Külügyek Tanácsa, 2018. december 10., 2018. december 10.

Az ülés főbb eredményei

Irán

A Tanács megbeszélést folytatott Iránról. A miniszterek az átfogó közös cselekvési terv – az iráni nukleáris megállapodás – végrehajtására összpontosítottak, és ennek keretében véleményt cseréltek többek között azokról a folyamatban lévő uniós erőfeszítésekről, amelyek az USA által 2018. november 5-én ismételten kivetett szankciók kontextusában az Iránnal meglévő hatékony pénzügyi csatornák megőrzését és a jogszerű kereskedelmi kapcsolatok fenntartását célozzák. Áttekintették továbbá a fennálló aggályokat az iráni szereplők Európában tanúsított közelmúltbeli magatartásával, Irán ballisztikusrakéta-programjával és egyéb regionális biztonsági szempontokkal kapcsolatban.

A tagállamok között egyetértés mutatkozott abban, hogy fenn kell tartani az Iránnal folytatott átfogó politikánkat, amelynek alapja, hogy mindannyiunknak komoly érdeke fűződik az átfogó közös cselekvési terv fennmaradásához. Az, hogy az EU teljeskörűen támogatja az átfogó közös cselekvési terv végrehajtását, nem jelenti azt, hogy a többi kérdés felett szemet hunyunk. Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő

Nyugat-Balkán

A miniszterek megbeszélést folytattak a Nyugat-Balkánról. Az EU és a Nyugat-Balkán közötti rendkívül intenzív kapcsolatokkal jellemzett évet követően a minisztereknek alkalmuk nyílt áttekinteni az EU szerepvállalását a régióban, illetve a régióval folytatott együttműködést. A miniszterek újólag megerősítették, hogy az EU egyértelműen elkötelezett a Nyugat-Balkán európai integrációs perspektívája mellett. Emlékeztettek továbbá arra, hogy a régiónak mely lépésekkel kellene továbbhaladnia az európai integráció felé vezető úton, különösen a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem területén.

A miniszterek a Külügyek Tanácsa előző ülésén folytatott véleménycsere nyomán megvitatták a Bosznia-Hercegovinával kapcsolatos legutóbbi fejleményeket, és ismételten kifejezték, hogy minden szinten biztosítani kell a kormányzást és előrelépéseket kell tenni a reformprogram végrehajtása terén. Hangsúlyozták továbbá, hogy fontos támogatni a Skopje és Athén közötti preszpai megállapodás végrehajtására irányuló erőfeszítéseket. A miniszterek támogatták, hogy az EU kiemelt figyelmet fordítson a Belgrád és Pristina közötti párbeszédre. Ezzel összefüggésben aggodalmuknak adtak hangot a koszovói kormány azon határozatával kapcsolatban, amely szerint a Szerbiából és a Bosznia-Hercegovinából érkező árucikkekre kivetett vámtarifa mértékét 100%-ra növeli, ami a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás egyértelmű megsértésének minősül.

• Infografika – Az EU és Nyugat-Balkán

Ukrajna

A Tanács megvitatta a legújabb ukrajnai fejleményeket. A külügyminiszterek ismételten kifejezték mély aggodalmukat azzal kapcsolatban, hogy az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros térségében veszélyes mértékben fokozódott a feszültség. Ismételten kijelentették, hogy az EU nem ismeri el a 2018. november 11-i „választások” eredményét, mivel e választásokat jogszerűtlennek és illegitimnek tartja. A Tanács újabb kilenc személyt vett fel az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt bevezetett korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékébe, mivel e személyek érintettek az úgynevezett „választásokban”.

A munkaebéd során a főképviselő és a külügyminiszterek véleménycserét folytattak Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel. A megbeszélés középpontjában az Azovi-tenger térségében kibontakozó legfrissebb fejlemények, valamint Ukrajna biztonsági helyzete állt, továbbá szó esett az érintett délkelet-ukrajnai régiók segítését célzó esetleges uniós támogatásról is.

• Ukrajna: az EU jegyzékbe vett a „Donyecki Népköztársaságban” és a „Luhanszki Népköztársaságban” tartott „választásokban” érintett kilenc személyt (sajtóközlemény, 2018. december 10.)
• A főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozata az Azovi-tenger térségében növekvő feszültségekről, 2018. november 28.

Venezuela

A Tanács megvitatta a venezuelai helyzetet. A főképviselő tájékoztatta a külügyminisztereket arról, hogy hol tart a munka annak a nemzetközi kapcsolattartó csoportnak a létrehozására irányuló elképzeléssel kapcsolatban, amely adott feltételek mellett elősegíthetné a politikai folyamatot. A Tanács emellett megerősítette a Venezuelával szembeni célzott korlátozó intézkedésekre vonatkozó határozott álláspontját.

Mi, európaiak úgy véljük, hogy veszélyeket hordozhat magában az a megközelítés, amely mindenfajta politikai irányvonalat nélkülöz, és hogy a korlátozó intézkedéseknek minden esetben a párbeszéd és az együttműködés lehetőségével kell párosulniuk. Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő

A külügyminiszterek továbbá ismételten kinyilvánították, hogy a 2018. május 20-i választások és azok eredményei minden hitelességet nélkülöztek, mivel a választási folyamat nem garantálta a választások inkluzív és demokratikus voltát. Megegyeztek arról, hogy Nicolás Maduro elnök 2019. január 10-én kezdődő második hivatali idejével összefüggésben közös uniós megközelítésre van szükség.

A Tanács emellett emlékeztetett arra, hogy továbbra is elkötelezett a venezuelai lakosság támogatása, valamint a szomszédos országokban a venezuelaiak társadalmi-gazdasági befogadásának elősegítése és a befogadó közösségek rezilienciájának erősítése mellett. Ezzel összefüggésben a miniszterek üdvözölték, hogy az Európai Bizottság 2018. december 4-én további 20 millió eurót irányzott elő a venezuelai társadalmi-gazdasági válság által érintett személyek legsürgetőbb szükségleteinek a kielégítésére.

• A Venezuelával szembeni uniós korlátozó intézkedések (háttérinformációk)

Együttműködés az Európai Unió és az Afrikai Unió között

A külügyminiszterek megvitatták az EU és az Afrikai Unió (AU) közötti együttműködés helyzetét, mintegy előkészítendő a csúcstalálkozók közötti, 2019. január 21–22-én Brüsszelben tartandó első időközi EU-AU miniszteri találkozót. A találkozó a következő három fő területre fog összpontosítani: politikai kérdések (béke, biztonság és kormányzás), gazdasági kérdések (beruházás, kereskedelem és készségek), valamint multilateralizmus (a szabályokon alapuló világrend támogatására irányuló együttműködés megerősítése).

A miniszterek kijelentették, hogy az EU egyértelmű érdeke az Afrikával való stratégiai partnerség megerősítése. Hangsúlyozták az ifjúság bevonásának a fontosságát. Nyugtázták a béke, biztonság és kormányzás területén folytatott együttműködés tekintetében elért előrelépést, amelynek részeként 2018. május 23-án az EU és az AU egyetértési megállapodást írt alá. A migrációval és a mobilitással kapcsolatban kiemelték a vallettai közös cselekvési terv keretében folytatott munkát. A miniszterek emellett hangsúlyozták, hogy a magánszektor és a magánberuházások kulcsfontosságú szerepet játszanak az EU és Afrika közötti kapcsolatok megerősítésében. Üdvözölték a fenntartható beruházásokra és munkahelyekre irányuló új Afrika–Európa szövetségről szóló javaslatot.

• EU–Afrika kapcsolatok (háttér-információk)