elkövetett szexuális és nemi alapú erőszakra adott válaszul
- az Aszad-rezsimmel kapcsolatban álló és a szíriai lakosság elleni emberi jogi visszaélésekben részt vevő személyek és szervezetek
- délkelet-ázsiai csalásközpontokhoz kapcsolódó személyek és szervezetek
További információk:
Az emberi jogok védelme és előmozdítása
Miért vezet be szankciókat az EU?
Alapvető jogok az EU-ban
Legutóbbi frissítés: 2026. július 30.