"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Külügyek Tanácsa elindította az EUNAVFOR ASPIDES műveletet. Az Unió védekező jellegű tengeri védelmi műveletének célja a hajózás szabadságának helyreállítása és megőrzése a Vörös-tengeren és a Perzsa-öbölben.
A Tanács ezt követően megbeszélést folytatott a közel-keleti helyzetről, különös figyelemmel a humanitárius helyzetre. A tagállamok megvitatták az azonnali humanitárius szünet, valamint a Rafah ellen tervezett izraeli katonai művelet kérdését. Felvetették azt is, hogy Izraelnek többet kell tennie a segítségnyújtás megkönnyítése és a polgári lakosság védelme érdekében.
Ezzel összefüggésben a miniszterek véleménycserét folytattak Sigrid Kaaggal, az ENSZ Gázai övezetért felelős humanitárius segélyezési és újjáépítési koordinátorával. A résztvevők megbeszélést folytattak az UNRWA-nak, vagyis az Egyesült Nemzetek Szervezete közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatalának nyújtott támogatásról. Hangsúlyozták, hogy a támogatás megszüntetése azt jelentené, hogy az ügynökség nemcsak Gázában, hanem Ciszjordániában, Libanonban és Jordániában sem tudná biztosítani, hogy létfontosságú szolgáltatásokat nyújtson a palesztin polgári lakosságnak.
Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja
Az uniós külügyminiszterek üdvözölték Julia Navalnaja felszólalását, és lerótták tiszteletüket Alekszej Navalnij emléke előtt. Julia Navalnaja beszámolt arról, hogy milyen méreteket ölt a Putyin-rezsim által gyakorolt elnyomás, emellett pedig az ország politikai ellenzékének aktuális helyzetéről is tájékoztatást adott.
Azt javasoltam a minisztereknek, hogy globális emberi jogi szankciórendszerünk viselje mostantól Alekszej Navalnij nevét. Amennyiben egyetértenek, az új elnevezés „Navalnij globális emberi jogi szankciórendszer” lenne. Ezzel is hozzájárulhatnánk ahhoz, hogy életben tartsuk Alekszej Navalnij emlékét.
Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
A Külügyek Tanácsa ezt követően az Ukrajna elleni orosz agresszióról folytatott megbeszélést, melynek bevezetéseként Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter – pár nappal Putyin Ukrajna elleni agressziós háborúja kitörésének szomorú második évfordulója előtt – videokonferencia keretében tájékoztatta uniós partnereit a legújabb helyszíni fejleményekről.
A főképviselő hangsúlyozta, hogy Putyin továbbra is a polgári célpontokat és a polgári infrastruktúrát veszi célba annak érdekében, hogy szenvedést okozzon a lakosságnak és próbára tegye rezilienciájukat. A főképviselő azt is kiemelte, hogy az EU továbbra is támogatást fog nyújtani Ukrajnának.
A Tanács ezt követően az EU Ukrajna felé teendő biztonsági kötelezettségvállalásairól és az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatásról tárgyalt, valamint megvitatta, hogy az EU milyen módon tudná növelni a lőszerellátást kétoldalú és európai kereteken keresztül.
A miniszterek véleménycserét folytattak továbbá a 13. szankciós csomagról, amelyet február 24. előtt el kell fogadni, valamint az EU-ban immobilizált orosz vagyoni eszközök befektetéséből származó rendkívüli bevételek felhasználásáról.
Szolidaritásunkat fejeztük ki Észtország miniszterelnökével, valamint tagállamaink azon egyéb politikusaival és polgáraival, akiket az orosz hatóságok „körözött személyeknek” nyilvánítottak, és akik ellen az orosz hatóságok fiktív nyomozást indítottak.
Mindez Oroszország megdöbbentő újabb próbálkozása arra, hogy megfélemlítse azokat, akik felszólalnak a nemzetközi jog, az emberi jogok és a demokratikus elvek oroszországi megsértése ellen.
Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
Száhel-övezet
A Külügyek Tanácsa véleménycserét folytatott a Száhel-övezetben kialakult helyzetről, és megvitatta a régióra vonatkozó, az „afrikai problémákra afrikai megoldások” elvével összhangban kiigazított uniós megközelítés alábbi vezérelveit:
a lakosság megsegítésére irányuló humanitárius segítségnyújtás folytatása
az együttműködés megerősítése Csáddal, Mauritániával és a Guineai-öböl országaival
az ECOWAS és a regionális szereplők támogatásának folytatása
ügyletközpontúbb megközelítés alkalmazása
az EU stratégiai kommunikációjának megerősítése a hamis Nyugat-ellenes narratívák elleni küzdelem érdekében
Belarusz
Az aktuális ügyek napirendi pontja keretében a Külügyek Tanácsa Belarusszal foglalkozott, és következtetéseket hagyott jóvá, amelyekben megerősítette, hogy az EU rendíthetetlenül támogatja a civil társadalmat, továbbá elítélte a jelenlegi rezsimet a demokrácia elnyomása, az emberi jogok megsértése és az Oroszország Ukrajna elleni háborújában való bűnrészesség miatt.
A Külügyek Tanácsának ülését megelőzően az uniós külügyminiszterek nem hivatalos véleménycserét tartottak Rafael Grossival, a NAÜ főigazgatójával, aki tájékoztatta a minisztereket a közelmúltban Ukrajnában és a zaporizzsjai atomerőműben tett látogatásáról, valamint a NAÜ szélesebb körű tevékenységi területeiről. A miniszterek kitértek azokra kilátásokra is, amelyek a 2024. március 21-én Brüsszelben megrendezésre kerülő első nukleáris energiaügyi csúcstalálkozót megelőzően az EU és a NAÜ közötti szorosabb együttműködésre mutatkoznak.
A Tanács ezenkívül vita nélkül elfogadta a nem jogalkotási „A” napirendi pontok jegyzékében szereplő napirendi pontokat.
Azt javasoltam a minisztereknek, hogy globális emberi jogi szankciórendszerünk viselje mostantól Alekszej Navalnij nevét. Amennyiben egyetértenek, az új elnevezés „Navalnij globális emberi jogi szankciórendszer” lenne. Ezzel is hozzájárulhatnánk ahhoz, hogy életben tartsuk Alekszej Navalnij emlékét.
