Oroszország Ukrajna elleni háborúja: Uniós szankciók
Az EU széles körű, példa nélkül álló szankciókat vezetett be az Oroszország Ukrajna elleni teljes inváziójában részt vevő személyekkel és szervezetekkel szemben.
Az Oroszországgal szembeni szankciók célja
Az Unió 2014 márciusa óta több lépésben korlátozó intézkedéseket vezetett be Oroszországgal szemben, válaszul arra, hogy az ország:
- jogellenesen annektálta a Krímet (2014)
- teljes inváziót indított Ukrajna ellen (2022)
- jogellenesen annektálta Ukrajna Doneck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régióit (2022)
Az EU eddig összesen 21 szankciós csomagot fogadott el Oroszországra vonatkozóan. Ezek az intézkedések növelik az Oroszországra nehezedő nyomást, és háborús gazdasága ellen irányulnak, támogatva az Ukrajna elleni brutális orosz agressziós háború lezárására irányuló erőfeszítéseket.
Az uniós szankciók gondosan célzottak, és kialakításukra az arányos és ideiglenes jelleg szem előtt tartásával került sor. Ez azt jelenti, hogy rendszeres felülvizsgálat tárgyát képezik, és az EU tovább igazíthatja, enyhítheti vagy megszüntetheti őket, amennyiben megvalósulnak az uniós célkitűzések, vagy pedig érdemi előrelépés történik az elérésük felé.
Ezen túlmenően az EU szankciókat fogadott el Belarusszal, Iránnal és Észak-Koreával szemben, tekintettel arra, hogy azok támogatják Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját.
Ezenkívül az Oroszországban elkövetett emberi jogi visszaélések és jogsértések miatt, valamint Oroszország EU és az uniós tagállamok elleni hibrid fenyegetéseire és hadjárataira válaszul is szankciókat vetett ki az EU.
Uniós szankciók Oroszországgal szemben: kérdések és válaszok
Személyekkel és szervezetekkel szembeni szankciók
Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt hozott uniós korlátozó intézkedések csaknem 3000 személyre és szervezetre vonatkoznak.
A szankciókkal sújtott személyek között szerepelnek:
A jegyzékben szerepelnek a következőkért felelős vagy a következőkben részt vevő személyek is:
- az ukrán területeken megrendezett 2022-es „népszavazások” és 2023-as „választások”
- a Bucsában és Mariupolban elkövetett atrocitások
- a polgári lakosság és a kritikus infrastruktúrák elleni rakétatámadások
- ukrán gyermekek áttelepítése, erőszakos elhurcolása és illegális örökbefogadása
- ukrán gyermekek katonai átnevelése
- szíriai zsoldosok toborzása abból a célból, hogy Ukrajnában harcoljanak
- drónok gyártása és szállítása
- a szankciók kijátszása
- az orosz árnyékflotta fenntartása
- az ukrán kulturális örökséget érő fosztogatás
A jegyzékben iráni, belarusz és KNDK-beli személyek is szerepelnek.
A szankcionált szervezetek közé tartoznak például az alábbiak:
- politikai pártok
- fegyveres erők és félkatonai csoportok, köztük a Wagner Csoport
- bankok és pénzügyi intézmények
- a propagandáért és dezinformációért felelős médiaszervezetek
- a védelmi ágazatban működő és dróngyártásban részt vevő vállalatok
- a szállítási és az energiaágazatban működő vállalatok
- a légi közlekedési, a hajógyártási és a gépgyártási ágazatban működő vállalatok
- az informatikai, távközlési és biztosítási ágazatban működő vállalatok
- a szankciók kijátszásában részt vevő vállalatok
- az orosz árnyékflottához köthető vállalatok
- a PJSC Alrosa, a világ legnagyobb gyémántbányászati vállalata
- az „Összorosz Népfront” mozgalom
- az ukrán gyermekek átneveléséért és ideológiai átneveléséért felelős szervezetek
Azokra a harmadik országbeli vállalatokra, amelyek támogatják Oroszország háborúját, szintén szankciók vonatkoznak. Az intézkedéseket az EU 2014 márciusában vezette be, hatályukat pedig legutóbb 2026. szeptember 15-ig hosszabbította meg.
