"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Az uniós környezetvédelmi miniszterek Luxembourgban üléseztek, hogy véleménycserét folytassanak az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagról, előkészítsék a COP26 éghajlatváltozási csúcstalálkozóját, és megvitassák a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új uniós erdőstratégiát. A Tanács elfogadta az aarhusi rendelet módosításaival kapcsolatban első olvasatban kialakított álláspontját. A miniszterek megvitatták az energiaárak aktuális emelkedését is.
COP26 éghajlatváltozási csúcstalálkozó
A miniszterek az ülést az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményével (UNFCCC) összefüggésben 2021. október 31. és november 12. között, Glasgow-ban sorra kerülő találkozó (COP26) előkészítésének megvitatásával kezdték. A Tanács következtetéseket fogadott el az ülésen képviselendő uniós álláspont meghatározásáról
A világnak egyelőre nem sikerül a globális felmelegedést 1,5 fok alatt tartania. Sokkal több közös erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy bolygónk hőmérsékletét biztonságos korlátok között tartsuk. A COP26 konferencián az EU fel fogja szólítani a Párizsi Megállapodás valamennyi részes felét, hogy terjesszenek elő ambiciózus nemzeti kibocsátáscsökkentési célértékeket, a fejlett országokat pedig arra, hogy fokozzák a nemzetközi klímafinanszírozást. A mai napon elfogadott következtetések révén az EU nemcsak szándékkal, hanem határozott megbízatással is rendelkezik ahhoz, hogy a megbeszéléseket a helyes irányba terelje, azaz a bolygó mindannyiunk javát szolgáló védelme és az éghajlatváltozással szemben leginkább kiszolgáltatottak melletti kiállás irányába.
Andrej Vizjak, szlovén környezetvédelmi és területrendezési miniszter
A következtetésekben a Tanács felszólítja az összes részes felet, hogy nyújtsanak be ambiciózus nemzetileg meghatározott hozzájárulásokat (NDC-k), és kijelenti, hogy tisztában van azzal, hogy fokozni kell az alkalmazkodást célzó kollektív erőfeszítéseket is.
A Tanács a következtetésekben emlékeztet arra, hogy az EU és tagállamai a világon a legnagyobb mértékben járulnak hozzá a klímafinanszírozáshoz, és megerősíti, hogy elkötelezettek amellett, hogy fokozzák a nemzetközi klímafinanszírozás mozgósítását, a többi fejlett országot pedig felkéri, hogy növeljék hozzájárulásaikat.
A Tanács meghatározza emellett a párizsi szabálykönyv véglegesítésével, különösen a 6. cikk szerinti önkéntes együttműködéssel és az NDC-kre vonatkozó közös időkerettel kapcsolatos uniós álláspontot is.
Az uniós környezetvédelmi miniszterek első ízben tartottak hivatalos vitát az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagról, különös tekintettel a Környezetvédelmi Tanács hatáskörébe tartozó kezdeményezésekre. A javaslatok:
az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer
a közös kötelezettségvállalási rendelet
a földhasználatról, a földhasználat-megváltoztatásról és az erdőgazdálkodásról szóló rendelet
a személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról szóló rendelet módosítására, illetve
egy új Szociális Klímaalap létrehozására irányulnak
Az intézkedéscsomag horizontális jellege miatt arra lehet számítani, hogy a megbeszélések összetettek és – reálisan nézve – időigényesek lesznek. A tagállamok általában véve üdvözölték az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagot, mivel az a célja, hogy konkrét eszközöket biztosítson az EU számára a fokozott éghajlatvédelmi törekvése megvalósításához. A javaslatok közötti összefüggések megértése alapvető szerepet játszik annak megítélésében, hogy a csomag valamennyi része hozzájárul-e az általános egyensúlyhoz, és ha igen, hogyan.
Andrej Vizjak, szlovén környezetvédelmi és területrendezési miniszter
Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag célja, hogy az uniós éghajlat-politika összhangba kerüljön az EU azon célkitűzésével, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon, valamint hogy az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását 2030-ra – az 1990-es szinthez képest – legalább 55%-kal csökkentse.
