Hálózat- és információbiztonság: áttörés a Tanács és a Parlament közötti tárgyalásokban

2015. június 29-én a Tanács lett elnöksége megállapodást ért el az Európai Parlamenttel azokról az alapelvekről, amelyeknek be kell kerülniük a hálózat- és információbiztonságról szóló (kiberbiztonsági) irányelvtervezetbe. Ezeket az alapelveket jogi rendelkezések formájába kell önteni, hogy később véglegesen meg lehessen állapodni az irányelvről. Az elnökség június 30-án, az Állandó Képviselők Bizottságának ülésén fog beszámolni a tagállamok nagyköveteinek a háromoldalú egyeztetések legutóbbi, negyedik fordulóján elért eredményekről.

„Az informatikai támadások számának növekedése napjaink egyik legkomolyabb fenyegetése. Azzal, hogy ma meg tudtunk állapodni erről az átfogó csomagról, nagy előrelépést tettünk afelé, hogy véglegesítsük az irányelvtervezetet, amellyel immáron uniós szinten is fel fogunk tudni lépni e fenyegetéssel szemben” – nyilatkozta Raimonds Vējonis lett védelmi miniszter. „Az EU vezetői prioritásként kezelik e kérdést, és pénteki ülésükön az irányelv mielőbbi elfogadását sürgették. Ez a megállapodás ennek jegyében született.”

A kiberkockázatok kezelésének és a kiberbiztonsági események jelentésének megerősítése az EU-ban

Az új szabályozás arra kötelezi majd az alapvető szolgáltatásokat nyújtó, kijelölt gazdasági szereplőket (például az energetika és a közlekedés területén), hogy tegyenek intézkedéseket a hálózatukat fenyegető kockázatok kezelésére, a biztonsági eseményeket pedig jelentsék a hatóságoknak. A tagállamok a jogszabályban foglalt egyértelmű kritériumok alapján maguk fogják meghatározni, hogy kik azok a gazdasági szereplők, akik az irányelv hatálya alá fognak tartozni. Külön rendelkezések kerülnek majd a szövegbe annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok gyakorlata e téren ne legyen túlságosan szerteágazó. Mindazonáltal e rendelkezések nem sérthetik a tagállamok előjogait és biztonsági megfontolásait.
 

Megállapodás született arról, hogy a digitális szolgáltatásokat nyújtó platformokat másképp fogják kezelni, mint az alapvető szolgáltatásokat. Ennek részleteiről szakértői szinten fognak egyeztetni.

A tagállamoknak kiberbiztonsági tervet kell majd készíteniük, és ki kell jelölniük az illetékes hatóságokat. A kiberbiztonsági kérdések stratégiai szintű kezelését és az operatív tevékenységek irányítását egy újonnan létrehozandó, uniós szintű együttműködési csoport fogja végezni. Az operatív együttműködés céljára létrejön a számítógépes biztonsági eseményekre reagáló nemzeti csoportok (CSIRT) hálózata, amely vélhetőleg hozzájárul majd a tagállamok közötti bizalom megerősítéséhez.

Milyen kedvező változásokat hozhat a kiberbiztonsági irányelv?

A kiberbiztonsági javaslat célja, hogy az EU egész területén biztonságos és megbízható digitális környezetet biztosítson. A polgárok és a fogyasztók jobban megbízhatnak majd azokban a technológiákban, szolgáltatásokban és rendszerekben, amelyeket napi rendszerességgel használnak. A bizalom fokozódása inkluzívabb kiberteret és még gyorsabban fejlődő, a gazdasági fellendülést támogató digitális gazdaságot fog eredményezni. A kormányok és a vállalkozások fokozottabban ki tudják majd használni a digitális hálózatokban és infrastruktúrában rejlő lehetőségeket a belföldi és a nemzetközi szintű alapvető szolgáltatásaik biztosításához. A biztonságosabb elektronikus kereskedelemi platformok vonzóbbá tehetik az on-line vásárlást, és új lehetőségeket teremthetnek. Az új szabályok szintén előnyösek lennének azoknak a szolgáltatóknak, akik infokommunikációs technológiákkal kapcsolatos biztonsági termékekkel és szolgáltatásokkal foglalkoznak, ugyanis automatikusan fokozódna a termékeik és szolgáltatásaik iránti kereslet, ami innovatív termékek megjelenését és méretgazdaságosságot eredményezne. Az irányelv előnyös az EU gazdasága számára, mivel a hálózat- és információbiztonságtól erőteljesen függő ágazatok a jobb támogatásnak köszönhetően megbízhatóbb szolgáltatást fognak nyújtani.

Hogyan válik jogszabállyá?

Az elnökség a Tanács nevében tárgyalásokat folytat az Európai Parlamenttel az irányelv rendelkezéseiről. A jogi aktust mindkét intézménynek jóvá kell hagynia ahhoz, hogy elfogadásra kerüljön. A megbeszélések a soron következő luxemburgi elnökség alatt folytatódnak.

 

• A kiberbiztonság javítása az Európai Unióban