Uniós szankciók Iránnal szemben
Az EU elítéli az Iránban elkövetett emberi jogi visszaéléseket, valamint Irán nukleáris proliferációval kapcsolatos tevékenységeit és az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújához nyújtott katonai támogatását. Az EU ezzel összefüggésben több szankciót vezetett be.
Elnyomás és emberi jogi jogsértések Iránban
Az EU több alkalommal elítélte az Iránban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértéseket, többek között a 22 éves Mahszá Amíni 2022 szeptemberében, rendőrségi őrizet alatt bekövetkezett halálát, uniós–iráni polgárok 2023-ban és 2024-ben történt kivégzését, emberijog-védők – köztük a Nobel-békedíjjal kitüntetett Nargesz Mohammadi – fogva tartását, valamint a 2026. januári tüntetések során bekövetkezett haláleseteket.
Az EU támogatja az iráni népnek egy olyan jövővel kapcsolatos alapvető törekvéseit, amelyben tiszteletben tartják, védik és érvényesítik egyetemes emberi jogait és alapvető szabadságait.
Az Európai Unió határozottan elítéli, hogy:
- az iráni hatóságok széles körben, brutális módon és aránytalan mértékben alkalmaznak erőszakot békés tüntetőkkel szemben
- az országban önkényes fogva tartások útján elhallgattatják a kritikus hangokat
- az iráni börtönökben kínzást, valamint kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódot alkalmaznak a fogvatartottakkal szemben
- halálbüntetést szabnak ki és hajtanak végre tüntetőkkel szemben
- korlátozzák a kommunikációt, így többek között leállítják az internetet
Biztosítani kell a békés célú gyülekezéshez és a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot, az információk és eszmék online és offline keresésének, megismerésének és megosztásának szabadságát is beleértve.
Az EU felszólítja Iránt, hogy jogilag és a gyakorlatban is szüntesse meg a nőkkel és lányokkal szemben a köz- és magánéletben alkalmazott rendszerszintű hátrányos megkülönböztetés minden formáját, továbbá hozzon a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosított legyen a nőkkel és a lányokkal szembeni szexuális és nemi alapú erőszak minden formájának megelőzése, valamint az ezekkel szembeni védelem.
Az EU sürgeti az iráni hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeiket, valamint követeli az erőszak és az emberi jogi jogsértések elkövetőinek felelősségre vonását.
Az EU legutóbbi nyilatkozatai az iráni emberi jogi helyzetről:
- Irán: a főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozata az országban kialakult helyzetről (sajtóközlemény, 2026. január 9.)
- Irán: a főképviselőnek az EU nevében tett nyilatkozata az emberijog-védők letartóztatásáról és fogva tartásáról (sajtóközlemény, 2025. december 30.)
Szankciók az iráni emberi jogi visszaélések miatt
Az EU 2011-ben szankciórendszert vezetett be Iránnal szemben, válaszul az országban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekre. Az EU a szankciókat azóta minden évben megújította, legutóbb 2027. április 13-ig.
Az országban tapasztalható romló emberi jogi helyzet miatt az EU 2022 októbere óta drasztikus mértékben bővítette az országgal szemben hozott szankciók körét.
Az Iránban elkövetett emberi jogi jogsértésekkel kapcsolatos szankciók közé tartoznak a következők:
- személyekre vonatkozó utazási tilalom
- személyek és szervezetek vagyoni eszközeinek befagyasztása
- annak tilalma, hogy pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat bocsássanak a jegyzékbe vett személyek és szervezetek rendelkezésére
- belső elnyomás céljára alkalmas felszerelések Irán részére történő eladásának, szolgáltatásának, átadásának vagy Iránba történő kivitelének tilalma
- technikai segítségnyújtás, brókerszolgáltatások vagy finanszírozás iráni személyek vagy szervek részére, illetve Iránban történő felhasználás céljából való biztosításának tilalma (amennyiben azok belső elnyomással összefüggésben is felhasználhatók)
- a távközlés és az internet megfigyelésére, illetve lehallgatásra alkalmas bármely szolgáltatás Irán részére történő biztosításának tilalma
Jelenleg 269 személy és 53 szervezet tartozik e szankciórendszer hatálya alá.
