"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Bel- és Igazságügyi Tanács ülése (Belügyek), 2024. június 13.
Főbb eredmények
A kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni küzdelem
A belga elnökség áttekintette, hogy hivatali ideje alatt milyen intézkedéseket tett a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén.
Az egyik legfontosabb eredmény az Europol 2024 áprilisában kiadott jelentése volt, amelyben az ügynökség felvázolta, mely bűnözői hálózatok jelentik a legnagyobb fenyegetést. A jelentés, mely az első ilyen jellegű dokumentum, leírja, hogyan szerveződnek, milyen bűnözői tevékenységeket folytatnak, illetve hogyan és hol működnek a legveszélyesebb bűnözői hálózatok.
A Tanács a mai napon következtetéseket hagyott jóvá a jelentésről. Következtetéseiben a Tanács hangsúlyozta, hogy tovább kell fejleszteni a nagy kockázatot jelentő bűnözői hálózatokra vonatkozó hírszerzési képet, ami alapvető fontosságú lépés ahhoz, hogy tovább javuljon az e hálózatok felszámolására irányuló tanácsi megközelítés. Ezenfelül a Tanács a következtetésekben felkéri a tagállamokat, írják elő bűnüldöző hatóságaik számára, hogy működjenek együtt az Europollal a bűnözői hálózatokra vonatkozó releváns adatok további kiaknázása és elemzése céljából. A tagállamok azt is el kívánják érni, hogy kétévente sor kerüljön a legnagyobb fenyegetést jelentő bűnözői hálózatok feltérképezésére.
A polgároknak Unió-szerte szükségük van arra, hogy kormányaik fellépjenek a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés ellen, és gondoskodjanak a biztonságról. Ez közös kihívás, amelyet ennélfogva prioritásként kezeltünk a Tanács belga elnöksége alatt, én pedig büszke vagyok az általunk elért eredményekre.
A Tanács politikai megállapodásra jutott arról a javaslatról, mely az Oroszország által indított agressziós háború elől elmenekült több mint 4 millió ukrán állampolgár átmeneti védelmének 2026. március 4-ig történő meghosszabbítására irányul. A Tanács a következő hetek folyamán fogja hivatalosan elfogadni a megállapodást. A miniszterek azt is felvetették, hogy fenntartható intézkedésekre lesz szükség az orosz háború elől menekülő emberek támogatása céljából.
Az átmeneti védelmi mechanizmust az EU 2022. március 4-én aktiválta – azaz mindössze néhány nappal azt követően, hogy az orosz fegyveres erők nagyszabású inváziót indítottak Ukrajna ellen. A mechanizmus 2025. március 4-ig van érvényben.
A Tanács május 14-én elfogadta a migrációs és menekültügyi paktumot. A tagállamoknak két év áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy a szabályokat átültessék a gyakorlatba.
A mai napon az Európai Bizottság bemutatta tegnap elfogadott közös végrehajtási tervét a minisztereknek. A terv 10 elemből építkezik, amelyek – többek között – arra irányulnak, hogy kiépüljön a közös információs rendszer, ténylegesen működjön a szolidaritás, a visszaküldési eljárások pedig hatékonyak és méltányosak legyenek. A Bizottság arról is tájékoztatást nyújtott, hogy a tagállamok milyen pénzügyi és operatív támogatást vehetnek igénybe.
A végrehajtási terv ismertetésére reflektálva a miniszterek közül sokan hangsúlyozták, hogy a Tanácsnak továbbra is markáns szerepet kell játszania a tekintetben, hogy politikai iránymutatással szolgál a végrehajtás szakaszában.
A migrációs és menekültügyi paktum közelmúltbeli elfogadása jól példázza, hogy az EU elkötelezett az irreguláris migráció jelentette kihívás közös kezelése iránt. Most arra összpontosítunk, hogy elérjük, hogy a paktum tényleges változást hozzon helyi szinten.
