Uniós menekültügyi és határon folytatott eljárás
Az EU közös szabályokat alakított ki a menekültügyi eljárásokra vonatkozóan. Információk arról, hogyan kezelik a menedékjog iránti kérelmeket, a menedékkérőknek milyen jogai és kötelezettségei vannak, továbbá mi alapján tekinthető egy ország biztonságosnak.
A menekültügyi eljárások menete az EU-ban
A migrációs és menekültügyi paktum közös uniós menekültügyi és migrációs keretet hoz létre. A paktum annak biztosítását célozza, hogy a menedékjog iránti kérelmeket Unió-szerte közös normáknak megfelelően kezeljék, ami hatékonyabbá és kiszámíthatóbbá teszi a rendszert.
A paktum egyik kulcseleme a menekültügyi eljárásról szóló rendelet, amely meghatározza, hogy miként dolgozzák fel a nemzetközi védelem iránti kérelmeket. Emellett szabályokat vezet be az EU külső határain folytatott eljárásokra vonatkozóan.
Ezek a rendelkezések együttesen határozzák meg a kérelmek nyilvántartásba vételének és elbírálásának módját, a menedékkérők jogait és kötelezettségeit, a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyekre – így például a kísérő nélküli kiskorúakra – vonatkozó különleges eljárási garanciákat, valamint azt, hogy mikor kell különleges eljárásokat alkalmazni a határon.
Az uniós szabályok emellett különleges rendelkezéseket is előírnak a válság- és a vis major helyzetekre vonatkozóan, ami lehetővé teszi, hogy rendkívüli körülmények esetén és a szükséges legrövidebb ideig eltéréseket lehessen alkalmazni.
Menedékjog iránti kérelem benyújtása
A menekültügyi eljárásról szóló rendelet meghatározza a nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálására vonatkozó eljárást. Célja, hogy a menekültügyi eljárások méltányosabbak és hatékonyabbak legyenek, csökkentve egyúttal az arra irányuló ösztönzést, hogy a kérelmezők az uniós országok között mozogva kérjenek menedéket.
A rendelet egyértelmű szabályokat és határidőket állapít meg az eljárás minden egyes szakaszára vonatkozóan. Pontosítja, hogy milyen lépések vezetnek onnan, hogy valaki kifejezi azon kívánságát, hogy valamely tagállamtól nemzetközi védelemben részesüljön a kérelem nyilvántartásba vételéig és hivatalos benyújtásáig. A kérelmezőknek általában 21 nap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a nyilvántartásba vételt követően benyújtsák kérelmüket. A vonatkozó határozatot általában hat hónapon belül ki kell adni, bár ez a határidő bizonyos körülmények között további hat hónappal meghosszabbítható. Gyorsított eljárás keretében három hónapon belül kell határozatot hozni. A rendelet emellett – a körülményektől függően – 10 naptól két hónapig terjedő határidőket állapít meg annak elbírálására, hogy a kérelem elfogadhatatlan-e.
A rendelet ezenkívül:
- kötelezettségeket állapít meg a menedékkérők számára a hatóságokkal való együttműködésre vonatkozóan, és ismerteti annak következményeit, ha ezek a kötelezettségek nem teljesülnek
- különleges eljárási garanciákat biztosít kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek, így például kísérő nélküli kiskorúak számára
- megerősíti a visszaélések és a továbbutazások megelőzésére irányuló intézkedéseket, így többek között különös szabályokat állapít meg az ismételt kérelmekre és az egynél több uniós országban menedékjogot kérelmező személyekre vonatkozóan
- pontosítja, hogy a kérelem mikor tekinthető elfogadhatatlannak, beleértve azokat az eseteket is, amikor alkalmazni kell a biztonságos harmadik országnak vagy az első menedék országának az elvét
- szorosabb kapcsolatot létesít a menekültügyi és a visszaküldési eljárás között annak érdekében, hogy az elutasító menekültügyi határozathoz kiutasítási határozatot lehessen csatolni, és e két határozat elleni fellebbezéseket azonos határidőn belül lehessen kezelni
Határon folytatott menekültügyi eljárások
A határon folytatott menekültügyi eljárás lehetővé teszi, hogy az uniós országok bizonyos menedékjog iránti kérelmeket az EU külső határain vagy azok közelében bíráljanak el anélkül, hogy engedélyeznék a kérelmezőnek az Unió területre való belépést. Az eljárás bizonyos esetekben kötelező, így többek között akkor, ha a kérelmező félrevezette a hatóságokat, biztonsági vagy közrendet fenyegető kockázatot jelent, vagy olyan országból érkezik, amely esetében alacsony a nemzetközi védelemmel kapcsolatos elismerés aránya, azaz csekély annak az esélye, hogy a kérelmező nemzetközi védelemben részesüljön.
A határon folytatott menekültügyi eljárás akár 12 hétig is tarthat. A kérelem elutasítása esetén a kérelmezőt a határon folytatott visszaküldési eljárás alá kell vonni, amely további 12 hétig tarthat. Ezen eljárás célja, hogy megkönnyítse azon személyek gyors visszaküldését, akik nem jogosultak az EU területén maradni.