- Rendelet az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről (az EU Hivatalos Lapja)
- Határozat az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről (az EU Hivatalos Lapja)
A korlátozó intézkedések közé tartoznak az alábbiak:
Utazási tilalom
A szankcionált személyek nem léphetnek be uniós területekre, és nem is haladhatnak át azokon.
Vagyoni eszközök befagyasztása
A szankcionált személyek és szervezetek EU-ban lévő összes vagyoni eszközét befagyasztják.
Pénzeszközök rendelkezésre bocsátásának tilalma
Unióbeli személyek és szervezetek nem bocsáthatnak pénzeszközöket a szankciók hatálya alá tartozók rendelkezésére.
Gazdasági szankciók
Az EU 2014-ben – a Krím jogellenes annektálására válaszul – egyes gazdasági ágazatokban gazdasági szankciókat vezetett be az Oroszországgal folytatott kereskedelemre vonatkozóan.
Az uniós vezetők 2015 márciusában úgy határoztak, hogy a hatályos szankciórendszer időtartamát a minszki megállapodások 2015. december végére előirányzott teljes körű végrehajtásához kötik.
Mivel a megállapodások teljes körű végrehajtására nem került sor, a Tanács 2016. július 31-ig meghosszabbította a gazdasági szankciók érvényességét.
2016 júliusától kezdve a Tanács hathavonta meghosszabbította ezeket a szankciókat, amelyek a jelen állapot szerint 2027. július 31-ig lesznek hatályban.
Oroszország Ukrajna elleni teljes inváziójának 2022. évi megindítását követően az EU megerősítette az említett szankciórendszerbe tartozó intézkedéseket.
A gazdasági szankciók Oroszország pénzügyi, kereskedelmi, energetikai, szállítási, technológiai és védelmi ágazatát, valamint az Oroszország vagy orosz állampolgárok részére nyújtott szolgáltatásokat veszik célkeresztbe.
Emellett az Oroszországgal való bűnrészessége miatt Belaruszt, valamint drónok gyártása és szállítása miatt Iránt is célba veszik.
Pénzügyi ágazat
Védelem és technológia
Energia
Kereskedelem
Közlekedés és szállítás
Szolgáltatások
Az alábbiakban áttekintést nyújtunk az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókról.
Pénzügyi ágazat
A pénzügyi ágazatban hozott intézkedések közé tartozik Oroszország uniós tőke- és pénzügyi piacokhoz való hozzáférésének korlátozása, valamint a következők betiltása:
- tranzakciók több mint 100 orosz bank vonatkozásában
- a „pénzügyi üzenetküldő rendszer” (SPFS) használata
- az uniós gazdasági szereplők együttműködése az orosz „nemzeti fizetésikártya-rendszerrel” (Mir) vagy a „gyorsított fizetési rendszerrel” (SBP)
- nagy összegű betétek elhelyezése uniós bankokban orosz állampolgárok által
- beruházás az Orosz Közvetlen Befektetési Alap által társfinanszírozott projektekbe
- euróban denominált bankjegyek Oroszország rendelkezésére bocsátása
- bizonyos kriptovalutákban, illetve bizonyos kriptoeszköz-platformokkal bonyolított ügyletek
- kriptoeszközök nyújtása és vagyonkezeléssel kapcsolatos tanácsadás orosz állampolgárok számára
Energia
Az energiaágazatban hozott intézkedések értelmében árplafon vonatkozik az orosz kőolaj és kőolajtermékek tengeri szállítására, valamint értesítési kötelezettség áll fenn az LNG-szállító tartályhajók értékesítése esetén. Az alkalmazott szankciók közé tartoznak emellett a következőkre vonatkozó tilalmak is:
- nyersolaj, kőolajtermékek és szén behozatala Oroszországból
- az orosz olajból előállított és nem uniós országokból származó finomított kőolajtermékek behozatala
- a jegyzékbe vett olajkereskedőkkel folytatott ügyletek
- orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) és cseppfolyósított szénhidrogéngáz (LPG) behozatala
- az Északi Áramlat 1 és 2 csővezetékhez kapcsolódó ügyletek
- földgáz-tárolókapacitás biztosítása orosz állampolgárok számára
- új beruházások Oroszország LNG-projektjeibe
- az energiaágazatban használt áruk és technológiák kivitele Oroszországba
- új beruházások Oroszország energia- és bányászati ágazatába
Közlekedés és szállítás
A közlekedési és szállítási ágazatban alkalmazott intézkedések közé tartozik az uniós légtér lezárása minden orosz légi jármű előtt, valamint az uniós kikötők lezárása az összes orosz hajó előtt, ideértve azt a több mint 670 nem uniós hajót is, amelyek Oroszország árnyékflottájának részét képezik. Az alkalmazott szankciók közé tartoznak emellett a következőkre vonatkozó tilalmak is:
