"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Nem hivatalos véleménycsere Antony Blinkennel, az Egyesült Államok külügyminiszterével
A miniszterek videokonferencia keretében nem hivatalos véleménycserét folytattak Antony Blinkennel, az Egyesült Államok külügyminiszterével. E véleménycsere középpontjában az Ukrajna elleni orosz agresszió, a közel-keleti helyzet, valamint a Kínával és az indiai–csendes-óceáni térséggel szembeni megközelítés állt.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a transzatlanti egység továbbra is alapvető fontosságú a jelenlegi kihívások kezeléséhez, konkrétabban pedig abban, hogy sürgős fellépésre van szükség mind Ukrajna tekintetében, mind a Közel-Keleten, különösen az Izrael és Palesztina közötti, a kétállami megoldáson alapuló tartós béke ösztönzése érdekében.
Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja
A Külügyek Tanácsa ezt követően megbeszélést folytatott az Ukrajna elleni orosz agresszióról, miután Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter videokonferencia útján tájékoztatta az uniós külügyminisztereket a legfrissebb helyszíni fejleményekről és Ukrajna jelenlegi prioritásairól.
Az ezt követő miniszteri vita során a Tanács határozatot fogadott el, amellyel az Európai Békekeretből 5 milliárd EUR-t különített el Ukrajna katonai támogatására. Az új célzott, Ukrajnát támogató alap kiszámíthatóbbá teszi majd az uniós katonai támogatást, és működésére továbbra is elsősorban Ukrajna szükségletei lesznek majd az irányadók.
Az uniós miniszterek megállapodtak továbbá abban, hogy véglegesítik az EU globális emberi jogi szankciórendszerének keretébe tartozó, azokkal szemben hozott korlátozó intézkedéseket, akiket felelősség terhel Alekszej Navalnij meggyilkolásáért.
A Tanács ezt követően megbeszélést folytatott a szankciók miatt az EU-ban immobilizált orosz vagyoni eszközökből származó rendkívüli bevételek lehetséges felhasználásáról.
A mai megbeszéléseket követően úgy látom, hogy erőteljes támogatást élvez a bevételek, a rendkívüli nyereség Ukrajna támogatása érdekében történő felhasználása. Pontosan hogyan? Katonailag, az Európai Békekeret forrásainak növelésére, valamint az ukrán védelmi ipar fejlesztésének támogatására is.
Annak érdekében, hogy a tagállamok az Európai Tanács ülése előtt konkrét javaslatot vitathassanak meg, be fogok nyújtani egy erre vonatkozó tanácsi határozati javaslatot, és együtt fogok működni a Bizottsággal egy tanácsi rendelet jóváhagyása céljából.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Végezetül a Tanács véleménycserét folytatott a március 15–17-én rendkívül korlátozott környezetben tartott orosz elnökválasztásról, amely során a szavazókat megfosztották a valódi választás lehetőségétől, és szisztematikus belső elnyomással szembesültek. Az EU-27 által közvetlenül a Tanács ülése előtt kiadott nyilatkozatban az EU elítélte az úgynevezett „választások” jogellenes megtartását Ukrajna Oroszország által ideiglenesen megszállt területein.
A Külügyek Tanácsa véleménycserét folytatott Belaruszról, két kérdésre összpontosítva: egyfelől arra, hogy az EU még mit tehet annak érdekében, hogy reagáljon az emberi jogi helyzetre, valamint hogy támogassa a belarusz civil társadalmat és demokratikus ellenzéket, másfelől pedig Belarusz bűnrészességére Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújában.
A Tanács aggodalmát fejezte ki a folyamatosan romló belső helyzet miatt, amelyben az elnyomás példátlan szinteket ér el, az emberi jogi helyzet egyre súlyosbodik, valamint folytatódik a belarusz nép polgári és politikai jogainak megsértése.
A miniszterek megerősítették, hogy Belarusz továbbra is kiemelt helyen szerepel az EU napirendjén, és ismételten sürgették a rezsimet, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássa szabadon az összes politikai foglyot.
Az EU a fokozatos megközelítésével összhangban készen áll arra, hogy további korlátozó és célzott intézkedéseket hozzon.
A Külügyek Tanácsa ezt követően megbeszélést folytatott a Közel-Keleten és különösen a Gázai övezetben kialakult helyzetről.
A miniszterek megvitatták a gázai övezeti egyre romló humanitárius helyzetet, amelyben az Élelmezési Világprogram legfrissebb jelentése szerint a lakosság túlnyomó többségét az éhezés veszélye fenyegeti.
A Tanács kitért a humanitárius tengeri útvonalra vonatkozó ciprusi kezdeményezésre is. A főképviselő hangsúlyozta, hogy tovább kell fejleszteni a ciprusi tengeri útvonalat, ugyanakkor Izraelnek több szárazföldi útvonalat kell biztosítania, és további átkelőhelyeket kell nyitnia.
Ezután megbeszélést folytattunk a szankciókról, nevezetesen a Hamásszal, illetve a szélsőséges telepesekkel szembeni szankciókról. [...] A Külügyek Tanácsának legutóbbi ülésén nem volt erre lehetőség, ezúttal azonban igen. Operatív szinten szilárd kompromisszum született, amely alapján reményeim szerint mielőbb eljutunk a teljes elfogadáshoz.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
A Tanács emellett véleménycserét folytatott az EU–Izrael társulási megállapodásról. Ez a megállapodás kifejezetten az EU és Izrael által közösen vallott olyan értékeken alapul, mint például az emberi jogok tiszteletben tartása, a jogállamiság és a demokrácia.
A miniszterek jelezték, hogy várakozással tekintenek az elé, hogy a gázai helyzet megvitatása céljából folytatódjon a párbeszéd Izraellel, és néhányan azt javasolták, hogy a Tanács egyik következő ülésére ismét hívják meg az izraeli külügyminisztert és a Palesztin Hatóság új miniszterelnökét.
Aktuális ügyek
Az „Aktuális ügyek” napirendi pont keretében a Tanács véleménycserét folytatott Örményországról/Azerbajdzsánról, Nigerről és Haitiről.
Ez utóbbival kapcsolatban a miniszterek határozottan támogatták azokat a folyamatban lévő erőfeszítéseket, amelyek a Haiti vezetésével történő életképes, inkluzív és fenntartható politikai átmenet biztosítására irányulnak. Kiemelték azt is, hogy e politikai erőfeszítéseknek gyorsan kézzelfogható javulást kell eredményezniük a helyszínen.
A főképviselő hangsúlyozta az ENSZ Biztonsági Tanácsa által engedélyezett többnemzetiségű biztonsági támogató misszió gyors telepítésének fontosságát.
Az EU jelenleg vizsgálja, hogy az együttműködési eszközei révén hogyan támogathatná a többnemzetiségű misszió tágabb célkitűzéseit.
A Tanács következtetései
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá a zöld diplomáciáról.