"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A belga elnökség meghatározta a hivatali idejére vonatkozó prioritásait.
Az Általános Ügyek Tanácsának keretében az elnökség a demokrácia védelmére, a jogállamiság megerősítésére, valamint Európában a szabad és tisztességes választások előmozdítására fog összpontosítani, továbbá folytatni fogja a bővítéssel kapcsolatos, folyamatban lévő munkát. Ösztönözni fogja emellett a következő stratégiai menetrenddel, valamint az Európa jövőjével kapcsolatos vitákat.
Ezen túlmenően az Általános Ügyek Tanácsa továbbra is foglalkozni fog különféle horizontális kérdésekkel, így például a többéves pénzügyi kerettel, a válságkezeléssel, a hibrid fenyegetésekkel, valamint az átláthatósággal és az etikával. Teljes mértékben be fogja tölteni a szerepét az Európai Tanács ülésének előkészítésében és az Ukrajnának nyújtott rendíthetetlen uniós támogatás biztosításában.
Az elnökségünkre egy olyan időszakban kerül sor, amikor Európában és azon kívül is egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenéznünk. Az európai választások előtt azon fogunk munkálkodni, hogy zökkenőmentes legyen az átmenet a következő intézményi ciklusra, és előmozdítjuk a közös jövőnkről folytatott megbeszéléseket is. Ezenfelül kiemelt figyelmet fogunk fordítani demokráciánk megőrzésére és megerősítésére, valamint a polgári szerepvállalás előmozdítására, különös tekintettel a fiatalok részvételére.
Hadja Lahbib, Belgium külügyminisztere
A miniszterek az éves jogállamisági párbeszéd részeként országspecifikus megbeszélést tartottak. A véleménycsere a legfontosabb spanyolországi, franciaországi, horvátországi és olaszországi fejleményekre összpontosított.
Az országspecifikus megbeszélések a Tanács arra irányuló kötelezettségvállalásának részei, hogy megerősíti és strukturáltabbá teszi az éves jogállamisági párbeszédet, miközben valamennyi tagállam tekintetében maradéktalanul tiszteletben tartja az objektivitás, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvét. A cél az észrevételek és a bevált gyakorlatok konstruktív és nyílt megosztása.
Az elnökség a 2023. december 12-i következtetéseiben megerősítette a Tanács által az éves jogállamisági párbeszéddel kapcsolatban 2020 óta követett megközelítést, és kiemelte, hogy a tagállamok elkötelezettek e párbeszéd mellett.
A jogállamiság az EU egyik alapvető értéke, és együttműködésünk alapját képezi. Az éves jogállamisági párbeszéd értékes lehetőséget kínál arra, hogy a tagállamok konstruktív megbeszéléseket folytatva egymással megerősítsék ezt a párbeszédet. A belga elnökség elkötelezett a meglévő jogállamisági mechanizmusok előmozdítása és megerősítése mellett. Emellett az Európa-ügyi miniszterek április végén tartandó nem hivatalos ülésén központi kérdésként fogunk foglalkozni a jogállamiság kérdésével. Erre az ülésre a bővítési országok is meghívást fognak kapni.
Hadja Lahbib, Belgium külügyminisztere
A Tanács irányadó vitát tartott a „demokráciavédelmi” csomagról, amelyet a Bizottság 2023. december 12-én terjesztett elő.
A vita középpontjában a harmadik országok nevében végzett érdekképviselet átláthatóságáról szóló irányelvre vonatkozó javaslat állt. A miniszterek támogatásukat fejezték ki a javaslat azon általános célkitűzése iránt, hogy növelje a lobbitevékenységek átláthatóságát és fellépjen a külföldi beavatkozással szemben. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy megfelelő egyensúlyt kell teremteni a külföldi beavatkozás elleni küzdelem, valamint a véleménynyilvánítás szabadságának és a civil társadalmi térnek a védelme között.
Ami a további megbeszéléseket igénylő kérdéseket illeti, több miniszter is kérdéseket fogalmazott meg a javasolt teljes harmonizációval kapcsolatban, amely a meglévő nemzeti keretekre is hatással volt. Néhány miniszter emellett szorgalmazta a szabályok alkalmazási körének bővítését. A miniszterek hangsúlyozták az arányosság fontosságát, valamint azt, hogy gondosan mérlegelni kell a javasolt irányelv civil társadalomra gyakorolt hatását, biztosítva annak a hatékonyságát és elkerülve a bürokráciát. Megemlítették továbbá, hogy erős biztosítékokra van szükség a visszaélésekkel szemben, továbbá hogy meg kell őrizni az EU nemzetközi hitelességét, emellett pedig hiteles szankciókra van szükség.
A megbeszélések iránymutatásul szolgálnak majd a javasolt irányelvnek a Tanács keretében folytatott, szakértői szintű vizsgálatához.
A miniszterek azt is megvitatták, hogy milyen további uniós szintű intézkedéseket lehetne hozni a demokráciák jobb védelme, a választási folyamatok rezilienciájának megerősítése és a polgárok politikai döntéshozatalban való részvételének előmozdítása érdekében. Üdvözölték a Bizottság e kérdésekkel kapcsolatos ajánlásainak ismertetését, valamint különösen a dezinformáció jelentette kihívásra és a közelgő európai parlamenti választásokon a választói részvétel fokozására hívták fel a figyelmet.
Az elnökségünkre egy olyan időszakban kerül sor, amikor Európában és azon kívül is egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenéznünk. Az európai választások előtt azon fogunk munkálkodni, hogy zökkenőmentes legyen az átmenet a következő intézményi ciklusra, és előmozdítjuk a közös jövőnkről folytatott megbeszéléseket is. Ezenfelül kiemelt figyelmet fogunk fordítani demokráciánk megőrzésére és megerősítésére, valamint a polgári szerepvállalás előmozdítására, különös tekintettel a fiatalok részvételére.