"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Külügyek Tanácsa megbeszélést folytatott az Ukrajna elleni orosz agresszióról. A megbeszélés kezdetén Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter tartott felszólalást videokonferencia útján, és ennek keretében áttekintést nyújtott a helyszínen tapasztalható helyzetről, Ukrajna legsürgetőbb prioritásairól és a közelmúltbeli diplomáciai fejleményekről.
Az EU-27-ek az ezt követő megbeszélés keretében elsősorban az Ukrajna energetikai infrastruktúrája elleni súlyos orosz támadásokra, valamint arra összpontosítottak, hogy Ukrajnának energetikai támogatást kell nyújtani.
Háborús bűncselekmény volt a polgári infrastruktúrát, például az energetikai infrastruktúrát, a kórházakat, az iskolákat és a társasházakat támadni. Oroszországnak nem sikerül a harctéren győzelmet aratni, ezért megpróbálja a telet használni fegyverként. Az energia jelenti az új frontvonalat. Az EU az eddigi legnagyobb téli segélycsomaggal reagál erre.
Kaja Kallas, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő és a Külügyek Tanácsának elnöke
A Tanács ezt követően megvitatta, hogy miként lehetne fokozni az Oroszországra gyakorolt nyomást, kitérve arra a döntésre, hogy Oroszországot fel kell venni a pénzmosás kockázatának kitett országok jegyzékébe, valamint a 90 milliárd EUR összegű hitellel és a 20. szankciócsomaggal kapcsolatos, folyamatban lévő munkára is.
A miniszterek kitértek az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákhoz való uniós hozzájárulás véglegesítésével, a katonai kiképzés Ukrajna területére való kiterjesztésével, valamint az ukrán védelmi ipar támogatásával kapcsolatos, folyamatban lévő munkára.
A főképviselő hangsúlyozta, hogy az elszámoltathatóság továbbra is alapvető fontosságú, ezért az EU a múlt héten elkülönítette az első 10 millió eurós összeget az Ukrajna elleni agresszió bűntettével foglalkozó különleges törvényszék felállításának támogatására.
Végezetül, a Tanács korlátozó intézkedéseket vezetett be hat személlyel szemben Oroszország folyamatos hibrid tevékenységei – különösen az EU-val, valamint annak tagállamaival és partnereivel szemben folytatott külföldi információmanipuláció és beavatkozás – miatt.
A Külügyek Tanácsa véleménycserét folytatott a közel-keleti helyzetről. Az első téma az iráni helyzet volt, tekintettel arra, hogy az iráni rezsim a közelmúltban ismét erőszakos elnyomást gyakorolt az eltérő véleményt képviselőkkel szemben, és tüntetőket tart önkényesen fogva.
A Tanács korlátozó intézkedéseket fogadott el 15 személlyel és hat szervezettel szemben, akik, illetve amelyek részt vettek az iráni polgári személyekkel szemben alkalmazott erőszakban, önkényes fogva tartásban és megfélemlítési taktikákban. Emellett a Tanács korlátozó intézkedéseket fogadott el a drónokkal és a rakétákkal kapcsolatos szankciórendszer keretében, tekintettel az Irán által Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújához nyújtott támogatásra.
Iránban a tüntetések résztvevői elleni erőszakos fellépés súlyos emberi áldozatokkal jár. Az EU már most is átfogó szankciókat alkalmaz. A miniszterek a mai napon megállapodtak abban, hogy az Iráni Forradalmi Gárdát terrorista szervezetnek minősítik. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan elbánásban részesül, mint a Dáis, a Hamász a Hezbollah és az al-Kaida. [...] Az elnyomás nem maradhat válaszlépések nélkül.
