"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A legfontosabb eredmény az, hogy újólag megerősítettük az európai biztonságot érintő kihívásokkal kapcsolatos szilárd egységünket és egységes megközelítésünket. Egységünkben rejlik az erőnk: efelől a Tanácsban nincs semmi kétség.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
A Külügyek Tanácsa naprakész tájékoztatást kapott az Ukrajna körüli orosz katonai jelenlét növekedésével kapcsolatos legfrissebb fejleményekről. A miniszterek továbbá megbeszélést tartottak az európai biztonsági helyzetről, és ennek kapcsán kitértek a belarusz és a kazah helyzetre is.
E megbeszélés során a minisztereknek lehetőségük nyílt arra, hogy videokonferencia keretében nem hivatalos véleménycserét folytassanak Antony Blinkennel, az Egyesült Államok külügyminiszterével.
A Tanács továbbá következtetéseket hagyott jóvá a témáról. A következtetésekben a Tanács hangsúlyozza, hogy Oroszország arra irányuló kísérletei, hogy az európai kontinensen újból választóvonalakat hozzon létre, aláássák azokat a meghatározó jelentőségű alapokat és alapelveket, amelyekre az európai biztonság épül, valamint a befolyási övezetek sötét emlékeit idézik fel, amelyeknek nincs helyük a 21. században. A Tanács újólag megerősíti, hogy maradéktalanul és megkérdőjelezhetetlen módon támogatja Ukrajnát, továbbá egyértelművé teszi, hogy az Ukrajnával szembeni minden további katonai agresszió esetén komoly következményekkel kell számolni és súlyos árat kell fizetni.
A miniszterek egyetértettek abban, hogy az EU-nak folytatnia kell a diplomáciai erőfeszítéseket annak érdekében, hogy meggyőzze Oroszországot arról, hogy a párbeszéd útját válassza, továbbá megbízták a főképviselőt, hogy folytassa az uniós álláspont koordinálását az olyan kulcsfontosságú partnerekkel, mint például az Egyesült Államok, a NATO és az EBESZ. Mindemellett az EU továbbra is fel fog lépni a dezinformációval szemben.
Bár a párbeszéd a kívánatos opció, a főképviselő egyértelművé tette, hogy jól halad az esetleges orosz agresszióra való válaszlépések előkészítését célzó munka, és e munkával kapcsolatban folyamatos a koordináció a kulcsfontosságú partnerekkel.
Végezetül pedig az EU fokozni fogja az arra irányuló erőfeszítéseit, hogy javuljon Ukrajna és más partnerek rezilienciája. Ehhez egy olyan pénzügyi támogatási csomagot állít össze, amely sürgősségi hitelekből és vissza nem térítendő támogatásokból, a kiber- és hibrid fenyegetésekkel szembeni támogatásból, valamint a biztonságnak és a védelemnek a többek között az ukrán katonai oktatási ágazat reformja révén történő támogatásából áll.
Szíria
A Külügyek Tanácsa a Geir Pedersen ENSZ-különmegbízott által nyújtott tájékoztatás alapján véleménycserét folytatott Szíriáról.
Több mint egy évtized elteltével a szíriai konfliktus még korántsem ért véget: továbbra is a szenvedés és az instabilitás forrása.
A Tanács újólag hangsúlyozta, hogy politikai megoldást szorgalmaz, valamint kiemelte, hogy addig nem lehetséges a kapcsolatok normalizálása, a szankciók feloldása, illetve az újjáépítés, amíg a szíriai rezsim lépéseket nem tesz a politikai átmenet érdekében. A miniszterek ismételten azt követelték, hogy a rezsim és szövetségesei kötelezzék el magukat az ENSZ BT 2254. sz. határozatának maradéktalan végrehajtása mellett.
Az EU együtt fog működni a hasonlóan gondolkodó partnerekkel – így például az Arab Ligával – annak érdekében, hogy segítse a szíriai népet és előmozdítsa a politikai folyamatot. Az EU 2022 májusában tervezi a hatodik brüsszeli konferencia megtartását, amelynek célja, hogy finanszírozást teremtsen a szíriai nép és a menekülteket befogadó közösségek számára, valamint hogy a szíriai civil társadalom hallathassa hangját, és nagyobb lendületet kapjon a konfliktus politikai megoldása.
Líbia
A Külügyek Tanácsa véleménycserét folytatott a legfrissebb líbiai fejleményekről, különösen a 2021. december 24-re tervezett nemzeti választások elhalasztásáról.
Az ország fontos válaszúthoz érkezett, az EU pedig továbbra is elkötelezetten támogatja a líbiaiakat abban, hogy a lehető leghamarabb szabad, tisztességes, inkluzív és hiteles választásokat lehessen tartani.
A miniszterek megerősítették az EU prioritásait, amelyek a következők: választások révén a líbiaiaknak jogukban áll eldönteni, kik képviseljék őket, és az országot meg kell szabadítani minden külföldi fegyveres jelenléttől. A miniszterek továbbá arra ösztönözték az összes érdekelt felet, hogy állapodjanak meg a további lépésekről azért, hogy a líbiaiak választások keretében lehetőséget kapjanak a szavazásra.
A főképviselő bejelentette továbbá, hogy azt követően, hogy a líbiaiak döntöttek az új választási menetrendről, megvizsgálja egy választási megfigyelő misszió kiküldésének lehetőségét.
Aktuális ügyek
Malit illetően a miniszterek elítélték a Wagner-csoport helyszíni jelenlétét, valamint a mali hatóságoknak a hosszabb (négyéves) átmeneti időszakról hozott döntését.
A főképviselő bejelentette, hogy a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) által nemrégiben hozott határozattal való szolidaritás szellemében politikai megállapodás született arról, hogy szankciók bevezetésére kerül sor az átmenetet akadályozókkal szemben.
A főképviselő hangsúlyozta, hogy az EU nagyon szorosan figyelemmel kíséri a Burkina Fasó-i fejleményeket. Aggodalmát fejezte ki Roch Marc Christian Kaboré elnök fogva tartása, valamint amiatt, hogy fegyveres katonák vannak jelen a nemzeti rádió- és televízióadó székhelyén. Ezenkívül felszólított az alkotmány tiszteletben tartására és az elnök szabadon bocsátására.
Tanácsi következtetések
A Tanács következtetéseket fogadott el, amelyben jóváhagyta a béketámogató műveletekkel és a válságkezeléssel kapcsolatos ENSZ–EU stratégiai partnerség keretében a 2022–2024-es időszakra meghatározott új prioritásokat.
A legfontosabb eredmény az, hogy újólag megerősítettük az európai biztonságot érintő kihívásokkal kapcsolatos szilárd egységünket és egységes megközelítésünket. Egységünkben rejlik az erőnk: efelől a Tanácsban nincs semmi kétség.