Külügyek Tanácsa, 2018. november 19., 2018. november 19.

Az ülés főbb eredményei

Aktuális ügyek

A külügyminiszterek megvitatták a legsürgetőbb nemzetközi ügyeket. Hangsúlyozták, hogy az USA szankcióinak 2018. november 5-i hatálybalépését követően is teljes mértékben támogatják az iráni nukleáris megállapodást. Megjegyezték, hogy Irán továbbra is tartja magát a megállapodáshoz, ahogyan azt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) immár 13. alkalommal megállapította. Mindazonáltal teljes körű szolidaritásukat nyilvánították ki azon tagállamok felé, amelyek területén iráni szereplők elfogadhatatlan magatartást tanúsítottak, és megerősítették, hogy készek megfelelő és célzott válaszlépéseket megfontolni.

A külügyminiszterek kitértek továbbá az olasz kormány szervezésében november 12–13-án Palermóban tartott, Líbiáról szóló nemzetközi konferencia eredményére, valamint a Gázában a legutóbbi erőszakhullám következtében kialakult helyzetre.

Közép-Ázsia

A külügyminiszterek megbeszélést folytattak Közép-Ázsiáról (Kazahsztánról, a Kirgiz Köztársaságról, Tádzsikisztánról, Türkmenisztánról és Üzbegisztánról), előkészítve ezzel a 14. EU–Közép-Ázsia miniszteri ülést, amelyre november 23-án, Brüsszelben kerül sor. A külügyminiszterek nyugtázták a régióban a közelmúltban bekövetkezett jelentős változásokat, valamint azt, hogy új lendületet kapott a bilaterális és a regionális együttműködés. Kifejezésre juttatták, hogy az EU határozott érdeke közép-ázsiai szerepvállalásának fokozása olyan területeken, mint például a reformok és a gazdasági fejlődés támogatása, a fenntartható konnektivitás előmozdítása, valamint az afganisztáni béke és stabilitás regionális feltételeinek megteremtése.

E megbeszélés eredményeit figyelembe veszik majd a Közép-Ázsiáról szóló új uniós stratégia kidolgozásakor, amelyet várhatóan 2019-ben fogadnak el.

• EU–Közép-Ázsia kapcsolatok – tájékoztató

Bosznia-Hercegovina

A Tanács megvitatta a Bosznia-Hercegovinában október 7-én tartott választásokat követően kialakult helyzetet. A külügyminiszterek hangsúlyozták annak fontosságát, hogy valamennyi szinten mihamarabb megalakuljanak a kormányok. Amint ez megvalósul, a politikai vezetők ismét a reformok végrehajtására összpontosíthatnak. A Tanács hangsúlyozta, hogy a reformfolyamat folytatása elengedhetetlen a polgárok, és különösen a fiatalok várakozásainak teljesítéséhez. Leszögezte továbbá, hogy meg kell reformálni a választási törvényt.

Jemen

A külügyminiszterek megvitatták a jemeni helyzetet Véleményt cseréltek a folyamatban lévő uniós erőfeszítésekről, különös tekintettel a politikai és humanitárius segítségnyújtásra. Megerősítették, hogy határozottan támogatják az ENSZ által irányított folyamatot, valamint Martin Griffith ENSZ-különmegbízottat.

Most, hogy biztató lépések történtek a dezeszkaláció irányában, itt az ideje, hogy világos és határozott üzenetet fogalmazzunk meg a konfliktusban részt vevő valamennyi fél számára, felszólítva őket arra, hogy az eddigi lépéseket megszilárdítva kössenek tűzszünetet, és Martin Griffith ENSZ-különmegbízott vezetésével kezdjenek politikai tárgyalásokat. Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő

2015 óta az EU több mint 234 millió EUR értékben nyújtott humanitárius segítséget Jemennek. Továbbra is az EU Jemen legjelentősebb humanitárius adományozója.

• Az EU és Jemen – tájékoztató

Ukrajna

A Tanács véleménycserét tartott a legújabb ukrajnai fejleményekről, ezen belül különösen az Azovi-tenger menti helyzetről, valamint az ún. „Luhanszki Népköztársaságban” és az ún. „Donyecki Népköztársaságban” 2018. november 11-én tartott „választásokról”.

A külügyminiszterek ismét hangsúlyozták megingathatatlan támogatásukat és elkötelezettségüket Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integritása iránt. Ezzel összefüggésben emlékeztettek arra, hogy az EU nem ismeri el a 2018. november 11-i választások eredményét, mivel e választásokat jogszerűtlennek és illegitimnek tartja. Kinyilvánították, hogy készek megfelelő és célzott válaszlépéseket megfontolni. A külügyminiszterek továbbá emlékeztettek a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásának fontoságára. Kiemelték, hogy az EU továbbra is humanitárius segítséget fog nyújtani Kelet-Ukrajnában, elsősorban a leginkább kiszolgáltatottakra összpontosítva.

A miniszterek kitértek az ukrajnai reformfolyamathoz nyújtott uniós támogatás kérdésére is. Az EU-nak és Ukrajnának a Társulási Tanács következő, 2018. december 17-i ülésén lehetőségük nyílik arra, hogy áttekintsék a reformok terén elért eredményeket, valamint a kétoldalú és a globális együttműködés szempontjából releváns számos egyéb kérdést.

• A főképviselőnek az EU nevében tett nyilatkozata az ún. „Luhanszki Népköztársaságban” és az ún. „Donyecki Népköztársaságban” 2018. november 11-én tartandó „választásokról”
• Federica Mogherini főképviselő beszéde az azovi-tengeri helyzetről Közös nyilatkozat a 20. EU–Ukrajna csúcstalálkozót követően, Brüsszel, 2018. július 9.
• Az Európai Unió kapcsolatai Ukrajnával (háttér-információk)

Biztonság és védelem

A külügyminiszterek a védelmi miniszterekkel együtt tárgyaltak a biztonsági és védelmi kérdésekben folytatott uniós együttműködésről. Áttekintették az EU globális stratégiája e területen történő végrehajtását, többek között az állandó strukturált együttműködést (PESCO), a koordinált éves védelmi szemlét (CARD), az Európai Védelmi Alapot, a katonai mobilitást, a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatot (MPCC), a polgári KBVP területére vonatkozó paktumot és az európai békekeret létrehozására irányuló javaslatot.

A Tanács következtetéseket fogadott el a biztonságról és a védelemről.

• Biztonság és védelem: a Tanács üdvözli az elmúlt két évben elért jelentős előrehaladást (sajtóközlemény, 2018. november 19.)
• Uniós együttműködés a biztonság és a védelem területén (háttéranyag)