A szankciókkal sújtott személyek között szerepelnek:
- az iráni parlament tagjai
- Eszkandar Momeni belügyminiszter
- Íssza Zárepúr információs és kommunikációs technológiákért felelős miniszter
- kormányzók és helyi politikusok
- az iráni biztonsági erők tagjai
- az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) tagjai
- az Iráni Bűnüldöző Erők tagjai
- a Mahszá Amíni önkényes letartóztatását végző osztag tagjai
- magas rangú tisztviselők és katonai személyek
- rendőrparancsnokok és a rendőrség tagjai
- börtönőrök és -igazgatók
- a legfőbb ügyész és az igazságszolgáltatás más szereplői
- a Legfelsőbb Kibertér-tanács tagjai
A szankciókkal sújtott szervezetek között szerepel:
- az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC)
- Irán Oktatási Minisztériuma, valamint Kulturális és Iszlám Útmutatásért Felelős Minisztériuma
- az Iráni Erkölcsrendészet
- az Iráni Bűnüldöző Erők
- a Kulturális Forradalom Legfelsőbb Tanácsa
- a Legfelsőbb Kibertér-tanács
- börtönök
- a „Press TV” állami televíziós műsorszolgáltató
- hírügynökségek
- mobilszolgáltatók
- szoftver- és informatikai vállalatok
- az Iráni Audiovizuális Médiaszabályozó Hatóság
- a cenzúrázásban, a közösségi médiában folytatott trollkampányokban és a dezinformáció terjesztésében részt vevő szervezetek
Az Iránban elkövetett emberi jogi visszaélésekért és az elnyomásért felelős személyeket és szervezeteket az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében is szankcionálják.
- Határozat az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről (az EU Hivatalos Lapja)
- Rendelet az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről (az EU Hivatalos Lapja)
- Az emberi jogok megsértése miatt bevezetett szankciók
Az Iszlám Forradalmi Gárda felkerült a terroristák jegyzékére
A Külügyek Tanácsa által 2026. január 29-én elért politikai megállapodást követően a Tanács 2026. február 19-én úgy határozott, hogy az iráni Iszlám Forradalmi Gárdát terrorista szervezetként jegyzékbe veszi.
Ennek nyomán az Iszlám Forradalmi Gárda a terrorizmus elleni uniós szankciórendszer keretében korlátozó intézkedések hatálya alá tartozik. Ez azt jelenti, hogy:
- az Iszlám Forradalmi Gárda pénzeszközeit és egyéb vagyoni értékeit, illetve gazdasági erőforrásait befagyasztják az uniós tagállamokban
- az uniós gazdasági szereplők nem bocsáthatnak pénzeszközöket és gazdasági erőforrásokat az Iszlám Forradalmi Gárda rendelkezésére
Az Oroszország Ukrajna elleni háborújához Irán által nyújtott támogatás
Az Európai Unió határozottan elítéli és elfogadhatatlannak tartja, hogy Irán Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújához különböző jellegű katonai támogatást – így például pilóta nélküli légi járműveket (közismertebb nevükön drónokat) – biztosít.
Ezeket az Irán által szolgáltatott fegyvereket Oroszország válogatás nélkül felhasználja az ukrán polgári lakossággal és infrastruktúrával szemben, ami szörnyű pusztítást és emberi szenvedést okoz.
Az EU elítéli továbbá, hogy Irán katonai támogatást nyújt a Közel-Keleten és a Vörös-tenger térségében tevékenykedő fegyveres csoportoknak.
Szankciók az Oroszország Ukrajna elleni háborújában való iráni szerepvállalás miatt
A Tanács 2022 és 2023 folyamán három körben hozott drónokkal kapcsolatos szankciókat iráni személyekkel és szervezetekkel szemben. Erre az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt bevezetett szankciórendszer keretében került sor.
A Tanács 2023. július 20-án célzott szankciós keretet hozott létre tekintettel amiatt, hogy Irán katonai támogatást nyújt Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújához.
E keret hatályát 2024. május 14-én kiterjesztette annak nyomán, hogy Irán egyrészt katonai támogatást nyújt a Közel-Keleten és a Vörös-tenger térségében tevékenykedő fegyveres csoportoknak, másrészt hogy 2024 áprilisában drón- és rakétatámadásokat hajtott végre Izrael ellen.
Az EU célzott szankciói olyan személyekre és szervezetekre irányulnak, akik vagy amelyek iráni rakétákat és drónokat, valamint a rakéták és drónok fejlesztéséhez és gyártásához használt alkatrészeket szolgáltatnak, adnak el vagy adnak át, és ezzel:
- támogatják Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját
- lehetővé teszik, hogy fegyveres csoportok és szervezetek e rakétákat és drónokat használva aláássák a békét és a biztonságot a Közel-Keleten és a Vörös-tenger térségében
- megsértik az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2216 (2015) sz. határozatát
Az EU a szankciók révén többek között:
- személyekre vonatkozó utazási tilalom
- személyek és szervezetek vagyoni eszközeinek befagyasztása
- annak tilalma, hogy pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat bocsássanak a jegyzékbe vett személyek és szervezetek rendelkezésére
Az EU emellett ügyleti tilalmat vezetett be két olyan kikötő vonatkozásában, amelyek szankciókkal sújtott személyek és szervezetek tulajdonában vannak, amelyeket ilyen személyek vagy szervezetek üzemeltetnek vagy ellenőriznek, vagy amelyeket iráni drónoknak vagy rakétáknak, illetve kapcsolódó technológiáknak és alkatrészeknek Oroszország részére történő átadására használnak.
