"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
A Külügyek Tanácsa megbeszélést folytatott az európai biztonsági helyzetről.
A Tanács elítélte az Ukrajna körüli fokozott orosz katonai jelenlétet, a tűzszünet egyre gyakoribb megsértését, valamint az Oroszország által támogatott szeparatisták által Kelet-Ukrajnában elkövetett provokációkat. Szintén elítélte azokat az akciókat, szándékosan megrendezett eseményeket és információmanipulációkat, amelyeknek az a célja, hogy ürügyet teremtsenek az Ukrajna elleni katonai eszkalációra.
A Tanács továbbá nagyrabecsülését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna önmérsékletet tanúsít a megfélemlítés, valamint a minszki megállapodások és a nemzetközi jog megsértése közepette.
A megbeszélés keretében a minisztereknek lehetőségük nyílt arra, hogy nem hivatalos véleménycserét folytassanak Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel. A miniszterek újólag megerősítették, hogy egységes és határozott álláspontot képviselnek, valamint újólag megerősítették az EU Ukrajnával való szolidaritását.
Oroszország fellépése a második világháború óta a legsúlyosabb fenyegetést jelenti az európai békére és stabilitásra nézve. Felszólítjuk Vlagyimir Putyin elnököt a nemzetközi jog és a minszki megállapodások tiszteletben tartására. Az orosz vezetés lépései határozzák meg, hogy milyen színben tűnik fel a nemzetközi közösség előtt, és hogyan fogja megítélni majd a történelem.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
A Tanács számos intézkedésről határozott Ukrajna rezilienciájának támogatása érdekében. Határozatot fogadott el 1,2 milliárd EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásáról, valamint arról, hogy az Európai Békekereten keresztül támogatja a hivatásos katonai oktatást Ukrajnában. Az EU továbbá szakértői missziót küld az országba, hogy így fokozza a kibertámadások és a dezinformáció elleni küzdelemhez nyújtott támogatását.
Az uniós nagykövetségek és diplomáciai képviseletek, valamint az Unió ukrajnai küldöttsége – csekély számú kivétellel – továbbra is nyitva maradnak és teljeskörűen működnek.
A főképviselő egyértelművé tette azt is, hogy az Ukrajna elleni bármilyen agresszió Belarusz vonatkozásában is súlyos következményeket vonna maga után, amennyiben Belarusz területéről vagy részvételével következne be támadás.
A Tanács megbeszélést folytatott a bosznia-hercegovinai helyzetről és arról, hogy miként őrizhető meg az ország szuverenitása, területi integritása és egysége.
A Tanács sürgette az ország politikai vezetőit, hogy vállaljanak felelősséget az alkotmány megóvásáért, biztosítsák az állami intézmények hatásköreinek maradéktalan helyreállítását, és foglalkozzanak minden nyitott kérdéssel.
Európában nincs hely egy megosztott Bosznia-Hercegovina számára, és mindazok, akik ennek érdekében tevékenykednek, súlyos hibát követnek el, hiszen a virágzó európai perspektívától és élettől fosztják meg a népeiket.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
A miniszterek maradéktalan támogatásukról biztosították Johann Sattlert, az EU bosznia-hercegovinai különleges képviselőjét, az EUFOR Althaia műveletet, valamint Christian Schmidtet, a bosznia-hercegovinai békemegállapodás végrehajtásáért felelős főképviselőt. Az EU és az USA egyaránt a politikai párbeszéd elősegítésére törekszik annak érdekében, hogy sikerüljön megállapodást elérni az alkotmányos és a választási reformról, beleértve egy olyan, korlátozott mértékű alkotmánymódosítást is, amely javíthatná a szövetségi állam működőképességét.
Az EU továbbra is készen áll arra, hogy minden rendelkezésére álló eszközt felhasználjon, amennyiben ezt a helyzet megköveteli. Ez végső esetben akár az uniós pénzügyi támogatással kapcsolatos, illetve korlátozó intézkedéseket is jelenthet.
Továbbra is a párbeszédé kell hogy legyen a főszerep a soron következő választások előtt szükséges reformok végrehajtásának biztosítása érdekében.
Klímadiplomácia
A Tanács véleménycserét folytatott és következtetéseket hagyott jóvá a klímadiplomáciáról.
A Tanács tájékoztatást kapott a mali helyzetről, valamint az iráni nukleáris megállapodást érintő átfogó közös cselekvési terv (JCPOA) keretében folyamatban lévő tárgyalásokról.
A Tanács következtetései
A Tanács ezenkívül következtetéseket fogadott el a tengeri jelenlétek koordinálásának koncepciójáról.
Az EU KüT alkalmával a tagállamok külügyminiszterei az Európai Unió Tanácsa és az Öböl-menti Együttműködési Tanács 26. vegyes tanácsi ülésén megbeszélést folytattak a Perzsa-öböl menti országok külügyminisztereivel.
Az EU a Perzsa-öböl legjelentősebb befektetője, egyben a térség második legnagyobb kereskedelmi partnere. A miniszterek egyetértettek abban, hogy itt az idő kötelezettséget vállalni a szorosabb együttműködésre a zöld átállás, a fejlesztési együttműködés, valamint a humanitárius tevékenységek tekintetében. A Tanács megbeszélést folytatott Jemenről is.
Oroszország fellépése a második világháború óta a legsúlyosabb fenyegetést jelenti az európai békére és stabilitásra nézve. Felszólítjuk Vlagyimir Putyin elnököt a nemzetközi jog és a minszki megállapodások tiszteletben tartására. Az orosz vezetés lépései határozzák meg, hogy milyen színben tűnik fel a nemzetközi közösség előtt, és hogyan fogja megítélni majd a történelem.