"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
A tagállamok környezetvédelmi miniszterei Luxembourgban üléseztek, és általános megközelítést alakítottak ki a környezetbarát jellegre vonatkozó állításokról szóló irányelvvel, a talajmegfigyelésről szóló irányelvvel és a hulladékokról szóló felülvizsgált keretirányelvvel kapcsolatban. Mindemellett hivatalosan elfogadták a természet helyreállításáról szóló rendeletet.
Az EU megragadta ezt az egyedülálló, ritkán kínálkozó lehetőséget arra, hogy megállítsa a biológiai sokféleség visszaszorulását, élhető jövőt biztosítva a következő generációk számára.
Ma megállapodásra jutottunk a körforgásos gazdaságot és a talaj egészségét szolgáló három fontos uniós irányelvről, és a zöld átállás iránti elkötelezettségünkről tanúskodva vállaltuk, hogy megtiltjuk azokat az állításokat, amelyek félrevezetik a fogyasztókat egy adott termék környezetbarát jellegéről, kezeljük az élelmiszerpazarlás és a textilhulladék problémáját, és megvédjük talajainkat a romlástól.
Az EU határozottan halad környezeti és éghajlat-politikai céljainak megvalósítása és a klímasemlegesség 2050-re való elérése felé.
Alain Maron, a Brüsszel fővárosi régió kormányának klímaügyi, környezetvédelmi és energiaügyi, valamint a részvételi demokráciáért felelős minisztere
Rendelet a természet helyreállításáról
A Tanács ma hivatalosan elfogadta a természet helyreállításáról szóló rendeletet. Ez a maga nemében első jogszabály olyan intézkedések bevezetését célozza, amelyek révén 2030-ig az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20%-a, 2050-ig pedig az összes helyreállításra szoruló ökoszisztéma helyreállna.
A rendelet konkrét, kötelező erejű célértékeket és kötelezettségeket állapít meg a szárazföldi, tengeri, édesvízi, erdei, mezőgazdasági és városi ökoszisztémák helyreállítására vonatkozóan. A konkrét intézkedések közé tartozik a beporzók és a gyepterületi lepkék védelme, a városi zöldterületek védelme, valamint 2030-ig legalább hárommilliárd újabb fa ültetése az EU-ban.
A tagállamok környezetvédelmi miniszterei általános megközelítést alakítottak ki a hulladékokról szóló keretirányelv felülvizsgálatát célzó bizottsági javaslatról, amelynek középpontjában a textil- és az élelmiszer-ágazat áll. A javaslattal a jogalkotó célja az, hogy csökkentse a textil- és az élelmiszer-hulladék keletkezéséhez és kezeléséhez kapcsolódó környezeti és éghajlati hatásokat. A jogszabály emellett arra hivatott, hogy előmozdítsa a textilágazat körforgásos jellegét.
Az új szabályok a kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó kötelező és harmonizált rendszereket vezetnek be a textilgyártók számára az EU összes tagállamában. Az általános megközelítés az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása tekintetében jogilag kötelező erejű célértékeket határoz meg a tagállamok számára: 2030-ra 10%-ra kell csökkenteni az élelmiszer-hulladék mennyiségét a feldolgozás és gyártás során, és 30%-ra kell csökkenteni az egy főre jutó élelmiszer-hulladék mennyiségét a kiskereskedelemben, az éttermekben, az étkeztetési szolgáltatásokban és a háztartásokban.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
Élelmiszer-pazarlás: megelőzés, újrafelhasználás és újrafeldolgozás (Infografika)
A környezetbarát jellegre vonatkozó állítások
A miniszterek általános megközelítést alakítottak ki a környezetbarát jellegre vonatkozó állításokról szóló irányelvjavaslattal kapcsolatban.
A javasolt irányelv arra hivatott, hogy az EU egészében érvényes minimumkövetelményeket határozzon meg a környezetbarát jellegre vonatkozó kifejezett (írásos vagy szóbeli) állítások és a környezeti címkék alátámasztására, ismertetésére és hitelesítésére vonatkozóan, és ezzel megakadályozza, hogy „zöldrefestési” technikákkal félrevezessék a fogyasztókat.
A jogalkotó célja felgyorsítani a körforgásos és tiszta gazdaságra való zöld átállást az Unióban, és ezzel hozzájárulni ahhoz, hogy az Unió 2050-ig elérje a klímasemlegesség átfogó célkitűzését.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
A tagállamok környezetvédelmi miniszterei általános megközelítést alakítottak ki a talajmegfigyelésről és -rezilienciáról szóló irányelvvel kapcsolatban. Az EU ezen irányelv mentén haladhat majd az egészséges állapotú talajokra vonatkozóan 2050-re kitűzött ambiciózus céljának megvalósítása felé.
