Tudnivalók a schengeni térségről
A schengeni térségnek köszönhetően több mint 450 millió ember utazhat szabadon a schengeni tagállamokban, anélkül, hogy határellenőrzésen kellene átesnie.
Mi a schengeni térség?
A schengeni térség az európai projekt egyik fő vívmánya. Kormányközi projektként indult 1985-ben öt uniós ország – Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg – részvételével, és fokozatosan bővült, mígnem a világ legnagyobb olyan térségévé nőtte ki magát, amelyen belül szabadon lehet utazni.
Schengen egy kis luxemburgi falu neve, amely Németország és Franciaország határán fekszik, és 1985-ben, illetve 1990-ben itt írták alá a Schengeni Megállapodást, majd a Schengeni Egyezményt.
A belső határellenőrzések nélküli térséghez tartozás azt jelenti, hogy az országok:
- belső határaikon nem végeznek ellenőrzést, kivéve bizonyos fenyegetések esetén
- külső határaikon harmonizált ellenőrzést végeznek, egyértelműen meghatározott kritériumok alapján
A schengeni térségre vonatkozó szabályokat az ún. Schengeni határellenőrzési kódex tartalmazza.
Mely országok részei a schengeni térségnek?
A schengeni térség jelenleg több mint 4 millió négyzetkilométert fed le, több mint 450 millió lakosra terjed ki, és 29 országot foglal magában:
- a 27 uniós tagállam közül 25 tagállamot
- az Európai Szabadkereskedelmi Társulás valamennyi tagját (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc)
A Tanács 2023. december 30-án megállapodott a Bulgáriával és Romániával közös belső légi és tengeri határokon végzett ellenőrzések megszüntetéséről. A Tanács 2024. december 12-én úgy határozott, hogy a két országgal közös és az azok közötti belső szárazföldi határokon is megszünteti a személyek ellenőrzését. Ennek eredményeként 2025. január 1-je óta Bulgária és Románia a schengeni térség teljes jogú tagja.
A Ciprussal közös belső határokon mind ez ideig nem szűnt meg az ellenőrzés, Írország pedig nem része a schengeni térségnek.
Milyen előnyökkel jár a schengeni térség?
A schengeni térségnek köszönhetően több mint 450 millió ember utazhat szabadon a schengeni tagállamokban, anélkül, hogy határellenőrzésen kellene átesnie.
Naponta mintegy 3,5 millió ember lépi át a belső határokat munka vagy tanulás, illetve családok és barátok meglátogatása céljából, és közel 1,7 millió ember él egy adott schengeni országban, miközben egy másikban dolgozik.
Az európaiak a becslések szerint évente 1,25 milliárd utazást tesznek a schengeni térségen belül, ami a turizmusnak és a kulturális ágazatnak rendkívül jót tesz.
A schengeni térség jelentős gazdasági előnyökkel jár a részt vevő államok valamennyi polgára és vállalkozása számára. Azért hozták létre, hogy szilárd alapot biztosítson az Európai Unió és az egységes piac egésze számára.
Utazhatnak nem uniós állampolgárok is szabadon a schengeni térségben?
Azok a nem uniós állampolgárok, akik az EU-ban élnek, vagy turistaként, cserediákként, illetve üzleti célból érkeznek az Unióba, szintén anélkül utazhatnak a schengeni országok között, hogy határellenőrzésen kellene átesniük.
Az EU közös vízumszabályokat vezetett be a schengeni térségen átutazó vagy ott rövid idejű tartózkodást tervező utazókra vonatkozóan.
Ahhoz, hogy a határok nélküli schengeni térség hatékonyan működjön, közös uniós vízumpolitikára van szükség, mivel ez egyrészt megkönnyíti az EU-ba való beutazást, másrészt pedig erősíti a belső biztonságot.
A schengeni vízum (Infografika)
Hogyan javította a schengeni térség az EU biztonságát?
A schengeni térség egyik fő célja, hogy az összes tagállam rendőri erői, vámhatóságai és külső határellenőrzési hatóságai közötti fokozott együttműködés révén megvédje polgárait. Ezeket az új együttműködési formákat azért vezették be, hogy ellensúlyozzák a belső határellenőrzések megszüntetéséből eredő biztonsági hiányosságok kockázatát.
A bűnüldözési együttműködés keretében a schengeni térség a következőket teszi lehetővé:
- a rendőri erők közötti kommunikáció rendszerének javítása
- a bűnözők üldözése határátlépéssel
- a gyanúsítottak határokon átnyúló megfigyelése
- kölcsönös operatív segítségnyújtás
- a rendőri hatóságok közötti közvetlen információcsere
Ez hatalmas előnyökkel jár a terrorizmus, valamint a súlyos és szervezett bűnözés – többek között az emberkereskedelem és az illegális migráció – elleni küzdelemben.
Hogyan csatlakozhatnak egyes országok a schengeni térséghez?
