Környezetvédelmi Tanács, 2024. március 25.

A legfontosabb eredmények

A hulladékokról szóló keretirányelv

Az uniós környezetvédelmi miniszterek irányadó vitát folytattak a hulladékokról szóló keretirányelv felülvizsgálatát célzó bizottsági javaslatról, melynek középpontjában a textil- és az élelmiszer-ágazat áll. A megbeszélések általánosságban arra irányultak, hogy további iránymutatással szolgáljanak a javasolt módosításokkal kapcsolatban folyó szakértői munkához.

Minden évben több millió tonna élelmiszer és textil végzi szemétként az Európai Unióban, ami óriási kárt okoz a környezetnek. Ez riasztó adat. A ma megvitatott javaslat ennek a tendenciának hivatott egyszer s mindenkorra véget vetni. Arra irányul, hogy előmozdítsa a körforgásos gazdaság kiépítését. Megbeszéléseink, melyeket azért folytattunk, hogy további iránymutatással segítsük a hulladékokról szóló keretirányelv célzott felülvizsgálatára irányuló fontos munkát, eredményesnek bizonyultak. Meggyőződésem, hogy kiegyensúlyozott megállapodást fogunk elérni a következő hónapok során.

Alain Maron, „Brüsszel fővárosi régió” kormányának környezetvédelmi és energiaügyi, valamint a klímasemleges gazdaságra való átállásért és a részvételi demokráciáért felelős minisztere

A javaslat a textil- és élelmiszer-hulladék keletkezésével és kezelésével kapcsolatos környezeti és éghajlati hatások csökkentését célozza. A textiltermékeket illetően a javaslat kötelező és harmonizált kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereket vezet be az EU egészében annak érdekében, hogy a gyártók fedezzék a textilhulladék kezelésének költségeit. A javasolt szabályok ezenfelül azt hivatottak biztosítani, hogy a használt textiltermékeket újrahasználat céljából szétválogassák, és amit nem lehet újrahasználni, azt a „hulladékhierarchiával” összhangban újrafeldolgozzák.

A javaslat jogilag kötelező erejű élelmiszerhulladék-csökkentési célértékeket is meghatároz a tagállamok számára. A célértékeket 2030-ig kell teljesíteni, hozzájárulva ezáltal a fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos uniós kötelezettségvállalások megvalósításához. E célértékek elérése érdekében a módosított irányelv azt is előírja a tagállamok számára, hogy vizsgálják felül és igazítsák ki az élelmiszer-pazarlás megelőzésére irányuló nemzeti programjaikat.

Egyéb kérdések mellett a miniszterek megbeszélést folytattak az élelmiszer-hulladék csökkentésére vonatkozó 2030-as célkitűzések ambíciószintjéről, valamint arról, mennyire hatékony eszközt jelent a textilgyártók felelősségének kiterjesztése a textilhulladék környezeti hatásainak ellensúlyozása szempontjából.

• Elnökségi háttéranyag
• A nyilvános ülésről készült felvétel
• A hulladékokról szóló keretirányelv célzott felülvizsgálatára irányuló javaslat (Európai Bizottság)
• Az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-pazarlás csökkentése (háttér-információk)
• Körforgásos gazdaság (háttér-információk)

A mikroműanyag-szennyezés csökkentése

A miniszterek a műanyag pellet környezetbe jutásának megelőzéséről szóló bizottsági javaslatról is irányadó vitát folytattak. A rendeletjavaslat a mikroműanyag-szennyezés további csökkentését célozza, méghozzá a műanyag pellet kezeléséből származó mikroműanyagok nem szándékos kibocsátása elleni intézkedések révén.

A javaslat általános kötelezettséget állapít meg a gazdasági szereplők, valamint az uniós és nem uniós fuvarozók számára a műanyag pellet környezetbe jutásának megelőzése érdekében, bevált kezelési módszereket vázol fel a gazdasági szereplők számára, kötelező tanúsítási rendszert irányoz elő, és harmonizált módszertan bevezetéséről rendelkezik a környezetbe jutott mennyiségek becslése céljából.