Ennek megfelelően a mai napon kialakított általános megközelítés a talaj egészségi állapotának megfigyelését kötelezővé tévő intézkedéseket határoz meg, irányadó elveket rögzít a fenntartható talajgazdálkodásra vonatkozóan, valamint megoldást kínál azokra a helyzetekre, amelyekben a talajszennyeződés elfogadhatatlan mértékű egészségügyi és környezeti kockázatokkal jár.
A miniszterek következtetéseket hagytak jóvá a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program félidős értékeléséről, amelyekben kijelölték a fenntartható Európát szolgáló zöld átálláshoz, valamint az igazságos és inkluzív átmenethez vezető utat.
E következtetésekben a Tanács hangsúlyozza, hogy az európai zöld megállapodás végrehajtása döntően fontos szerepet tölt majd be a zöld átállás kiemelt céljainak elérésében. A következtetések többek között olyan témákat érintenek, mint az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia és a kockázatokra való felkészültség, az éghajlatváltozás mérséklése, a biológiai sokféleség védelme, a szennyezőanyag-mentesség és a körforgásos gazdaság.
A tagállamok emellett kiemelték a társadalmi elfogadottság és az igazságos átmenet iránti igényt. E következtetések iránymutatást nyújtanak majd a Bizottság számára az intézkedéseknek a 2030-ra kitűzött célok tényleges elérése érdekében való kiigazítását illetően.
A környezetvédelmi miniszterek a fentiek mellett irányadó vitát folytattak az Európai Unió 2040-re kitűzött éghajlat-politikai céljáról szóló bizottsági közleményről.
A miniszterek véleményt cseréltek a 2040-re kitűzött éghajlat-politikai célról, és kitértek arra, hogyan járulhat hozzá e cél elérése úgy az Unió versenyképességéhez, mint az igazságos átmenet biztosításához. Ezenkívül megosztották véleményüket a 2030 utáni időszakra szóló keretről, így többek között a keresletoldali intézkedések és a körforgásos gazdaság terén meglévő potenciálról is.
A miniszterek munkaebéd keretében véleménycserét folytattak az éghajlati kockázatok kezeléséről szóló bizottsági közleményről.
A miniszterek elismerték, hogy rendszerszintű szakpolitikai válaszokra van szükség minden kapcsolódó szakpolitikai területen. Véleményt cseréltek arról, hogy az éghajlati kockázatok kezelése terén milyen új lehetőségek kínálkoznak a különböző kormányzási szintek közötti együttműködésre, többek között uniós szinten is. Emellett ismertették azokat a nemzeti intézkedéseiket, amelyek az éghajlati kockázatok kezelésének a költségvetési tervezésükbe való beépítésére irányulnak.
A Tanács vita nélküli napirendi pontként elfogadta a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzéséről és fenntartható hasznosításáról szóló, az ENSZ Tengerjogi Egyezménye keretében létrejött megállapodásnak (azaz a nyílt tengerekről szóló szerződésnek) az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló határozatot.
A megállapodás arra hivatott, hogy a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken a jelen és a jövő nemzedékek nevében védje a világ óceánjait és a velük való gazdálkodást. Ezek a területek a világ óceánjainak mintegy kétharmadát és azok vízmennyiségének mintegy 95%-át fedik le.
A belga elnökség tájékoztatta a minisztereket a műanyag pellet környezetbe jutásából fakadó mikroműanyag-szennyezés csökkentéséről szóló rendeletjavaslattal és a hulladékká vált gépjárművekről szóló rendeletjavaslattal kapcsolatos, folyamatban lévő jogalkotási munkáról.
Az elnökség és a Bizottság tájékoztatta a minisztereket a – többek között a tengeri környezetben előforduló – műanyagszennyezésről szóló, jogilag kötelező erejű nemzetközi eszköz kidolgozásával foglalkozó kormányközi tárgyalóbizottság negyedik ülésén elért eredményekről.
Lengyelország, Csehország és Magyarország (nem nyilvános ülésen) tájékoztatást nyújtott az Innovációs Alap nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagnak minősülő hidrogén termelésére vonatkozó, a Hidrogénbank keretében lebonyolított 2024. évi aukciójának feltételeiről (a H2 második aukciós fordulója).
A magyar delegáció az Európai Unió Tanácsának soron következő elnökségeként ismertette környezetvédelmi programját.
A Tanács ezenkívül vita nélkül elfogadta az „A” napirendi pontok jegyzékében szereplő napirendi pontokat.