A schengeni térséghez csatlakozni kívánó országoknak meg kell felelniük egy sor előfeltételnek. Ezeknek az országoknak:
- alkalmazniuk kell a közös schengeni szabályokat (az úgynevezett schengeni vívmányokat), például a határellenőrzés, a vízumkiadás, a rendőrségi együttműködés és a személyes adatok védelme tekintetében
- felelősséget kell vállalniuk a külső határok más schengeni országok nevében való ellenőrzéséért és az egységes schengeni vízumok kiadásáért
- hatékonyan együtt kell működniük a többi schengeni ország bűnüldöző hatóságaival annak érdekében, hogy a belső határellenőrzések megszüntetését követően is fenn lehessen tartani a magas szintű biztonságot
- csatlakozniuk kell a Schengeni Információs Rendszerhez (SIS) és azt használniuk kell
A schengeni térséghez csatlakozni kívánó országoknak több értékelésen kell átesniük annak megállapítása érdekében, hogy teljesítik-e a schengeni szabályok alkalmazásához szükséges feltételeket.
Amint az értékelés megerősíti, hogy valamely tagállam készen áll a belső határellenőrzés nélküli schengeni térséghez való csatlakozásra, a schengeni térség összes többi tagjának – az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően – egyhangúlag jóvá kell hagynia a határozatot.
Vissza lehet-e állítani a határellenőrzést a schengeni térségen belül?
A Covid19-világjárvány miatt 2020 és 2022 között több uniós ország is úgy döntött, hogy visszaállítja a belső határellenőrzéseket. Az ellenőrzéseket más körülmények között is visszaállították már – többek között 2015-ben – terrortámadásokat vagy az EU-ba irányuló migrációs áramlások növekedését követően.
A belső határellenőrzések visszaállítására csak végső esetben kerülhet sor.
Kivételes körülmények fennállása esetén
A Schengeni határellenőrzési kódex lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az egész schengeni térség működésére kockázatot jelentő kivételes körülmények fennállása esetén visszaállítsák a határellenőrzéseket egyes belső határokon.
Ilyen esetben a Tanács az Európai Bizottság javaslata alapján ajánlhatja azt, hogy egy vagy több tagállam visszaállítsa a határellenőrzéseket.
A kivételes körülmények fennállása esetén bevezetni kívánt ellenőrzéseket a Tanácsnak jóvá kell hagynia.
Súlyos fenyegetésre való reagálás
A Schengeni határellenőrzési kódex azt is előírja, hogy a tagállamok ideiglenes határellenőrzést vezethetnek be a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély elhárítása érdekében.
Ebben az esetben az érintett tagállamnak az ellenőrzések bevezetése előtt legalább négy héttel – vagy ha a körülmények előre nem ismertek, rövidebb időn belül – értesítenie kell a Bizottságot és a többi uniós tagállamot. A belső ellenőrzések ilyen esetben történő visszaállításához nem szükséges a Tanács jóváhagyása.
Hogyan védik a schengeni külső határokat?
Az EU és tagállamai konkrét intézkedéseket léptettek életbe annak érdekében, hogy megóvják Európa biztonságát és megerősítsék az Unió külső határait.
Ezek közé tartozik például az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) létrehozása és a Schengeni Információs Rendszer (SIS) kifejlesztése.
A hatóságok Unió-szerte arra használják a SIS-t, hogy körözött vagy eltűnt személyekre és tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket rögzítsenek vagy lekérdezzenek. A rendszer mintegy 86,5 millió figyelmeztető jelzést tartalmaz, és a hatóságok 2022-ben naponta 35 millió keresést indítottak benne.
A SIS emellett utasításokat is tartalmaz a hatóságok számára arra vonatkozóan, hogy miként kell eljárniuk, amikor megtalálnak egy személyt vagy egy tárgyat, így például:
- körözött személy letartóztatása
- eltűnt, különleges bánásmódot igénylő személy megtalálása esetén védelem nyújtása
- illegálisnak minősülő, illetve lopott tárgyak lefoglalása
A bűnözés elleni küzdelmet és a határok biztonságát segítő alábbi informatikai eszközök korszerűsítése, illetve kifejlesztése van jelenleg folyamatban:
- Vízuminformációs rendszer (VIS)
- Határregisztrációs rendszer (EES)
- Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS)
Az Unió biztonsági és migrációs informatikai rendszerei (Infografika)
- Schengeni térség: a Tanács elfogadta a Schengeni határellenőrzési kódex aktualizált változatát (sajtóközlemény, 2024. május 24.)
- Schengen: a Tanács és az Európai Parlament megállapodott az uniós határellenőrzési kódex aktualizálásáról (sajtóközlemény, 2024. február 6.)
- Schengeni határellenőrzési kódex: a Tanács általános megközelítést fogadott el (sajtóközlemény, 2022. június 10.)
További információ
Legutóbbi frissítés: 2026. július 7.