Kaja Kallas, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő és a Külügyek Tanácsának elnöke
Szíriát illetően az uniós tagállamok külügyminiszterei véleménycserét folytattak az országban bekövetkezett legújabb fejleményekről, többek között a közelmúltban Északkelet-Szíriában fellángolt erőszakról. A miniszterek áttekintették a diplomáciai jelenléttel és a humanitárius támogatással kapcsolatban uniós szinten végzett munkát, és emellett megbeszéléseik középpontjában szerepeltek az ország stabilitását fenyegető veszélyek is. A miniszterek összességében hangsúlyozták, hogy az inkluzív politikai átmenet és a nemzeti megbékélési folyamat kulcsfontosságú annak elkerülése érdekében, hogy Szíria ismét instabilitásba sodródjon.
A miniszterek megvitatták továbbá az EU hozzájárulását a gázai konfliktus lezárására irányuló átfogó terv végrehajtásához, azt követően, hogy az USA január 14-én bejelentette a terv második szakaszának elindítását, különös tekintettel a biztonságra, a kormányzásra és az újjáépítésre.
Ezzel összefüggésben a miniszterek a fokozott KBVP-szerepvállalás kérdésére összpontosítottak, többek között az EU BAM Rafah és az EUPOL COPPS uniós polgári misszió megbízatásának a palesztin polgári rendőrség kiképzése céljából történő kiigazítása révén.
Gáza biztonságának – végső soron – a palesztinok kezében kell lennie.
Kaja Kallas, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő és a Külügyek Tanácsának elnöke
A kormányzással kapcsolatban az uniós tagállamok külügyminiszterei – az Európai Tanács tagjainak 2026. január 22-i nem hivatalos ülését követően – véleménycserét folytattak az EU-nak a „Béketanácsban” betöltendő lehetséges szerepéről. A miniszterek kijelentették, hogy készen állnak arra, hogy együttműködjenek az Egyesült Államokkal az átfogó gázai béketerv végrehajtásában, mégpedig egy olyan Béketanács közreműködésével, amely átmeneti igazgatási testületként látja el feladatát, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2803. sz. határozatával.
A Külügyek Tanácsa megbeszélést folytatott továbbá a humanitárius helyzetről és a Gázába való bejutásról, többek között a nem kormányzati szervezetek nyilvántartásba vételének kérdéséről, a telepépítési tevékenységek és az erőszak fokozódása miatt romló ciszjordániai helyzetről, valamint a Palesztin Hatóság részére – többek között annak reformprogramjához – nyújtott uniós támogatásról.
A Külügyek Tanácsa véleménycserét folytatott a Nagy-tavak régiójáról, tekintettel arra, hogy a közelmúltban a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) keleti részén eszkalálódott az erőszak.
A Külügyek Tanácsának decemberi ülésén folytatott megbeszélések nyomán az uniós miniszterek megvitatták, hogy az EU miként tudja támogatni a washingtoni megállapodásokon és a dohai nyilatkozaton alapuló béketörekvéseket, valamint az Afrikai Unió közvetítési erőfeszítéseit. Az uniós külügyminiszterek arra is kitértek, hogy miként lehetne kezelni a humanitárius helyzet további romlását, és az EU hogyan tudná fokozni a diplomáciai szerepvállalást a helyszínen, valamint támogatni a regionális stabilizációs erőfeszítéseket.
A Tanács szűkebb körű összetételben nem hivatalos megbeszélést folytatott arról, hogy az aktuális politikai fejlemények fényében milyenek a 2026. évistratégiai külpolitikai kilátások.
Az uniós külügyminiszterek munkaebéd keretében nem hivatalos véleménycserét tartottak Volker Türkkel, az ENSZ emberi jogi főbiztosával. Ennek keretében Ukrajnára, a Közel-Keletre és a Nagy-tavak régiójára összpontosítva megvitatták, hogy konfliktus- és válsághelyzetekben miként érvényesülnek az emberi jogok.
A Tanács emellett következtetéseket hagyott jóvá az ENSZ emberi jogi fórumain 2026-ban képviselendő európai uniós prioritásokról.
A Tanács további szankciókat fogadott el hét olyan személlyel szemben, akiket felelősség terhel a Szudánban elkövetett erőszakért és az emberi jogok megsértéséért.