A határon folytatott eljárás csak akkor alkalmazható, ha a tagállam elegendő kapacitással – többek között megfelelő infrastruktúrával és elegendő képzett személyzettel – rendelkezik a menedékjog iránti kérelmek és a visszaküldések feldolgozásához. Uniós szinten a megfelelő kapacitást 30 000 férőhelyben határozták meg, nemzeti kapacitásokra bontva.
A menekültügyi és a határon folytatott visszaküldési eljárás szorosan kapcsolódnak egymáshoz, de eltérő uniós szabályok vonatkoznak rájuk. A határon folytatott visszaküldési eljárást a határon folytatott visszaküldési eljárásról szóló rendelet hozza létre, amely a visszaküldésre vonatkozó közös uniós szabályok részét képezi.
A menedékkérők jogai és kötelezettségei
Az uniós szabályok normákat határoznak meg a nemzetközi védelmet kérő személyek jogaira és kötelezettségeire vonatkozóan, valamint biztosítékokat nyújtanak a menekültügyi eljárás egésze során.
A menedékkérőknek a következőkhöz van joguk:
- világos és időszerű tájékoztatás az eljárásról, jogaikról és kötelezettségeikről, valamint a kérelem benyújtásának módjáról
- tolmácsolás igénybevétele és személyes meghallgatás a kérelmük elbírálásának részeként
- ingyenes jogi tanácsadáshoz való hozzáférés az eljárás közigazgatási szakaszában, valamint ingyenes jogi segítségnyújtás és képviselet fellebbezés során
- a felelős uniós országban való tartózkodás a kérelem elbírálásának ideje alatt, az uniós jogban meghatározott feltételek mellett
A szabályok további biztosítékokat is nyújtanak különleges eljárási szükségletekkel rendelkező személyek, köztük kísérő nélküli kiskorúak és gyermekes családok számára.
A menekültügyi eljárás során mindvégig tiszteletben kell tartani az alapvető jogokat. Az uniós országoknak be kell tartaniuk az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltakat és a visszaküldés tilalmának elvét. Ez utóbbi megvédi a kérelmezőket attól, hogy olyan országba küldjék őket vissza, ahol üldöztetésnek vagy súlyos sérelem elszenvedésének lennének kitéve. Egy független mechanizmus keretében is nyomon követik, hogy az előszűrés és a határon folytatott menekültügyi eljárás során tiszteletben tartják-e az alapvető jogokat.
Biztonságos országok
Az uniós menekültügyi szabályok további két olyan elvről rendelkeznek, amelyek szintén befolyásolhatják a menedékjog iránti kérelmek elbírálásának módját. Az egyik a biztonságos harmadik ország, a másik pedig a biztonságos származási ország elve.
Biztonságos harmadik országok
A biztonságos harmadik ország elve lehetővé teszi, hogy az uniós országok elfogadhatatlannak minősítsék a menedékjog iránti kérelmet, ha a kérelmező egy biztonságos nem uniós országban nemzetközi védelmet kérhetett volna és – amennyiben arra jogosult – azt megkaphatta volna. Egy harmadik ország akkor tekinthető biztonságosnak, ha a kérelmező hatékony védelemhez juthat, beleértve a tartózkodási jogosultságot, a megfelelő életszínvonalat, egészségügyi ellátást és oktatást, valamint a tartós megoldás megtalálásáig a védelmet.
Az elv akkor alkalmazandó, ha kapcsolat áll fenn a kérelmező és a harmadik ország között, ha a kérelmező átutazott az országon, illetve ha megállapodás vagy egyezmény biztosítja, hogy a kérelmező menedékjog iránti kérelmét ott meg fogják vizsgálni. Az elv kísérő nélküli kiskorúak esetében ilyen megállapodás vagy egyezmény alapján nem alkalmazható.
Biztonságos származási országok
A biztonságos származási ország elve azokra az országokra vonatkozik, ahol összességében úgy tekinthető, hogy az emberek védelemben részesülnek az üldöztetéssel vagy súlyos sérelem elszenvedésével szemben. Az ilyen országok állampolgárai által benyújtott kérelmek gyorsított eljárás keretében bírálhatók el.
A Tanács és az Európai Parlament 2026. február 24-én aláírta azt a rendeletet, amely létrehozza a biztonságos származási országok első uniós szintű jegyzékét. Ezen a jegyzéken a következő országok szerepelnek: Banglades, Kolumbia, Egyiptom, India, Koszovó, Marokkó és Tunézia. Az uniós csatlakozásra váró tagjelölt országok, bizonyos kivételektől eltekintve – így például Ukrajna esetében – uniós szinten biztonságos származási országnak minősülnek. Ezen országok közé jelenleg a következők tartoznak: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Grúzia, Moldova, Montenegró, Szerbia és Törökország.
Minden tagállam saját nemzeti jegyzéket állíthat össze, amelyre további országokat is felvehet.
További információ
Migrációs és menekültügyi paktum
Asylum and migration management
Ki kaphat menedéket az EU-ban?
Legutóbbi frissítés: 2026. szeptember 25.
