"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Gazdasági és Pénzügyi Tanács, 2019. 06. 14., 2019. június 14.
Az ülés főbb eredményei
Stabilitási és Növekedési Paktum
A Tanács lezárta a túlzotthiány-eljárást Spanyolország esetében, megerősítve, hogy a GDP 3%-ában meghatározott EU-s referenciaérték alá csökkent az ország költségvetési hiánya.
Ennek következtében az euróövezeti válság csúcsán folyamatban lévő összes eljárás lezárult.
Spanyolországra mostantól az uniós fiskális szabálykönyv prevenciós ága vonatkozik.
A Tanács emellett határozatokat hozott az immár jelentős eltérési eljárás alatt álló Magyarországról és Romániáról, amely határozatokban megerősíti, hogy ezen országok nem hoztak hatékony intézkedéseket, és új ajánlásokat fogalmazott meg az eltérések korrekciója céljából meghozandó intézkedésekről.
A miniszterek továbbá az Európai Tanács június 20–21-i ülésére készülve megvitatták a Bizottság által június 5-én előterjesztett országspecifikus ajánlásokban szereplő releváns kérdéseket.
Tiszta bolygót mindenkinek
A miniszterek megvitatták a klímasemleges gazdaságra vonatkozó, hosszú távú stratégiai jövőképről szóló bizottsági közleményt.
A klímasemleges gazdaság felé történő átmenet 2050-ig való megvalósítása fontos beruházásokat igényel többek között az energetikai rendszerek, az infrastruktúra és az épületek terén. Az állami források önmagukban egyértelműen nem tudják fedezni az összes beruházási igényt. Ezért olyan befektetési stratégiák megvalósítását kell ösztönöznünk, amelyek segítenek a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek teljesítésében.
Eugen Teodorovici, Románia pénzügyminisztere
A vita középpontjában a bizottsági közlemény beruházásokkal és finanszírozással kapcsolatos szempontjai álltak, és a miniszterek elismerték, hogy jelentős beruházásokra lesz szükség az átmenethez. A becslések szerint a jelenleg a GDP kb. 2%-ának megfelelő éves beruházási volument közel 3%-ra, azaz évi több mint 500 milliárd euróra kell növelni a 2031 és 2050 közötti időszakban.
Összefoglaló – Gazdasági és Pénzügyi Tanács, 2019. június 14., Luxembourg
Pénzügyi tranzakciós adó
A megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok Németország feljegyzése alapján tájékoztatták a Tanácsot a pénzügyi tranzakciós adóval kapcsolatos aktuális helyzetről.
A résztvevő tagállamok jelezték, hogy egyeztetés folyik köztük egy, a francia modellen alapuló pénzügyi tranzakciós adó lehetőségéről, valamint – az uniós költségvetéshez való hozzájárulásként – a bevételeknek a részvevő tagállamok közötti esetleges kölcsönös alapra helyezéséről.
Bár a tanácskozáson minden tagállam részt vesz, az irányelv elfogadásához – az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően – a Tanácsban a részt vevő országok egyhangú megállapodása szükséges.
A Tanács ezenkívül elfogadta az egyes adóügyi kérdésekről szóló, az Európai Tanácsnak készített jelentést, valamint a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódexszel foglalkozó csoport jelentését és az általa végzett munkáról szóló tanácsi következtetéseket.
A Tanács jóváhagyta a román elnökség által a bankunió aktuális helyzetéról készített eredményjelentést. A Bizottság szintén előterjesztette a nemteljesítő hitelekre vonatkozó cselekvési terv végrehajtásáról szóló jelentését.
A Tanács – szintén vita nélkül – elfogadta a „páneurópai egyéni nyugdíjterméket” létrehozó rendeletet, illetve a befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazását megkönnyítő új szabályokat.
A klímasemleges gazdaság felé történő átmenet 2050-ig való megvalósítása fontos beruházásokat igényel többek között az energetikai rendszerek, az infrastruktúra és az épületek terén. Az állami források önmagukban egyértelműen nem tudják fedezni az összes beruházási igényt. Ezért olyan befektetési stratégiák megvalósítását kell ösztönöznünk, amelyek segítenek a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek teljesítésében.