Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (Egészségügy), 2022. március 29.

A főbb eredmények

Az ukrajnai háború egészségügyi következményeire adott uniós válasz aktuális helyzetének áttekintését követően a miniszterek véleménycserét folytattak az EU oltóanyag-szolidaritási stratégiája előtt álló következő kihívásokról.

Az egészségügyi és humanitárius helyzet Ukrajnában

A Bizottság tájékoztatta a delegációkat az ukrajnai egészségügyi és humanitárius helyzetről, valamint az Unió által tett intézkedésekről, többek között az ukrán betegek átszállítását és a fertőző betegségek elleni – különösen a gyermekeknek szánt – oltások hozzáférhetővé tételét lehetővé tevő szolidaritási mechanizmus bevezetéséről, továbbá a mentális egészséggel kapcsolatos kezdeményezések elindításáról.

A miniszterek újólag hangsúlyozták aziránti elkötelezettségüket, hogy az egészségügy területén támogassák Ukrajnát és az ukrán népet, valamint az Ukrajnával szomszédos uniós tagállamokat, amelyek frontországként biztosítják az ukrán menekültek orvosi ellátását.

• Az egészségügyi miniszterek nem hivatalos videokonferenciája, 2022. március 15.
• Az ukrajnai háború elől menekülők fogadása: Európa felkészül a szükségletek kielégítésére (Európai Bizottság)

Az EU oltóanyag-szolidaritási stratégiája

Két évvel a világjárvány kezdete és egy évvel az uniós oltási kampányok elindítása után a tagállamok megvitatták, hogy a Covid19 elleni oltással kapcsolatos új kihívások kezelése érdekében miként kellene aktualizálni az oltóanyag-beszerzési és -adományozási stratégiájukat.

A SARS-CoV-2 terjedésével kapcsolatos járványügyi helyzet Európában és az egész világon egyaránt javul, és ezzel egyidejűleg az oltóanyagok kínálata mind a tagállamokban, mind az uniós adományokat fogadó országokban meghaladja a keresletet.

Az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy 2022 közepéig 700 millió adag oltóanyagot adományoz a WHO azon célkitűzésének támogatása érdekében, hogy a világ népességének 70%-a be legyen oltva. 2022 márciusára a tagállamok már több mint 400 millió adag Covid19-oltóanyagot juttattak az arra leginkább rászoruló országoknak. Az EU ezzel a világ vezető adományozója.

Az oltóanyagoknak a rászoruló országokkal való megosztása továbbra is az uniós oltási stratégia központi célkitűzése, de a végrehajtásán javítani kell, hogy hatékonyabbá váljon.

Az EU globális oltási stratégiáján többek között a következő módokon lehetne módosítani:

• az oltóanyag-beszerzési megállapodások kiigazítása, figyelembe véve az alapoltási sorozatot teljesítő európai lakosság arányának jelentős mértékét és a tagállamok birtokában lévő oltóanyagkészleteket;
• az eladományozandó oltások szállítási ütemtervének és a készletgazdálkodásnak az optimalizálása, a COVAX-szal együttműködésben;
• rendszeres párbeszéd a vállalatokkal az ilyen kiigazítások lehetővé tétele érdekében.

A tagállamok hangsúlyozták továbbá, hogy ezeket az intézkedéseket az uniós szinten megosztott tudományos szakértelem és monitoring fényében kell értékelni.

Végezetül a tagállamok hangsúlyozták, hogy minél előbb közös oltási stratégiát kell kidolgozni, különös tekintettel arra az eshetőségre, hogy szélesebb körben meg kell nyitni a negyedik adaghoz való hozzáférést.

• Globális szolidaritás a Covid19-világjárvány idején (háttér-információk)

A ritka betegségekre adott európai válasz (nem hivatalos munkaebéd)

Több mint 30 millió európai polgár szenved valamilyen ritka betegségben; 95%-uk nem kapott még kezelést, illetve nem kap megfelelő ellátást.

Ezzel összefüggésben a miniszterek véleményt cseréltek arról, hogy miként lehetne megerősíteni a tagállamok közötti és az uniós szintű együttműködést és koordinációt a ritka betegségek területén. Az elnökség azért tartotta fontosnak e vita megszervezését, mivel az Unió e területen való fellépésének megerősítése konkrét példa arra, hogy az EU miként járulhat hozzá a népegészségügy javításához, az európai polgárok javára.

A ritka betegségekkel kapcsolatban a tagállamok és az egészségügyi intézmények között folytatott együttműködés már most is döntő fontosságú az érintett betegek támogatása szempontjából, de más eszközök igénybevételével még tovább javítható az uniós fellépés. A miniszterek mindenekelőtt arról tárgyaltak, hogy a jövőbeli európai egészségügyi adattér milyen szerepet játszhat a ritka betegségek elleni küzdelemben. A jó minőségű egészségügyi adatokhoz való, biztonságos hozzáférés ugyanis felgyorsíthatja az új, biztonságosabb és személyre szabottabb terápiákhoz való hozzáférést is.

Egyéb

Az elnökség tájékoztatta a minisztereket a világjárványok megelőzéséről, valamint az azokra való felkészültségről és reagálásról szóló nemzetközi megállapodás megkötésére, valamint a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok kiegészítő módosításaira irányuló tárgyalásoknak az Európai Unió nevében történő megkezdésére való felhatalmazásról szóló határozatról, amelyet a Tanács a közelmúltban fogadott el.

• Nemzetközi szerződés a világjárványok megelőzéséről és a világjárványokra való felkészültségről (háttér-információk)
• A Tanács zöld utat adott a világjárványokról szóló nemzetközi szerződésről szóló tárgyalások megkezdésének (sajtóközlemény, 2022. március 3.)

Az elnökség beszámolt a 2022 januárja óta az egészségügy területén szervezett különböző konferenciákról. Megemlítette az egészségügyi rendszerek rezilienciájáról (január 18.), a digitális egészségügyről (február 2.), a globális egészségügyről (február 9.), a ritka betegségekről (február 28.) és az antibiotikum-rezisztenciáról (március 7.) szóló konferenciákat, valamint az EPSCO Tanács Grenoble-ban tartott nem hivatalos ülését (február 10.), melynek témája a népegészségügyi unió megteremtése volt.

Végezetül az elnökség tájékoztatta a minisztereket a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelettel kapcsolatos közös álláspont kialakítása érdekében a Tanács és az Európai Parlament között jelenleg is folyamatban lévő tárgyalásokról.

A Tanács ezenkívül vita nélkül elfogadta a nem jogalkotási „A” napirendi pontok jegyzékében szereplő napirendi pontokat.

A Tanács rendeletet fogadott el a 138/2004/EK rendeletnek a regionális mezőgazdasági számlarendszer tekintetében történő módosításáról.

• Megállapodás született a regionális mezőgazdasági adatok gyűjtéséről (sajtóközlemény, 2021. november 29.)
• Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 138/2004/EK rendeletnek a regionális mezőgazdasági számlarendszer tekintetében történő módosításáról