- a légiközlekedési, a tengerhasznosítási és az űrágazattal kapcsolatos áruk és technológiák Oroszországba irányuló kivitele
- mindennemű légi jármű Oroszországba irányuló kivitele, a légijármű-alkatrészeket és a sugárhajtómű-üzemanyagot is ideértve
- orosz közúti fuvarozók által az EU-ba irányulóan végzett áruszállítás
- Oroszországban nyilvántartásba vett pótkocsikkal és félpótkocsikkal az EU-ba irányulóan végzett áruszállítás
- az orosz tengerészeti hajólajstrommal folytatott ügyletek
- a szállítással kapcsolatos minden javítási, karbantartási és pénzügyi szolgáltatás
Védelem és technológia
A védelmi és technológiai ágazatra vonatkozó intézkedések közé tartoznak azok az exportkorlátozások, amelyeket az EU olyan – gyakran harmadik országokban található – szervezetekre vetett ki, amelyek közvetlenül támogatják Oroszország katonai és ipari komplexumát. Idetartozik a következő termékek és technológiák Oroszországba irányuló kivitelének tilalma is:
- kettős felhasználású termékek és katonai felhasználásra szánt technológiák
- drónmotorok és drónok gyártásához szükséges alkatrészek
- fegyverek és polgári célú tűzfegyverek, valamint ezek alkatrészei
- lőszerek, katonai járművek és katonai jellegű felszerelések
- informatikai, elektronikai és optikai alkatrészek
- vegyi anyagok, navigációs eszközök, generátorok és termosztátok
- kamerák, lencsék, játékdrónok, laptopok és merevlemezek
- egyéb olyan termékek és technológiák, amelyek erősíthetnék az orosz védelmi és biztonsági ágazatokat
Nyersanyagok és egyéb áruk kereskedelme
A kereskedelmi ágazatra vonatkozó intézkedések közé tartozik a luxuscikkek Oroszországba irányuló exportjának tilalma, vámkontingensek bevezetése a kálium-klorid behozatalára vonatkozóan, valamint az alábbiak Oroszországból történő behozatalának tilalma:
- acél, vas, nyersvas, alumínium és egyéb fémek
- réz- és alumíniumhuzalok, -csövek és -fóliák
- cement, aszfaltbeton és aszfalt
- fa, papír, gumi és műanyagok
- hélium és egyéb vegyi anyagok
- tengeri eredetű élelmiszerek, szeszes italok, cigaretta és kozmetikai termékek
- gyémánt és arany, beleértve az ékszereket is
- egyéb olyan áruk, amelyek növelhetnék Oroszország ipari képességeit
Szolgáltatások
A szolgáltatási ágazatban hozott intézkedések magukban foglalják a kötelező előzetes engedélyeztetés bevezetését az orosz kormánynak nyújtott szolgáltatások mindegyikére vonatkozóan, és megtiltják, hogy a szolgáltatók a következő szolgáltatásokat nyújtsák Oroszország vagy orosz állampolgárok részére:
- számviteli, könyvvizsgálati, könyvelési és adószakértői szolgáltatások
- építőipari, építészeti és mérnöki szolgáltatások
- kiberbiztonság, informatikai tanácsadás és jogi tanácsadás
- hirdetés, piackutatás és közvélemény-kutatás
- a más szankciók hatálya alá tartozó termékekhez és technológiákhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtás, közvetítői szolgáltatás vagy pénzügyi támogatás
- a más szankciók hatálya alá tartozó termékekhez és technológiákhoz kapcsolódó szellemitulajdon-jogok vagy üzleti titkok
- vállalkozások irányításához, illetve az ipari tervezéshez és gyártáshoz használt szoftverek, valamint a bankszektorban és a pénzügyi ágazatban meghatározott célokra használt szoftverek
- kriptoeszköz-szolgáltatások
- LNG-szállító tartályhajók és jégtörők karbantartása, valamint LNG-terminál-szolgáltatások
A fenti felsorolások nem teljes körűek. A szankciók teljes jegyzéke megtalálható az EU Hivatalos Lapjának honlapján:
- Rendelet az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről (az EU Hivatalos Lapja)
- Határozat az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről (az EU Hivatalos Lapja)
Immobilizált orosz vagyoni eszközök
Az Oroszország elleni szankciók harmadik csomagjának 2022. február 28-i elfogadása következtében az orosz központi bank mintegy 210 milliárd EUR értékű vagyoni eszköze került immobilizálásra az EU-ban.
