Uniós iparpolitikai stratégia: a Tanács következtetéseket fogadott el

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

EMLÉKEZTETVE a 2017. májusi[1] és novemberi[2] tanácsi következtetésekre, valamint az Európai Tanács 2017. júniusi következtetéseire[3], amely dokumentumok mindegyike hangsúlyozta, hogy ki kell dolgozni egy átfogó és hosszú távú uniós iparpolitikai stratégiát,

1. HANGSÚLYOZZA az ipari bázis megerősítésének fontosságát, hiszen az Európa jövőjének egyik kulcselemét jelenti, és hogy szem előtt kell tartani, hogy az európai ipar továbbra is a termelékenység, a növekedés, az innováció és a foglalkoztatás egyik fő hajtóereje, valamint Európa gazdasági jólétének egyik sarokköve; ÚGY VÉLI, hogy e tekintetben „Az Európai Unió megújított iparpolitikai stratégiája” című, 2017-es bizottsági közlemény[4] fontos jelzésként és hasznos első lépésként szolgál a jövőorientált uniós ipari stratégia kialakítását illetően;

2. ISMÉTELTEN KIJELENTI, hogy a digitális korban a teljes körűen működő belső piac az ipari versenyképesség megerősítésének alapvető pillérét jelenti, és KIEMELI ezzel összefüggésben a belső piaci szabályok érvényesítésének és végrehajtásának jelentőségét; ÚGY VÉLI, hogy a kihívásokkal való szembenézéshez és az adódó lehetőségek kihasználásához az iparnak világos, kiszámítható és megkülönböztetésmentes szabályozási környezetre van szüksége, hogy jövőorientált beruházások valósulhassanak meg; EMLÉKEZTET ezzel összefüggésben az üzleti vonatkozású szolgáltatások fontos szerepére és KIEMELI, hogy fel kell számolni a továbbra is fennálló indokolatlan vagy aránytalan akadályokat; HANGSÚLYOZZA ezért, hogy strukturált, átfogó hosszú távú stratégiai megközelítésre van szükség;

3. ÚGY VÉLI, hogy a világ más részein alkalmazott hosszú távú iparpolitikák és intézkedések fényében az EU-nak a gazdaságunk és vállalkozásaink versenyelőnyére építő közös megközelítésre van szüksége, amely figyelembe veszi a magas szintű környezetvédelmi és szociális normákat előíró európai modellt, és nagyívű hosszú távú jövőképet rajzol fel arról, hogy egy évtized múlva és azt követően hol tarthat Európa ipara, és hogyan állhat a polgárok és a gazdaság szolgálatában; TUDATÁBAN VAN ANNAK, hogy az ipart érintő jelentős és néha zavart okozó változások megfelelő kezelése elősegítheti új munkahelyek létrejöttét, hozzájárulhat a gyártás helyzetének megerősödéséhez Európában, és lehetőséget kovácsolhat a kihívásokból;

4. ÜDVÖZLI az EU által a digitális ágazatban indított kezdeményezéseket, és tekintettel arra, hogy a piaci siker szempontjából döntő a sebesség és a volumen szerepe, az erőfeszítések fokozását és az ipar digitalizációjával kapcsolatos szakpolitikai prioritások gyors végrehajtását SÜRGETI, külön hangsúlyt fektetve többek között a digitális innovációs központokra vonatkozó, valamint az ipar digitalizációjával foglalkozó, az európai platform keretébe tartozó olyan más kezdeményezések megerősítésére, amelyek segítséget nyújtanak a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) a digitális átállás során; ISMÉTELTEN HANGSÚLYOZZA, hogy az európai ipar globális piacokon való versenyképessége szempontjából jelentős szerepet töltenek be az ambiciózus, koherens, következetes és kellő időben elfogadott, ágazati kezdeményezésű átjárhatósági előírások;