A miniszterek üdvözölték a javaslatot, és egyetértettek abban, hogy fontos olyan jogszabályt életbe léptetni uniós szinten, amelynek középpontjában a mikroműanyag-szennyezés csökkentése áll. A miniszterek arra összpontosítottak, hogy megvitassák, megfelelőnek tartják-e a rendelkezéseket, és hogy kiértékeljék a rendeletjavaslatot a különböző köz- és magánszereplőkre ruházott felelősség tekintetében. Azt is megvizsgálták, hogy szükséges-e intézkedéseket hozni a tengeri szállítással kapcsolatban, amelyre nem terjed ki a Bizottság által előterjesztett javaslat.

• Elnökségi háttéranyag
• A nyilvános ülésről készült felvétel
• Rendeletjavaslat a műanyag pellet környezetbe jutásának a mikroműanyag-szennyezés csökkentése érdekében történő megelőzéséről (Európai Bizottság)
• Szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv (Európai Bizottság)

A 2040-re kitűzött éghajlat-politikai cél

Az uniós környezetvédelmi miniszterek az EU 2040-re kitűzött éghajlat-politikai céljáról szóló, közelmúltban közzétett bizottsági közleményről is véleményt cseréltek. A közlemény azt a célt szolgálja, hogy politikai vitát indítson a témában, és alapul szolgáljon a 2030 utáni európai éghajlat-politikai keret előkészítéséhez.

Ennek érdekében a közlemény jövőképet vázol fel az európai klímasemlegességi célkitűzés 2050-re történő elérésére vonatkozóan, amelynek részét képezi egy 2040-re teljesítendő, az uniós klímarendeletben meghatározott köztes cél is. Közleményében a Bizottság azt szorgalmazza, hogy 2040-re az EU 90%-kal csökkentse nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

A miniszterek üdvözölték a közleményt, és hangsúlyozták, hogy olyan ambiciózus célkitűzésre van szükség, amely egyidejűleg biztosítja az igazságos átmenetet és a versenyképes fenntarthatóságot. Megvitatták, hogyan kell az EU-nak a klímasemlegességre való átállást folytatnia, és milyen fontos előfeltételekre lesz szükség a 2030 utáni keret kialakításához. Arról is véleményt cseréltek, hogy potenciálisan mely ágazatok képesek a legnagyobb mértékben hozzájárulni az átálláshoz.

• Elnökségi háttéranyag
• A nyilvános ülésről készült felvétel
• Közlemény az EU 2040-re kitűzött éghajlat-politikai céljáról (Európai Bizottság)
• Milyen intézkedéseket hoz az EU az éghajlatváltozás ügyében? (háttér-információk)
• Klímasemlegesség (háttér-információk)

„A” napirendi pontok és egyéb kérdések

Az ülés elején az uniós környezetvédelmi miniszterek jogalkotási „A” napirendi pontként hivatalosan elfogadták a hulladékszállításról szóló rendelet felülvizsgálatát.

• Hulladékszállítás: a Tanács hatékonyabb, aktualizált szabályokat hagyott jóvá (sajtóközlemény, 2024. március 25.)

A munkaebéd során a miniszterekhez csatlakozott Wopke Hoekstra uniós biztos és Patrick Willems, a Leuveni Katolikus Egyetem professzora, hogy megvitassák a vízgazdálkodás rezilienciájának kérdését. Az informális megbeszélés során a résztvevők körbejárták, milyen hatást gyakorol a klímaváltozás országhatárokon átívelően a vízgazdálkodás rezilienciájára, és megvitatták, hogy az Európai Uniónak pénzügyi és szabályozási eszközökkel további támogatást kell nyújtania ezen a téren.