A Tanács 2024 májusában kiigazította a kapcsolódó jogi keretet, és ezzel biztosította, hogy az orosz központi bank vagyoni eszközeinek immobilizálása révén az EU-ban keletkező rendkívüli bevételeket fel lehessen használni Ukrajna támogatására.
A 2024. október 25-én elfogadott uniós szabályok úgy rendelkeznek, hogy a rendkívüli bevételek 95%-át az uniós költségvetésbe kell beállítani, és azokat az Ukrajna-hitelezési együttműködési mechanizmuson keresztül kell folyósítani. E mechanizmust az EU hozta létre, hogy segítsen Ukrajnának visszafizetni az EU-tól és a G7-ektől kapott, mintegy 45 milliárd EUR összértékű hiteleket. A fennmaradó 5%-ot az Európai Békekerethez allokálják majd.
A Tanács 2025 decemberében úgy határozott, hogy ideiglenesen megtiltja az Orosz Központi Bank EU-beli immobilizált vagyoni eszközeinek Oroszországba irányuló transzferét.
Médiaorgánumok betiltása
Az EU 2022 óta több, a Kreml által támogatott dezinformációs médiaorgánum műsorszolgáltatási tevékenységét és engedélyét felfüggesztette.
Az orosz kormány ezeket a médiaorgánumokat eszközként használja arra, hogy manipulálja az információkat és dezinformációt terjesszen az Ukrajna elleni katonai agresszióról, ideértve az Oroszországgal szomszédos országok, valamint az EU és tagállamai destabilizálását célzó propagandát is.
A műsorszolgáltatási tilalom jelenleg 27 médiaorgánumra vonatkozik:
- EADaily / Eurasia Daily
- Fondszk
- Izvesztyija
- Katehon
- Krasznaja Zvezda / Tvzvezda
- Lenta
- New Eastern Outlook
- NewsFront
- NTV/NTV Mir
- Oriental Review
- Pervij Kanal
- REN TV
- RIA Novosztyi
- RuBaltic
- Russia Today és leányvállalatai
- Rosszija RTR / RTR Planeta
- Rosszija 24 / Russia 24
- Rosszija 1
- Rosszijszkaja Gazeta
- SouthFront
- Szpasz tévécsatorna
- Szputnyik és leányvállalatai
- Stratégiai Kulturális Alapítvány (Strategic Culture Foundation)
- Cárgrád tévécsatorna
- TV Centre International
- Voice of Europe
Európai uniós politikai pártok finanszírozása
Oroszország folyamatosan kísérletet tesz arra, hogy beavatkozzon az Unió demokratikus folyamataiba, és aláássa az EU demokratikus alapjait, többek között befolyásolási kampányokkal és dezinformáció terjesztése révén.
Az EU ezért úgy határozott, hogy az Unióban működő politikai pártok és alapítványok, nem kormányzati szervezetek, agytrösztök és médiaszolgáltatók a jövőben már nem fogadhatnak el finanszírozást az orosz államtól és annak megbízottjaitól.