A szankciókkal sújtott személyek és szervezetek közé tartoznak drónalkatrészek gyártásával, beszerzésével és eladásával foglalkozó vállalatok, rakétalövedékek és rakéták indításához használt hajtóanyag gyártásában részt vevő vállalatok, hajózási társaságok és kereskedelmi vállalatok, az Iszlám Forradalmi Gárda Haditengerészete, az Iráni Iszlám Köztársaság Tengerhajózási Társasága, iráni légitársaságok, valamint Irán védelmi minisztere és miniszterhelyettese.
Jelenleg 22 személy és 27 szervezet tartozik e szankciórendszer hatálya alá.
E szankciórendszer hatályát az EU legutóbb 2027. július 27-ig hosszabbította meg.
A hajózás szabadsága a Hormuzi-szorosban
Az EU arra sarkall minden érintettet, hogy a közel-keleti térség egészében maradéktalanul tartsa tiszteletben a tűzszünetet, szüntessen be minden katonai műveletet, továbbá teljes mértékben biztosítsa a hajózás szabadságát, valamint a Hormuzi-szoroson való szabad és biztonságos áthaladást, összhangban a nemzetközi joggal, az ENSZ Tengerjogi Egyezményében foglaltaknak megfelelően.
Iránnak a Hormuzi-szoroson áthaladó hajókkal szembeni intézkedései ellentétesek a nemzetközi joggal. Ezek az intézkedések a nemzetközi szorosokon való tranzit és békés áthaladás tekintetében fennálló jogokat egyaránt sértik.
A Hormuzi-szorosban végrehajtott iráni intézkedésekre válaszul bevezetett szankciók
A Tanács 2026. május 22-én úgy döntött, hogy kiterjeszti azon uniós szankciók hatályát, amelyeket eredetileg arra válaszul vezetett be, hogy Irán katonai támogatást nyújt Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújához, a Közel-Keleten és a Vörös-tenger térségében működő különböző fegyveres csoportokat is megcélozva.
A szankciórendszer keretében az EU szankciókat vezetett be két olyan személlyel és egy szervezettel szemben, akik, illetve amelyek közreműködnek a Hormuzi-szorosban a hajózás szabadságát fenyegető iráni intézkedésekben és politikákban.
Irán nukleáris proliferációval kapcsolatos tevékenységei
Az Európai Tanács 2025. június 26-i következtetéseiben az Európai Unió ismételten hangsúlyozta: határozottan kiáll amellett, hogy Irán soha nem juthat nukleáris fegyverhez, valamint emlékeztetett Irán ezzel kapcsolatos kötelezettségvállalásaira és az ország nemzetközi kötelezettségeire.
Az Európai Uniót mély aggodalommal töltik el a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) egymást követő jelentései, amelyek Irán nukleáris programjának riasztó felgyorsulásáról számolnak be. Ez a gyorsított ütem radikálisan eltér azoktól a kötelezettségvállalásoktól, amelyeket Irán az átfogó közös cselekvési tervben (JCPOA) tett, különösen a nukleáris dúsítási kapacitásának bővítését és a magas dúsítású urán előállítását illetően.
Irán intézkedései, amelyeket nem lehet a polgári célú felhasználásra vonatkozó hiteles indokokkal alátámasztani, nagyon jelentős proliferációs kockázatokkal járnak.
Az Európai Unió határozottan arra sürgeti Iránt, hogy forduljon vissza azon a riasztó pályán, amelyet a nukleáris kérdéseket illetően követ, haladéktalanul térjen vissza a nukleáris nonproliferációval kapcsolatos politikai kötelezettségvállalásaihoz, és kezdje meg újra az átfogó közös cselekvési tervhez kapcsolódó valamennyi nyomonkövetési és ellenőrzési intézkedés – többek között a JCPOA-ban és annak kiegészítő jegyzőkönyvében meghatározottak – végrehajtását.
Az Iránnal szembeni ENSZ- és uniós szankciók célja, hogy az országot kötelezettségeinek betartására ösztönözzék.
Szankciók Irán nukleáris proliferációval kapcsolatos tevékenységei miatt
ENSZ-szankciók
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2006 óta több olyan határozatot fogadott el, amelyekben felszólította Iránt a nukleáris fegyverkezési célú urándúsítás leállítására. Az említett határozatokat szankciók is kísérték, amelyeknek az volt a céljuk, hogy Iránt a határozatok betartására ösztönözzék.