5. HANGSÚLYOZZA, hogy ahhoz, hogy az adatgazdaságban működni tudjanak, a vállalkozásoknak folyamatosan az innovatív fejlesztésre és az olyan kulcsfontosságú előre tekintő trendek követésére kell összpontosítaniuk, mint például a dolgok internete, a mesterséges intelligencia, a robotika, a big data és a platformok, az összekapcsolt és az autonóm rendszerek, az 5G, a 3D nyomtatás, a szabványosítás, az IKT-biztonság és a blokklánc; HANGSÚLYOZZA, hogy mivel összekapcsolt világunkban egyre inkább az adatok válnak a versenyképesség új tényezőjévé, a kiberbiztonság, az adatvédelem és a megbízható IKT-szolgáltatások ambiciózus szintjének biztosítása érdekében meg kell erősíteni az EU-ban az adattárolásra, a felhőalapú számítástechnikára, valamint a nagy teljesítményű adatfeldolgozásra vonatkozó technológiákat és kapacitásokat; TISZTÁBAN VAN azzal, hogy az IKT komoly kockázatot jelent a szellemi tulajdont érintő jogsértések és a szellemitulajdon-jogok jogosulatlan megszerzése tekintetében, továbbá azzal, hogy fontos választ találni erre a fenyegetésre;

6. KIEMELI, hogy az EU-nak az új technológiák kihasználásával kapcsolatos képessége az innovációs képességének a függvénye, valamint azt, hogy emiatt kritikus jelentőséggel bír a jelentős és hatékonyabb beruházások, továbbá a megfelelő kutatási, fejlesztési és innovációs keret megvalósítása, többek között a következő többéves pénzügyi keret dimenziójában is; ÚGY VÉLI, hogy a jobb tudástranszfer, valamint a fejlett technológiák és a kulcsfontosságú alaptechnológiák elterjedése az ipari bázisban elengedhetetlen a termelékenységnövekedés és az átfogó ipari versenyképesség előmozdításához; EMLÉKEZTET arra, hogy a vállalkozások, illetve a kutatás, a fejlesztés és az innováció közötti kapcsolatok lényeges szerepet töltenek be a piaci alkalmazást és elterjedést, valamint a tudás új termékekké és szolgáltatásokká történő konvertálását illetően, továbbá hogy az innovációs központok létrehozását, fejlesztését és összeköttetését oly módon kell alakítani, hogy az erősítse az innovációs ökoszisztémát;

7. FELSZÓLÍT az európai klaszterpolitika továbbfejlesztésére annak céljából, hogy a regionális klaszterekből azok összekapcsolása és továbbfejlesztése révén világszínvonalú, az intelligens szakosodás elvén alapuló páneurópai klaszterek jöjjenek létre, hogy egész Európában elősegítsék új értékláncok kialakulását;

8. TISZTÁBAN VAN AZZAL, hogy az európai innovatív projektek eddig fel nem tárt lehetőségeket rejtenek magukban, és hogy támogatni kell a nagyléptékű innovációs kezdeményezéseket és a diszruptív innovációt; KIEMELI a jelenleg futó kezdeményezések jelentőségét a köz- és magánszféra közötti partnerségek, az innováció és a beruházások szempontjából, továbbá kedvezően FOGADJA az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló közleményt, amely kritériumokat határoz meg a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek arra irányuló támogatása tekintetében, hogy sikerüljön megvalósítani a nagyléptékű, transznacionális dimenziójú innovációs projekteket;

9. HANGSÚLYOZZA a közbeszerzés – például a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzés és az innovációs célú közbeszerzés – jelentőségét az innováció előmozdítása és az uniós ipar versenyképességének javítása szempontjából, továbbá MÉLTÁNYOLJA az olyan kezdeményezéseket, mint a nemrégiben elfogadott „Közbeszerzés Európában és Európa szolgálatában” című közlemény, amelyek célja a közbeszerzésnek az innovatívabb, környezetbarátabb és inkluzívabb gazdaságra történő áttérés támogatását szolgáló stratégiai eszközként történő használata;

10. Szem előtt tartva azt, hogy a piacgazdaságbeli verseny kiemelkedő jelentőségű a gazdaság innovációs irányultsága szempontjából, MEGÁLLAPÍTJA, hogy amikor az innovációról és a digitális átmenetről van szó, akkor az EU-nak és tagállamainak a globális versenyképességük érdekében támogatniuk kell a beruházásokat, és kedvező feltételeket kell teremteniük a magán befektetési alapok számára, gondolva itt a finanszírozás innovatív formáira és az uniós gazdaság gerincét alkotó kkv-k és induló vállalkozások növekedését támogató célzott intézkedésekre is; ezen túlmenően RÁMUTAT arra, hogy továbbra is szükség van a növekvő vállalkozásokra és a közepes piaci tőkeértékű vállalkozásokra irányuló célzott szakpolitikákra és arra, hogy nagyobb mértékben támogassuk a nagy technológiai kockázatú és hosszú távú befektetési távlatú innovációt; HANGSÚLYOZZA annak fontosságát, hogy az EU, a tagállamok, a régiók és a magánszektor beruházási és finanszírozási eszközeinek megfelelő ötvözete álljon rendelkezésre;