Az „Egyéb” napirendi pont keretében az elnökség tájékoztatta a minisztereket az uniós erdészeti monitoringkeretről szóló rendelettel és a természet helyreállításáról szóló rendelettel kapcsolatban elért eredményekről.

• Aktuális jogalkotási javaslatok: erdészeti monitoringkeret (tájékoztató)

  Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:

  EN
• A természet helyreállítása: a Tanács és a Parlament megállapodást ért el az EU területén található, leromlott állapotú élőhelyek helyreállítására és megőrzésére vonatkozó új szabályokról (sajtóközlemény, 2023. november 9.)

A Bizottság tájékoztatást adott a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program félidős felülvizsgálatáról, és bemutatta az európai éghajlati kockázatok kezeléséről szóló közleményét. Emellett ismertette a miniszterekkel a nemzeti energia- és klímatervekkel kapcsolatos aktuális helyzetet.

• A nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program félidős felülvizsgálata (Európai Bizottság)
• A Bizottság közleménye az éghajlati kockázatok kezeléséről
• A tagállamok által a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célok megvalósítása terén elért eredmények áttekintése (tájékoztató)

Az elnökség beszámolt az általa szervezett magas szintű rendezvényekről, és a Bizottsággal együtt tájékoztatást adott a közelmúltban tartott főbb nemzetközi találkozókról, köztük a következőkről:

• a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény feleinek 14. konferenciája (COP 14) – Szamarkand (Üzbegisztán), 2024. február 12–17.
• az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésének hatodik ülésszaka (UNEA-6) – Nairobi (Kenya), 2024. február 26. – március 1.

• Beszámoló a magas szintű elnökségi rendezvényekről (tájékoztató)

  Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:

  EN
• A COP 14 eredményei (tájékoztató)

  Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:

  EN
• UNEA-6 (tájékoztató)

  Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:

  EN

A Bizottság számos multilaterális környezetvédelmi megállapodás ratifikálásáról is tájékoztatta a minisztereket.

• Multilaterális környezetvédelmi megállapodások (MEA) megerősítése (tájékoztató)

  Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:

  EN

Csehország és Szlovákia tájékoztatta a minisztereket az éves szakpolitikai párbeszéd Karlovy Vary-i rendezvényén kiadott nyilatkozatról, valamint arról, hogy meg kell erősíteni az igazságos átmenetet a dekarbonizáció által leginkább érintett régiókban.

• Az igazságos átmenet megerősítése (tájékoztató)

  Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:

  EN

Ausztria arról tájékoztatta a minisztereket a növényi szaporítóanyagokról szóló uniós rendelettel összefüggésben, milyen nagy jelentőséggel bírnak a mezőgazdasági kistermelők és a mezőgazdasági termelői hálózatok a vetőmagok fenntarthatóságáról szóló uniós rendelet szempontjából.

• Az „Egyéb” napirendi pont keretében Ausztria által tett nyilatkozat a vetőmagokról szóló uniós rendeletről (tájékoztató)

  Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:

  EN

A román, a szlovák és a finn delegáció tájékoztatta a minisztereket az európai barnamedve-populációk védettségi helyzetének újraértékeléséről.

• Az európai barnamedve-populációk védettségi helyzetének újraértékelése (tájékoztató)

  Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:

  EN

A miniszterek ezenfelül tájékoztatást kaptak Franciaországtól, Dániától és Svédországtól a Bázeli Egyezmény feleinek 17. konferenciájával (COP17) összefüggésben a fejlődő országokba irányuló textilhulladék-kivitel szigorúbb ellenőrzésére irányuló javaslatról.

• A textilhulladékok fejlődő országokba irányuló exportjának szigorúbb ellenőrzése (tájékoztató)

  Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:

  EN

Litvánia – Csehország, Észtország és Lettország támogatásával – ismertette azt a cselekvési felhívást, mely az Oroszországból az EU-ba irányuló hulladékbehozatal megállítására szólít fel.