Az EU ezeket az ENSZ-szankciókat uniós jogszabályok elfogadásával hajtja végre.
Uniós szankciók
Az ENSZ szankcióinak végrehajtása mellett az EU számos különböző szankciót is bevezetett Iránnal szemben. Az Irán nukleáris proliferációval kapcsolatos tevékenységeihez kapcsolódó ezen intézkedések közé tartoznak a következők:
- személyekre vonatkozó utazási tilalom
- személyek és szervezetek vagyoni eszközeinek befagyasztása
- annak tilalma, hogy pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat bocsássanak a jegyzékbe vett személyek és szervezetek rendelkezésére
Az intézkedések a kereskedelmi, a pénzügyi és a közlekedési ágazatra vonatkozó gazdasági és pénzügyi szankciókat is magukban foglalnak.
A kereskedelmi ágazatra vonatkozó szankciók közé tartoznak a következők:
- az Iránba irányuló fegyverkivitel tilalma
- a kettős felhasználású termékek és a nukleáris dúsítással kapcsolatos tevékenységekben felhasználható termékek Iránba irányuló kivitelének tilalma
- a nyersolaj, a földgáz, továbbá a petrolkémiai és kőolajtermékek Iránból való behozatalának tilalma
- az energiaágazatban használt alapvető berendezések Irán részére történő eladásának és szolgáltatásának tilalma
- az arany, más nemesfémek és a gyémánt Irán részére történő eladásának és szolgáltatásának tilalma
- egyes tengerészeti felszereléseket érintő tilalom
- bizonyos szoftvereket érintő tilalom
A pénzügyi ágazatra vonatkozó szankciók közé tartoznak a következők:
- az Iráni Központi Bank és a nagyobb iráni kereskedelmi bankok vagyoni eszközeinek befagyasztása
- értesítési és engedélyezési rendszer bevezetése az iráni pénzügyi szervezetek számláira történő, bizonyos összeghatár feletti átutalások vonatkozásában
A közlekedési ágazatra vonatkozó szankciók közé tartoznak a következők:
- annak megakadályozása, hogy iráni teherszállító légi járművek bejuthassanak az EU repülőtereire
- a tiltott anyagokat vagy termékeket szállító iráni teherszállító légi járművek és teherhajók karbantartásának és szervizelésének tilalma
Átfogó közös cselekvési terv (JCPOA)
2015. július 14-én az „EU/E3+3” megállapodásra jutott Iránnal egy átfogó közös cselekvési tervről. A terv egy sor lépést határozott meg az elfogadása utáni évekre annak biztosítása érdekében, hogy Irán kizárólag békés célokra használja a nukleáris programját.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2015 júliusában elfogadta az átfogó közös cselekvési tervről szóló 2231 (2015) sz. határozatot. Az ENSZ BT a határozatában:
- jóváhagyta az átfogó közös cselekvési tervet
- néhány esetben mentességet engedélyezett a meglévő szankciók alkalmazása alól
- meghatározta az Iránnal szembeni szankciók hatályon kívül helyezéséhez vezető ütemtervet, és rögzítette a valamennyi fél által teljesítendő kötelezettségeket
A végrehajtás napján, azaz 2016. január 16-án az ENSZ – a 2231 (2015) sz. ENSZ BT-határozatban foglaltaknak megfelelően – feloldotta az általa bevezetett nukleáris vonatkozású szankciók egy részét, a Tanács pedig feloldott minden olyan gazdasági és pénzügyi szankciót, amelyet az EU a nukleáris programmal összefüggésben vezetett be Iránnal szemben. Ugyanakkor néhány korlátozás továbbra is hatályban maradt.
Tekintettel arra, hogy Irán nem teljesítette az átfogó közös cselekvési terv szerinti kötelezettségvállalásait, a Tanács 2023. október 18-án úgy határozott, hogy fenntartja a proliferációs vonatkozású uniós szankciókat, amelyeket a tervek szerint az átmenet napján kellett volna feloldani.
2025. szeptember 29-én pedig a Tanács úgy határozott, hogy újra bevezeti az Iránnal szembeni, 2016-ban feloldott összes nukleáris vonatkozású uniós gazdasági és pénzügyi szankciót. A határozat előzménye az volt, hogy az ENSZ újból bevezette szankcióit az ENSZ Biztonsági Tanácsának azon döntése nyomán, hogy nem hosszabbítja meg az Iránnal szembeni szankciók feloldását.
Iráni nukleáris megállapodás
További információk
Az EU álláspontja a közel-keleti helyzetről
Időrendi áttekintés – Irán és a Közel-Kelet
A vegyi fegyverek felszámolása
Legutóbbi frissítés: 2026. július 28.