Az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban ezek az intézkedések nem fogják megakadályozni a médiaszolgáltatókat és azok munkatársait abban, hogy más tevékenységeket végezzenek – például kutatást folytassanak és interjúkat készítsenek – az EU-ban.
Egyéb gazdasági korlátozások
A gazdasági kapcsolatok korlátozása meghatározott területek tekintetében
A Tanács célzott gazdasági intézkedéseket fogadott el:
- a Krím és Szevasztopol tekintetében, e területek Oroszország általi jogellenes annektálása nyomán
- Doneck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régiók nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területei tekintetében, Oroszország általi elismerésük nyomán
Ezen intézkedések a következőkre vonatkozó korlátozásokat foglalnak magukban:
behozatal
kivitel
szolgáltatások
A Krím és Szevasztopol jogellenes annektálására válaszul hozott korlátozó intézkedéseket az EU 2014-ben vezette be, hatályukat pedig legutóbb 2027. június 23-ig meghosszabbította.
Az EU 2022 februárjában fogadta el azokat a korlátozó intézkedéseket, amelyek válaszul szolgálnak egyrészt Oroszország azon döntésére, hogy független entitásokként ismeri el Ukrajna Doneck és Luhanszk régiójának (oblaszty) nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeit, másrészt azon ezt követő döntésre, hogy orosz csapatokat küld ezekre a területekre.
Ezeket az intézkedéseket a Tanács 2022 októberében Zaporizzsja és Herszon régió nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeire is kiterjesztette. Az intézkedések hatályát a Tanács azóta – legutóbb 2027. február 24-ig – meghosszabbította.
- Rendelet a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása miatti korlátozó intézkedésekről (az EU Hivatalos Lapja)
- Határozat a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása miatti korlátozó intézkedésekről (az EU Hivatalos Lapja)
- Rendelet Ukrajna egyes, nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeinek Oroszország általi jogellenes elismerése, megszállása és annektálása miatti korlátozó intézkedésekről (az EU Hivatalos Lapja)
- Határozat Ukrajna egyes, nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeinek Oroszország általi jogellenes elismerése, megszállása és annektálása miatti korlátozó intézkedésekről (az EU Hivatalos Lapja)
A gazdasági együttműködést érintő intézkedések
2014-ben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) úgy határozott, hogy Oroszország többé nem kedvezményezett ország, és beszüntette az országban végrehajtandó beruházások jóváhagyását.
Ugyanebben az évben az Európai Beruházási Bank (EBB) felfüggesztette az oroszországi új finanszírozási műveletekre vonatkozó szerződések aláírását. Az EU felülvizsgálta és felfüggesztette az Oroszországgal működtetett kétoldalú és regionális együttműködési programjait.
Ezen túlmenően a Kereskedelmi Világszervezet más tagjaival együtt az EU megállapodott abban, hogy az orosz termékek és szolgáltatások esetében megtagadja a legnagyobb kedvezményes elbánást az uniós piacokon.
Az ukrán állami vagyon hűtlen kezelése
2014 márciusában a Tanács úgy határozott, hogy befagyasztja az ukrán állami vagyon hűtlen kezeléséért felelős személyek vagyoni eszközeit. Ezeknek az intézkedéseknek a hatálya legutóbb 2027. március 6-ig került meghosszabbításra.
- Rendelet az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról (az EU Hivatalos Lapja)
- Határozat az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról (az EU Hivatalos Lapja)
Az EU a nyilvánosan dezinformációt terjesztő médiaszervezetekre és magánszemélyekre is szankciókat vetett ki.
Vámok mezőgazdasági termékekre és műtrágyákra
A Tanács 2025. június 12-én rendeletet fogadott el, amellyel az EU új vámokat vet ki az Oroszországból és Belaruszból származó, kiegészítő vámmal eddig nem terhelt mezőgazdasági termékekre és egyes nitrogénalapú műtrágyákra.
Az új vámok által érintett műtrágyák Oroszországból való, összesen mintegy 3,6 millió tonnát kitevő behozatala a teljes uniós műtrágyaimport több mint 25%-ának felel meg.