11. KIEMELI, hogy az Unió erőteljesebb ipari növekedése megfelelő készségeket követel meg, és hogy a digitális átállás előnyünkre fordításához különösen szükséges, hogy megoldjuk az európai munkaerő digitális készségei elégtelenségének, valamint az IKT-szakemberek és a természettudományi, műszaki, mérnöki és matematikai diplomások hiányának a problémáját; ÚJÓLAG HANGSÚLYOZZA, hogy nagy lehetőségek rejlenek a további ágazati tervekben, amelyekre az ágazatspecifikus készségigények alulról felfelé történő feltérképezése, az intenzívebben működő üzleti-oktatási partnerségek, valamint a fiatalok készségeibe és az egész életen át tartó tanulásba történő célzott beruházások tekintetében támaszkodni lehet;

12. ÚGY ÍTÉLI MEG, hogy a kereskedelem alapvető jelentőségű a növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából; FELHÍVJA A FIGYELMET a globális értékláncok és kereskedelem fontosságára az uniós ipar szempontjából; NYUGTÁZZA a kereskedelempolitika globális változásait, ennélfogva ÚJÓLAG HANGSÚLYOZZA, mennyire fontos, hogy az EU erőteljes kereskedelempolitikára törekszik, és annak keretében következetesen kiáll egy olyan nyitott és szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszer mellett, amelyben a WTO-nak központi szerep jut, valamint kiemeli, hogy meg van győződve arról, hogy a kereskedelem és a beruházás csak akkor lehet valóban szabad, ha egyúttal tisztességes és kölcsönösen kedvező hatású; ezen erőteljes kereskedelempolitika összefüggésében és ténylegesen egyenlő versenyfeltételek előmozdítására törekedve FELKÉRI valamennyi érintett szereplőt, hogy dolgozzon ki megfelelő válaszintézkedéseket a harmadik országok iparpolitikai stratégiáinak kezelésére vonatkozóan, megkönnyítve az európai vállalkozásoknak a globális értékláncokba történő integrálását, többek között a hosszú távú versenyképesség szem előtt tartása mellett;

13. HANGSÚLYOZZA, hogy a magánszféra közreműködése alapvetően fontos az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel és a fenntarthatóság biztosításával kapcsolatos nagyratörő célok eléréséhez; MEGÁLLAPÍTJA, hogy megfelelő eredményeket csak távlati elképzelésekkel, partnerséggel és az innováció, valamint az új vállalkozási és gyártási modellek megfelelő keretfeltételeinek kialakításával lehet elérni, többek között az ipari ágazatok karbonszegény gazdaságra való áttérésének támogatására irányuló intézkedések révén; ÜDVÖZLI a különböző ágazatok által a 2030-ig tartó és az azt követő, akár 2050-ig nyúló időszakra szóló, hosszú távú áttérési menetrendek kidolgozása érdekében tett erőfeszítéseket, továbbá FELKÉRI a Bizottságot arra, hogy a jövőbeli átfogó és hosszú távú uniós iparpolitikai stratégiához való hozzájárulásként az iparral és a tagállamokkal karöltve működjön tevékenyen együtt valamennyi ágazattal az említett menetrendek és kölcsönös összekapcsolódósaik további kidolgozásában;

14. Olyan átfogó iparpolitika kidolgozását SZORGALMAZZA, amely segítségével a legjobban ki lehet aknázni a biztonságos és fenntartható technológiákra, illetve a karbonszegény és körforgásos gazdaságra történő áttérésből fakadó lehetőségeket, továbbá amely egyensúlyban van azon következetes európai éghajlat- és energiapolitikákkal, amelyek célja a szilárd, erőforráshatékony és versenyképes európai ipari bázis létrehozása; HANGSÚLYOZZA, hogy a vázolt átfogó politika vonatkozásában tekintetbe kell venni a fenntartható nyersanyagellátást és az uniós éghajlat-politika külső dimenzióját, és ezzel párhuzamosan különleges figyelmet kell fordítani a magas energiaköltségek problémájának megoldására és annak megelőzésére, hogy a nemzetközi versenyben jelentős hátránnyal induljunk, különösen az energiaintenzív iparágak tekintetében;

