Adatvédelem az EU-ban
Az uniós adatvédelmi szabályok a legszigorúbbak a világon. A személyes adatok védelme alapvető jognak minősül az EU-ban.
Személyes adatok a digitális korban
Az elmúlt két évtizedben lezajlott gyors technológiai fejlődés miatt a személyes adatok védelmének területén is számos új kihívás jelentkezett. Ugrásszerűen megnőtt az esetenként globális szintű adatmegosztás és adatgyűjtés mértéke, valamint egyre jellemzőbb, hogy az emberek személyes információkat tesznek nyilvánosan elérhetővé.
A belső piac működéséből eredő gazdasági és társadalmi integráció is a határokon átnyúló adatáramlás jelentős megnövekedését eredményezte.
E fejlemények maradéktalan figyelembevétele és a digitális gazdaság előmozdítása érdekében biztosítani kell a személyes adatok magas szintű védelmét, mégpedig úgy, hogy ezzel egyidejűleg lehetővé tesszük ezeknek az adatoknak a szabad áramlását.
Ami a bűnüldözés céljára felhasznált személyes adatokat illeti, a tagállamok hatóságainak – a nemzetközi bűnözés és terrorizmus elleni küzdelem részeként – egyre gyakrabban kell személyes adatokat feldolgozniuk és továbbítaniuk.
Ebben az összefüggésben az érintett hatóságok közötti együttműködés javításához elengedhetetlenül fontos, hogy az adatvédelemre uniós szinten világos és koherens szabályozás vonatkozzon.
Az adatvédelem mint alapvető jog
A Lisszaboni Szerződés 2007-es aláírása óta a személyes adatok védelme alapvető joggá vált az uniós jogban, amely alapvető jogot a következők is elismerik:
- az Európai Unió működéséről szóló szerződés
- az EU Alapjogi Chartája
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az Unió konkrét jogalappal rendelkezik arra, hogy jogszabályokat fogadjon el ennek az alapvető jognak a védelmére.
Az EU Alapjogi Chartájának 8. cikke kimondja, hogy az Unióban mindenkinek joga van:
- a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez
- ahhoz, hogy a róla gyűjtött adatokat megismerje, és adott esetben helyesbíttesse.
Személyes adatok például a következők:
- vezetéknév és utónév
- lakcím
- e-mail-cím, például: utónév.vezetéknév@vállalat.com
- személyazonosító okmány száma
- helymeghatározó adatok, például a mobiltelefon helymeghatározó adatok funkciója
- IP-cím
- süti (cookie) azonosító
- az Ön telefonjához tartozó hirdetési azonosító
- kórház vagy orvos birtokában lévő adat, amely egy személy egyedi azonosítására alkalmas jel is lehet
Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR)
Az EU általános adatvédelmi rendeletét (GDPR) 2016-ban fogadták el, és 2018 májusa óta alkalmazandó.
Az uniós általános adatvédelmi rendeletet (GDPR) 2016-ban fogadták el, és 2018 májusában lépett hatályba.
A GDPR alkalmazásának köszönhetően az EU-ban működő valamennyi vállalatra – székhelyüktől függetlenül – egyetlen adatvédelmi szabályrendszer vonatkozik.
Az általános adatvédelmi rendelet által bevezetett szigorúbb szabályok biztosítják, hogy:
- az emberek nagyobb ellenőrzéssel rendelkezzenek személyes adataik felett
- a vállalkozások egyenlő versenyfeltételek mellett működhessenek
A GDPR révén az emberek nagyobb mértékben rendelkezhetnek adataik online felhasználásáról, legyen szó akár online szolgáltatásokról, akár hirdetésekről vagy automatizált adatkezelésről.
A bűnüldözési célból kezelt adatok védelmére vonatkozó irányelv
A bűnüldözési célból kezelt személyes adatok védelméről szóló irányelv célja az egyének személyes adataik védelméhez való jogának védelme a közbiztonság magas szintjének garantálása mellett.
Az irányelv a tagállamok illetékes hatóságai által bűnüldözési célból végzett adatkezelésre vonatkozik, függetlenül attól, hogy az adatkezelés nemzeti vagy határokon átnyúló szinten történik-e.
Az irányelvet 2016-ban fogadták el, és 2018-ban lépett hatályba.
Az általános adatvédelmi rendelet
Adatvédelem a bűnüldözésben
Alapvető jogok az EU-ban
Legutóbbi frissítés: 2026. június 8.