A vámoktól az EU az orosz exportbevételek csökkenését várja, és ezáltal azt, hogy gyengül Oroszország képessége az Ukrajna ellen folytatott agressziós háborújának finanszírozására. A rendelet hatálya csak az EU-ba történő behozatalra terjed ki. A harmadik országokba irányuló orosz mezőgazdaságitermék- és műtrágyaexportot nem érinti.
Diplomáciai lépések
A kétoldalú csúcstalálkozók felfüggesztése
2014-ben elmaradt az EU–Oroszország csúcstalálkozó, és az uniós tagállamok úgy határoztak, hogy nem tartják meg a rendszeres kétoldalú csúcstalálkozókat Oroszországgal. A vízumkérdésekről Oroszországgal folytatott kétoldalú egyeztetések is szünetelnek.
A Szocsiba tervezett G8-csúcstalálkozó helyett 2014. június 4–5-én – Oroszország nélkül – G7-csúcstalálkozóra került sor Brüsszelben. A találkozókat azóta is G7-formátumban tartják.
Az uniós országok támogatták továbbá azon tárgyalások felfüggesztését, amelyek Oroszországnak a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD), illetve a Nemzetközi Energia Ügynökséghez (IEA) való csatlakozásáról folytak.
2025 októbere óta az orosz diplomaták kötelesek előzetesen tájékoztatni az érintett uniós tagállamot, ha az akkreditációjuk szerinti országon kívüli országba utaznak a schengeni térségben.
A vízummegállapodás felfüggesztése
Az EU 2022 februárjában úgy határozott, hogy orosz diplomaták, más orosz tisztviselők és orosz üzletemberek a továbbiakban nem élvezhetik az EU területére egyszerűbb belépést biztosító vízumkönnyítési rendelkezések előnyeit.
A Tanács 2022 szeptemberében határozatot fogadott el, amely teljes egészében felfüggeszti az EU és Oroszország közötti vízumkönnyítési megállapodást. Ennek megfelelően az orosz állampolgárokra az Uniós Vízumkódex általános szabályai vonatkoznak.
A Tanács 2022 decemberében határozatot fogadott el az Ukrajnában és Grúziában kiállított orosz úti okmányok el nem fogadásáról.
Ez a határozat arra a gyakorlatra válaszul született, hogy Oroszország orosz nemzetközi útleveleket állít ki a megszállt régiók lakosai számára. A határozat előzményei közé tartozik az is, hogy Oroszország 2008-ban egyoldalúan elismerte Abházia és Dél-Oszétia grúz területek függetlenségét.
Az Ukrajna orosz megszállás alatt álló régióiban vagy Grúzia szakadár területein, illetve az ott lakóhellyel rendelkező személyek számára kiállított orosz úti okmányokat az EU nem fogadja el érvényes úti okmányként sem vízum megszerzéséhez, sem pedig a schengeni térség határainak átlépéséhez.
Orosz harcosok kitiltása az EU-ból
A 21. szankciócsomag jogalapot vezetett be az orosz fegyveres erők és más helyettesítő csoportok kötelékében Oroszország háborújában részt vevő harcosokra és volt harcosokra vonatkozó átfogó vízumtilalomra. A Tanács fog határozni arról, hogy a tilalom mikor lép hatályba.
A szankciók kijátszása elleni intézkedések
Az uniós szankciók nagyságrendjével szembesülve a szankciókkal sújtott orosz személyek és szervezetek különböző technikákat vetnek be azok kijátszása érdekében, például összetett pénzügyi struktúrákat alkalmaznak, meghamisítják a kereskedelem tárgyát képező termékek jellegét vagy eredetét, illetve harmadik országok joghatóságára támaszkodnak.