15. ÚJÓLAG HANGSÚLYOZZA, hogy az ipari versenyképesség szempontját módszeresen érvényesíteni kell minden uniós szakpolitikai területen, és ismét felkéri a Bizottságot, hogy értékelje, milyen hatással járna az iparpolitikának az uniós stratégiai kezdeményezésekben történő általános érvényesítése, és terjesszen elő arra vonatkozó javaslatokat, hogy miként lehet e szempontot hatékonyabban érvényesíteni; RÁMUTAT arra, hogy az uniós ipar globális versenyképességének támogatását célzó minden átfogó erőfeszítésnek nélkülözhetetlen részét képezi a kumulatívköltség-értékelések készítése és az indokolatlan szabályozói terhek csökkentése; E tekintetben HANGSÚLYOZZA a szabályozásból eredő indokolatlan terhek csökkentésére irányuló konkrét célszámok fontosságát csakúgy, mint a védelmi előírások ezzel egyidejű tiszteletben tartását, anélkül azonban, hogy mindez aláásná a jogszabályok mögöttes célkitűzéseinek elérését; KIEMELI, hogy az uniós szintű szisztematikus intézkedések hatékony kiegészítői lehetnek a nemzeti és regionális intézkedéseknek, és így javíthatják az uniós és tagállami szakpolitikák közötti koordinációt és szinergiákat. FELKÉRI a Bizottságot, hogy biztosítsa a kkv-teszt alaposabb alkalmazását a kezdeményezések kidolgozása során;

16. EMLÉKEZTET arra, hogy a megfelelő keretpolitikákat szükség esetén kezdeményezésekkel kell kiegészíteni a nagy növekedési potenciállal rendelkező új és kialakulóban lévő ágazatok ösztönzése érdekében és a gazdasági változások előtt álló ágazatok tekintetében;

17. MEGÁLLAPÍTJA, hogy az átfogó uniós iparpolitika hatékony végrehajtása érdekében stratégiai célkitűzéseket kell meghatározni és az ezek teljesítése terén elért eredményeket folyamatosan nyomon kell követni; ezért FELKÉRI a Bizottságot, hogy a tagállamokkal és az érdekelt felekkel egyeztetve gyorsítsa fel a 2030-ig és azon túl elérendő megfelelő iparpolitikai célokkal kapcsolatos munkát, összehangolva az uniós ipari, energetikai és környezetvédelmi – például éghajlatváltozási – szakpolitikák keretében tett erőfeszítéseket; Érdeklődéssel VESZI TUDOMÁSUL a nemrég megrendezett „uniós ipar napját” és ezzel kapcsolatban az „Industry 2030” (Iparunk 2030-ban) elnevezésű, magas szintű ipari kerekasztal létrehozását, amely várhatóan pozitív és idejében érkező hozzájárulást biztosít majd az átfogó és hosszú távú uniós iparpolitikai stratégia kidolgozásához, továbbá FELKÉRI a Bizottságot, hogy folyamatosan tájékoztassa a tagállamokat a kerekasztal munkájáról;

18. HANGSÚLYOZZA, hogy nyomon kell követni az iparpolitikai célok teljesítését, azonban még ennél is fontosabb az uniós ipar változási tendenciáinak megfelelő mutatókkal történő nyomon követése, szem előtt tartva annak szükségességét, hogy a mutatók mérhetők, időérzékenyek és lehetőség szerint globális szinten is összevethetők legyenek;

19. Európa globális versenyképességének megőrzése érdekében HANGSÚLYOZZA, hogy nem tűr halasztást az átfogó és hosszú távú uniós iparpolitikai stratégia kidolgozása, amelynek legkésőbb a következő uniós intézményi ciklus elejére el kell készülnie; ennek érdekében FELKÉRI a Bizottságot, hogy építsen a meglévő irányítási struktúrára és összpontosítson a jövőbeli stratégiát alkotó valamennyi elem – köztük a cselekvési terv – kidolgozására; MEGÁLLAPÍTJA továbbá, hogy a tagállamokat szorosan be kell vonni e folyamatba, és ÚJÓLAG KIEMELI a Versenyképességi Tanács stratégiai szerepét e folyamat politikai irányítása és lendületben tartása terén.

[1] 9760/17
[2] 15223/17
[3] EUCO 8/17, 15. pont
[4] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – Beruházás az intelligens, innovatív és fenntartható iparba – Az Európai Unió megújított iparpolitikai stratégiája (12202/17 + ADD 1).