"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó stratégia
A Tanács jóváhagyta „Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Európa létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia” című tanácsi következtetéseket.
Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új stratégia hosszú távú jövőképet vázol fel arra vonatkozóan, hogy az EU miként válhat 2050-re az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz teljes mértékben alkalmazkodó, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens társadalommá.
Az éghajlatváltozás nem csupán jövőbeli fenyegetés, hanem a jelenünk része is. Jobban fel kell készülnünk az általa az emberi egészségre, a természetre és a gazdaságra gyakorolt következményekre. A mai napon elfogadott következtetések megadják a kezdő lendületet a megerősített alkalmazkodási intézkedésekhez. Az új stratégia a jobb adatokra, illetve a meglévő adatok jobb felhasználására, a természetalapú megoldások előmozdítására, a pénzügyi és a gazdasági megfontolások integrálására, valamint a nemzetközi szintű fellépés fokozására helyezi a hangsúlyt. Az éghajlatváltozás a portugál elnökség számára az egyik legfontosabb prioritás, ezért örömünkre szolgál, hogy a Tanács a mai napon jóváhagyta az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégiát, amely a közelmúltban elfogadott európai klímarendelettel együtt segíti majd az EU-t abban, hogy az elkövetkező évtizedekben az éghajlatváltozás hatásaival szemben rezilienssé és klímasemlegessé váljon.
João Pedro Matos Fernandes, Portugália környezetvédelmi és éghajlat-politikai minisztere
A Tanács a következtetésekben jóváhagyta a stratégiában kitűzött célt, miszerint el kell mélyíteni és ki kell terjeszteni az alkalmazkodási intézkedéseket, nagyobb hangsúlyt fektetve a tudásra, a pénzügyi és gazdasági megfontolásokra, a természetalapú megoldásokra, a nemzetközi dimenzióra és a biztosítás szerepére.
A tagállami miniszterek áttekintették az elemekről és a hulladékelemekről szóló, a Bizottság által 2020. december 10-én benyújtott rendeletjavaslattal kapcsolatban elért eredményeket.
Az elemek a tiszta energiára való átállás kulcsfontosságú elemei. Az elemekről és a hulladékelemekről szóló uniós jogszabály aktualizálására irányuló javaslat célja az elemek környezeti és társadalmi hatásainak csökkentése az elemek életciklusának minden szakaszában – az anyagok beszerzésétől kezdve a gyártáson át a felhasználásig, az újrafeldolgozásig és az ártalmatlanításig.
A javaslat összehangolja a jelenlegi jogszabályokat az európai zöld megállapodással, előmozdítja a körforgásos gazdaságot, valamint az egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosítására törekszik. Célja továbbá, hogy kezelje a különböző szabályokból és információkból adódó belső piaci eltéréseket azáltal, hogy közös, egyértelműbb szabályok révén egyenlő versenyfeltételeket teremt az elemek terén.
A miniszterek véleménycserét folytattak az uniós szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervről szóló bizottsági közleményről.
Az európai zöld megállapodás kulcsfontosságú elemeként a cselekvési terv felvázolja az EU 2050-ig megvalósítandó szennyezőanyag-mentességére vonatkozó elképzelést. Célja a levegő, a víz és a talaj szennyezésének csökkentése, valamint egy toxikus anyagoktól mentes környezet megteremtése. A cselekvési terv felvázolja a különböző típusú szennyezésekre vonatkozó 2030-as főbb célokat, és több intézkedést és kiemelt kezdeményezést is meghatároz a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés megvalósítása érdekében, ideértve számos folyamatban lévő és tervezett jogalkotási javaslatot is.
Az elnökség tájékoztatta a minisztereket arról, hogy hol tartanak a környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló aarhusi rendeletről folytatott megbeszélések.A Tanács 2020. december 17-én általános megközelítést fogadott el a javaslatról. Azóta az Aarhusi Egyezmény Megfelelési Bizottsága véleményt nyilvánított a bizottsági javaslatról, és elfogadta az állami támogatásokkal kapcsolatos új ügyre vonatkozó megállapításait. 2021. június 4-én megkezdődtek a háromoldalú politikai tárgyalások a Tanács és a Parlament között.
Az elnökség tájékoztatta a minisztereket arról is, hogy hol tartanak a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési programról szóló határozati javaslatról folytatott megbeszélések. A cselekvési program 2030-ig átfogó iránymutatásként szolgál majd az európai környezetvédelmi politika számára. A határozati javaslat az európai zöld megállapodáson és az abban részletezett intézkedések jegyzékén alapul. A Tanács 2021. március 17-én elfogadta a tárgyalási megbízását. Miután az Európai Parlament elfogadta álláspontját, a Tanács és a Parlament megkezdi a háromoldalú tárgyalásokat annak érdekében, hogy politikai megállapodás szülessen a javaslatról.
A holland delegáció – Belgium és Luxemburg támogatásával – felhívta a miniszterek figyelmét arra, hogy fontos megelőzni a bioüzemanyagok ágazatát érintő csalásokat. A holland delegáció tájékoztatta a minisztereket a közlekedés dekarbonizációjáért létrehozott szövetségről. Az észt delegáció beszámolt a nemzetközi vízügyi egyezmény keretében tartott ülésről. A cseh delegáció – Bulgária, Ciprus, Görögország, Magyarország, Románia és Szlovákia támogatásával – felhívta a miniszterek figyelmét arra, hogy az uniós taxonómia milyen következményekkel jár a fenntartható gazdaságra való átállás szempontjából. A svéd delegáció – Franciaország és Luxemburg támogatásával – felhívta a miniszterek figyelmét a beporzók pusztulásának visszafordításával kapcsolatos kérdésre.
Végezetül a szlovén delegáció a soron következő elnökség nevében ismertette az elnökségi munkaprogramot.
Az éghajlatváltozás nem csupán jövőbeli fenyegetés, hanem a jelenünk része is. Jobban fel kell készülnünk az általa az emberi egészségre, a természetre és a gazdaságra gyakorolt következményekre. A mai napon elfogadott következtetések megadják a kezdő lendületet a megerősített alkalmazkodási intézkedésekhez. Az új stratégia a jobb adatokra, illetve a meglévő adatok jobb felhasználására, a természetalapú megoldások előmozdítására, a pénzügyi és a gazdasági megfontolások integrálására, valamint a nemzetközi szintű fellépés fokozására helyezi a hangsúlyt. Az éghajlatváltozás a portugál elnökség számára az egyik legfontosabb prioritás, ezért örömünkre szolgál, hogy a Tanács a mai napon jóváhagyta az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégiát, amely a közelmúltban elfogadott európai klímarendelettel együtt segíti majd az EU-t abban, hogy az elkövetkező évtizedekben az éghajlatváltozás hatásaival szemben rezilienssé és klímasemlegessé váljon.
