"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A külügyminiszterek videokonferenciája, 2020. november 19.
Főbb eredmények
Aktuális ügyek
A belarusz helyzet tovább romlik: a lakosság elleni állami elnyomásnak továbbra sincs vége. A hatóságok brutalitására reagálva és a belarusz nép demokratikus jogainak támogatása céljából megállapodtunk arról, hogy folytatjuk a szankciók következő körének előkészítését.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Az uniós külügyminiszterek megvitatták a romló belarusz helyzetet és a tüntetők elleni folytatódó elnyomást, és megállapodtak egy harmadik szankciócsomag szükségességéről.
A minisztereknek emellett első alkalommal nyílt lehetőségük véleménycserét folytatni a 2020. évi amerikai választások eredményéről és a transzatlanti kapcsolatok általános irányáról. Ez utóbbi témáról december 7-én miniszteri szinten további megbeszélésekre kerül majd sor.
A videokonferencián a november 23–24-én megrendezésre kerülő, Afganisztánnal foglalkozó 2020. évi nemzetközi donorkonferenciáról is szót ejtettek. A főképviselő hangsúlyozta: az EU kész arra, hogy lendületet adjon az afganisztáni békefolyamatnak, és pénzügyi vállalása révén egyértelmű szolidaritásáról biztosítsa az afgán népet.
A minisztereknek emellett alkalmuk nyílt megvitatni a hegyi-karabahi helyzetet is, amellyel kapcsolatban az EU nyilatkozatban emlékeztetett a konfliktus rendezésének jelentőségére, valamint arra, hogy az EU kész kivenni a részét a tartós béke megteremtésére irányuló erőfeszítésekből a szomszédságában található ezen kulcsfontosságú régióban.
A főképviselő ezt követően tájékoztatta a minisztereket Líbiáról, ahol a jelenlegi biztató lépések ellenére a helyzet továbbra is instabil, valamint Etiópiáról. Ami a Tigré térségben kialakult helyzetet illeti, a miniszterek mély aggodalmuknak adtak hangot az etnikai alapú erőszak, a feltételezett atrocitások és az emberi jogi visszaélések miatt, és minden felet felszólítottak arra, hogy tartózkodjanak az erőszaktól és térjenek vissza a párbeszédhez.
Végezetül a miniszterek megbeszélést folytattak a Földközi-tenger keleti térségében kialakult helyzet további romlásáról, valamint újólag megerősítették az EU Ciprussal és Görögországgal vállalt szolidaritását. A miniszterek véleménye szerint Törökország Ciprussal kapcsolatos közelmúltbeli intézkedései és nyilatkozatai szembemennek az idevágó ENSZ-határozatokkal és még jobban kiélezik a feszültségeket.
Multilateralizmus
A miniszterek megvitatták, hogy az EU miként segítheti a multilaterális rendszer védelmét és korszerűsítését annak érdekében, hogy az fokozhassa a globális kihívásokkal kapcsolatos együttműködést, és támogatni tudja a reformokat azokon a területeken, ahol arra szükség van. A miniszterek továbbá iránymutatást adtak arra vonatkozóan, hogy az EU hogyan tudná legjobban előmozdítani az értékeit és érdekeit a többoldalú fórumokon.
A mai megbeszélés eredményei beépülnek majd a főképviselőnek és a Bizottságnak a szabályokon alapuló multilateralizmushoz való uniós hozzájárulás megerősítéséről szóló, a tervek szerint 2021 első félévében elkészülő közös közleményével kapcsolatos, hamarosan megkezdődő munkába.
Egyéb napirendi pontok
A miniszterek a videokonferencia alkalmával véleménycserét folytattak Rijád al-Maliki palesztin külügyminiszterrel a palesztin helyzetről, a közel-keleti békefolyamatról és a kétoldalú kapcsolatokról.
A miniszterek mindenekelőtt üdvözölték a Palesztin Hatóság azon közelmúltbeli döntését, hogy újraindítja az Izraellel folytatott együttműködést és párbeszédet, emellett pedig újólag megerősítették a tárgyaláson alapuló kétállami megoldáshoz biztosított európai támogatást, valamint megvitatták, hogy az EU miként járulhat hozzá az izraeliek és a palesztinok közötti tárgyalások folytatódásához szükséges jobb feltételek megteremtéséhez.
A videokonferenciát megelőzően a Tanács jóváhagyta az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a 2020 és 2024 közötti időszakra szóló cselekvési tervet, amely az arra vonatkozó főbb uniós prioritásokat tartalmazza, hogy miként mozdíthatjuk elő és védhetjük meg az emberi jogokat és a demokráciát a külső tevékenységeinken keresztül.
A belarusz helyzet tovább romlik: a lakosság elleni állami elnyomásnak továbbra sincs vége. A hatóságok brutalitására reagálva és a belarusz nép demokratikus jogainak támogatása céljából megállapodtunk arról, hogy folytatjuk a szankciók következő körének előkészítését.