Nicole de Moor belga menekültügyi és migrációs államtitkár
Migrációs áramlások: keleti, középső és nyugati útvonal (Infografika)
Vízumpolitika
A miniszterek véleményt cseréltek a közös uniós vízumpolitika jövőjéről. A vízumpolitika a migrációkezelési rendszer szerves részét képezi. A miniszterek egyetértettek abban, hogy határozottabb európai választ kell adni a vízumkiadásra vonatkozó szabályok és feltételek helytelen alkalmazása elleni fellépés érdekében, valamint abban, hogy jobb statisztikákra van szükség.
A paktum csupán az egyik elem a sok közül. Hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, hogy a menedékjog iránti kérelmeknek csak mintegy egyharmadát nyújtják be szabálytalan határátlépés után.
Nicole de Moor belga menekültügyi és migrációs államtitkár
Az európai bűnüldöző hatóságok számára komoly kihívásként körvonalazódik, hogy az adathozzáférés tekintetében sokszor „a sötétben kell tapogatózniuk”. A digitalizáció globális térhódításával párhuzamosan a rendőrség és az igazságszolgáltatás gyakran ütközik akadályba az elektronikus bizonyítékokhoz való hozzáférés terén. Fontos, hogy bűnüldöző hatóságaink ugyanolyan hatáskörökkel rendelkezzenek a digitális térben is, mint a való életben.
A Tanács ülésén a miniszterek véleményt cseréltek a hatékony bűnüldözést szolgáló adathozzáféréssel foglalkozó magas szintű munkacsoport jelentéséről. A munkacsoport 2023 júniusában jött létre azzal a céllal, hogy intézkedéseket javasoljon, melyek révén elhárítható annak kockázata, hogy a bűnüldöző szerveknek „a sötétben kelljen tapogatózniuk”.
2024 májusában a munkacsoport jelentést terjesztett elő, mely 42 ajánlást vonultat fel, a következő három intézkedéscsoportba sorolva azokat: kapacitásépítési intézkedések; együttműködés az ágazattal és szabványosítás; jogalkotási intézkedések.
A Tanács üdvözölte az ajánlásokat, és meghatározta, melyek azok a kiemelten fontos területek, amelyeken meg kell kezdeni a munkát a következő jogalkotási ciklusban.
Küzdelem a gyermekek online szexuális bántalmazása ellen
Az elnökség ismertette a miniszterekkel, mi az aktuális helyzet azzal az uniós jogszabályjavaslattal kapcsolatban, mely arra fogja kötelezni az internetes vállalatokat, hogy értesítsék a hatóságokat, ha gyermekek online szexuális bántalmazását tapasztalják a platformjaikon.
A miniszterek megvitatták a schengeni térség helyzetét, és megállapodtak arról, melyek lesznek a fő prioritások a schengeni térség számára a következő 12 hónap folyamán.
Ülésükön, mely mindössze néhány hónappal előzte meg a határregisztrációs rendszer (EES) – a rövid távú időszakra beutazó nem uniós országbeli állampolgárok regisztrálására szolgáló automatizált informatikai rendszer – üzembe helyezésének tervezett időpontját, a miniszterek áttekintették, hogyan áll a bűnüldözési és határbiztonsági informatikai rendszerek kölcsönös átjárhatóságát biztosító architektúra kiépítése. Az interoperabilitási architektúrának az ETIAS beutazás-engedélyezési rendszer is a részét képezi, mely a tervek szerint 2025 első felében lép majd működésbe.
A svéd miniszter tájékoztatta a Tanácsot egy új biztonsági csomagról, Portugália pedig ismertette a miniszterekkel, mit tesz azért, hogy megerősítse az EU, valamint a közel-keleti és észak-afrikai partnerországok közötti együttműködést.
Az elnökség tájékoztatta a Tanácsot a június 20–21-én megrendezésre kerülő EU–USA bel- és igazságügyi miniszteri találkozóról, amelynek Brüsszel ad majd otthont. Végezetül Magyarország ismertette a július 1-jén kezdődő magyar elnökség munkaprogramját.
A Tanács a fentieken túl vita nélkül elfogadta a jogalkotási és a nem jogalkotási „A” napirendi pontok jegyzékeiben szereplő napirendi pontokat.