Az intézkedéscsomag egy sor szorosan összekapcsolódó javaslatból áll, amelyekkel a Bizottság vagy módosítja a hatályos jogszabályokat, vagy pedig új kezdeményezéseket hoz létre számos szakpolitikai területen és gazdasági ágazatban.
A vita középpontjában a különböző javaslatok közötti egyensúly és összefüggések kérdése, valamint az állt, hogy e javaslatok miként járulnak hozzá az EU fokozott éghajlatvédelmi törekvésének megvalósításához. A miniszterek elmondták véleményüket az erőfeszítések tagállamok közötti, illetve azokon belüli és a különböző érintett gazdasági ágazatok közötti, illetve azokon belüli elosztásáról, valamint a javaslatok polgárokra gyakorolt hatásáról. A vita során kiváltképp a kibocsátáskereskedelemnek az épületekre és a közúti közlekedésre való kiterjesztésével foglalkoztak.
A miniszterek véleménycserét folytattak a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új uniós erdőstratégiáról. A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiára épülő stratégia az európai zöld megállapodás egyik kiemelt kezdeményezése. Célja, hogy hozzájáruljon a biológiai sokféleséggel kapcsolatos és az éghajlat-politikai uniós célkitűzések megvalósításához.
A vita középpontjában elsősorban az állt, hogy az új uniós erdőstratégia tükrözi-e a 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégiáról szóló tanácsi következtetéseket, és hogy megfelelő alapot nyújt-e az EU számára ahhoz, hogy globális szinten pozitív példával járjon elöl a fenntartható erdőgazdálkodás terén. A Tanács a Mezőgazdasági és Halászati Tanács novemberi ülésén következtetéseket fog elfogadni az új erdőstratégiáról.
Az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása (aarhusi rendelet)
A Tanács elfogadta a környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló aarhusi rendelet módosításával kapcsolatban első olvasatban kialakított álláspontját. A Tanács még 2021 júliusában ideiglenes megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel, így az álláspont mai elfogadásával lezárul a döntéshozatali eljárás.
Görögország, Spanyolország és Lengyelország kérésére a miniszterek megvitatták az energiaárak aktuális emelkedését.
A kérdést az Európai Tanács október 21–22-i ülésének napirendjére is felvették. A Bizottság az Európai Tanácsban folytatott megbeszéléseket megelőzően közleményt fog előterjeszteni az emelkedő energiaárakról.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
A Bizottság tájékoztatta a minisztereket a biocid termékekről szóló 528/2012/EU rendelet végrehajtásával kapcsolatos jelentésről. Belgium tájékoztatást nyújtott a per- és polifluoralkil-anyagokkal (PFA-k) szembeni koordinált fellépés szükségességéről, Németország pedig tájékoztatta a minisztereket a tengeri hulladékkal és a műanyagszennyezéssel foglalkozó – Ecuador, Ghána, Németország és Vietnám által az UNEP titkárságának támogatásával összehívott – genfi miniszteri konferenciáról.
A világnak egyelőre nem sikerül a globális felmelegedést 1,5 fok alatt tartania. Sokkal több közös erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy bolygónk hőmérsékletét biztonságos korlátok között tartsuk. A COP26 konferencián az EU fel fogja szólítani a Párizsi Megállapodás valamennyi részes felét, hogy terjesszenek elő ambiciózus nemzeti kibocsátáscsökkentési célértékeket, a fejlett országokat pedig arra, hogy fokozzák a nemzetközi klímafinanszírozást. A mai napon elfogadott következtetések révén az EU nemcsak szándékkal, hanem határozott megbízatással is rendelkezik ahhoz, hogy a megbeszéléseket a helyes irányba terelje, azaz a bolygó mindannyiunk javát szolgáló védelme és az éghajlatváltozással szemben leginkább kiszolgáltatottak melletti kiállás irányába.