Az EU számos intézkedést hozott a kijátszás elleni küzdelem érdekében, többek között:
- szankciókat vezetett be a szankciók kijátszásában részt vevő személyekkel és szervezetekkel, többek között az orosz árnyékflottában részt vevő személyekkel és szervezetekkel szemben
- a kettős felhasználású termékekre és a fejlett technológiai cikkekre vonatkozó exportkorlátozásokat vezetett be több száz, köztük számos, Oroszországon kívül található és Oroszország háborúját közvetlenül támogató szervezet esetében
- kiterjesztette az ügyleti tilalmat azokra az Oroszországon kívül letelepedett, nem uniós gazdasági szereplőkre, akik elősegítik az olajjal kapcsolatos korlátozások kijátszását
Az EU tilalmat vezetett be az uniós kikötőkbe való behajózásra azokra a hajókra vonatkozóan, amelyek:
- részét képezik Oroszország árnyékflottájának, amely orosz nyersolajat vagy orosz nyersolajból előállított termékeket szállít, és amelyek felelőssé tehetők az olajárplafon-mechanizmus kijátszásáért (eddig több mint 670 hajó)
- hajók közötti átrakodásban vesznek részt, és esetükben fennáll a szankciók megsértésének gyanúja
- azzal gyanúsíthatók, hogy orosz olaj szállítása során jogellenesen zavarják vagy hozzáférhetetlenné teszik hajófedélzeti automatikus azonosító rendszerüket
Ezenfelül az EU megtiltotta az olyan oroszországi kikötőkkel, hajózsilipekkel és repülőterekkel folytatott ügyleteket, amelyeket az olajárplafon-mechanizmus kijátszására használnak.
Az EU tilalmat vezetett be az EU-ból harmadik országokba Oroszország területén áthaladva exportált, kettős felhasználású termékek és technológiák, valamint harctéri termékek tranzitjára, valamint a különösen érzékeny áruk és technológiák Oroszországba történő újrakivitelére és oroszországi felhasználásra történő újrakivitelére vonatkozóban (ez az ún. „Oroszországot kizáró klauzula”).
Az EU előírta a következőket:
- az uniós anyavállalatoknak gondoskodniuk kell arról, hogy harmadik országbeli leányvállalataik ne vegyenek részt olyan kimenetelű tevékenységekben, amelyek bekövetkeztét a szankciók megelőzni hivatottak
- az uniós piaci szereplőknek átvilágítási mechanizmusokat kell végrehajtaniuk a harctéri áruk harmadik országokba történő értékesítése előtt
- a harmadik országoknak harctéri termékek előállításához szükséges ipari know-how-t átadó uniós gazdasági szereplőknek olyan rendelkezéseket kell beilleszteniük a szerződéseikbe, amelyek biztosítják, hogy a know-how nem kerül felhasználásra Oroszországnak szánt termékek előállításához
A kriptoeszközökkel kapcsolatos pénztárca-, számla- vagy letétkezelési szolgáltatások orosz személyek vagy oroszországi lakosok részére történő nyújtására vonatkozó tilalom kijátszásának korlátozása érdekében az EU tilalmat vezetett be arra vonatkozóan, hogy orosz állampolgárok vagy Oroszországban lakóhellyel rendelkező természetes személyek az ilyen szolgáltatásokat nyújtó jogi személyek, szervezetek vagy szervek tulajdonosai legyenek, azok felett ellenőrzést gyakoroljanak, vagy azok irányító szerveiben bármilyen tisztséget betöltsenek. Az EU a kriptoeszköz-szolgáltatókkal szemben is szankciókat fogadott el.
A fentieken túlmenően értesítési kötelezettség vonatkozik azoknak az Unióban letelepedett szervezeteknek az Unión kívülre irányuló, 100 000 EUR-t meghaladó összegű pénzátutalásaira, amelyek Oroszország tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak.
Egyéb szankciók Oroszországgal szemben
Az Oroszország Ukrajna elleni háborújára válaszul hozott szankciók mellett az EU szankciókat vezetett be olyan személyekkel és szervezetekkel szemben is, akiket, illetve amelyeket felelősség terhel súlyos emberi jogi jogsértésekért vagy visszaélésekért, a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért, valamint az oroszországi demokrácia és jogállamiság aláásásáért.
Ezenkívül szankciókat fogadott el Oroszország EU elleni hibrid fenyegetéseire és hadjárataira válaszul.
Emberi jogi visszaélések Oroszországban: uniós szankciók
Oroszország hibrid tevékenységei: uniós szankciók
További információ
Legutóbbi frissítés: 2026. július 23.