"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Gazdasági és Pénzügyi Tanács, 2019. 10. 10., 2019. október 10.
Főbb eredmények
Pénzmosás
A pénzmosás elleni cselekvési terv
A Tanács a 2018. decemberben elfogadott pénzmosás elleni cselekvési terv végrehajtása terén elért eredményekről, valamint a Bizottság hosszabb távú intézkedéseit meghatározó stratégiai prioritásokról tárgyalt. Várhatóan 2019 decemberében következtetéseket fog elfogadni a témában.
A korrupció, a csempészés, az adókijátszás és a terrorizmus elleni eredményes küzdelem alapja az említett tevékenységeket finanszírozó illegális pénzáramlások elleni hatékony küzdelem. Mivel a bűnözés egyre inkább határokon átnyúló jellegű, az EU-nak át kell alakítania szabályozási keretét, hogy garantálja polgárai biztonságát és pénzügyi rendszerének integritását.
Mika Lintilä, a Tanács soros elnökségét jelenleg betöltő Finnország pénzügyminisztere
A miniszterek nyugtázták a Bizottság által a 2019. júliusi jelentéseiben feltárt hiányosságokat, beleértve az uniós bankokat érintő, közelmúltbeli feltételezett pénzmosási ügyek utólagos felülvizsgálatát is. Hangsúlyozták a nemrég elfogadott reformok – különösen a pénzmosás elleni irányelv 5. felülvizsgálata, a bankokra vonatkozó új tőkekövetelmények (CRD5) és a felülvizsgált európai pénzügyi felügyeleti rendszer – végrehajtásának és az illetékes hatóságok közötti együttműködésnek és információcserének a fontosságát. A miniszterek megvizsgálták a pénzmosás elleni szabályok további harmonizálásának lehetőségét is, így különösen azt a lehetőséget, hogy a pénzmosás elleni irányelvet rendelettel váltanák fel, és a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos bizonyos felügyeleti feladatokat egy uniós szervre ruháznának át.
A kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokkal kapcsolatos politika
A miniszterek eszmecserét folytattak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás szempontjából kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok listájának elkészítésére vonatkozó felülvizsgált bizottsági módszer fő elemeiről. A módszer kidolgozását követően a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus formájában előterjeszti az országok új jegyzékének tervezetét.
A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló, 2018. májusi ötödik irányelv értelmében kötelező megnevezni azokat a harmadik országokat és területeket, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni rendelkezéseiben olyan stratégiai szintű hiányosságok mutatkoznak, amelyek jelentős kockázatot jelentenek az EU pénzügyi rendszerére.
Az európai fejlesztésfinanszírozási struktúrával foglalkozó „bölcsek” munkacsoportjának elnöke ismertette a zárójelentést arról, hogy miként lehetne – az érintett, meglévő nemzeti és nemzetközi szervezetek figyelembevételével – maximalizálni az európai fejlesztésfinanszírozási struktúra hozzáadott értékét.
A jelentés amellett érvel, hogy az átfedések elkerülése, továbbá az EU jelenlétének, szerepének, valamint a fejlesztési célok eléréséhez szükséges hosszú távú teljesítőképességének megerősítése érdekében az Unión kívüli fejlesztésfinanszírozási és éghajlatpolitikai tevékenységeket egyetlen szervezetbe kell összevonni és racionalizálni kell az Európai Éghajlatvédelmi és Fenntartható Fejlesztési Bank létrehozásával. A dokumentum több lehetőséget is felvázol a megvalósításra vonatkozóan. Ezen túlmenően a jelentés rövidebb távú intézkedéseket is szorgalmaz: például javasolja egy erős uniós szakpolitikai központ létrehozását és azt, hogy az EU fejlesztési költségvetését használják a következő többéves pénzügyi keretben a jelenlegi rendszer megreformálásának katalizátoraként.
A vita során a miniszterek hangsúlyozták a közös álláspont kialakításának fontosságát, valamint azt, hogy ki kell használni az új uniós intézményi ciklus és a többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalások nyújtotta előnyöket. Addig is a lehető leghamarabb lépéseket kell tenni a rövid távú intézkedések terén. A finn elnökség prioritásként kezeli ezt a kérdést, és célja, hogy a Tanács 2019. decemberben elfogadja a jelentésről szóló következtetéseket.
A Tanács ajánlást adott ki az Európai Tanácsnak, amelyben javasolja Fabio Panettának, az Olasz Nemzeti Bank jelenlegi elnökhelyettesének kinevezését Benoit Coeurének, az Európai Központi Bank igazgatótanácsa tagjának helyére.
Az Európai Tanács várhatóan év végén hozza meg hivatalos döntését a kinevezésről, miután konzultált az Európai Parlamenttel és az EKB Kormányzótanácsával.
Ezen túlmenően a miniszterek lezárták a nemzetközi találkozókat (a G20-pénzügyminiszterek október 17–18-i ülését és az IMF Washington D.C.-ben tartandó október 14–20-i éves ülését) megelőző előkészületeket, és áttekintették a pénzügyminiszterek éghajlatpolitikai koalíciójának legutóbbi tevékenységeit. Tanácskozást folytattak továbbá a 2019. évi európai szemeszter tanulságainak fényében és ahhoz kapcsolódóan a szakpolitikák nyomon követéséről.
A korrupció, a csempészés, az adókijátszás és a terrorizmus elleni eredményes küzdelem alapja az említett tevékenységeket finanszírozó illegális pénzáramlások elleni hatékony küzdelem. Mivel a bűnözés egyre inkább határokon átnyúló jellegű, az EU-nak át kell alakítania szabályozási keretét, hogy garantálja polgárai biztonságát és pénzügyi rendszerének integritását.
