Időrendi áttekintés – A 2023–2027-es időszakra szóló közös agrárpolitika

At the May 2025 Agriculture and Fisheries Council, ministers held a debate on the communication on a vision for agriculture and food, published by the European Commission in February 2025.

 They agreed that enhancing the competitiveness and sustainability of agriculture and simplifying agricultural policies were crucial goals.

• Agriculture and Fisheries Council, 26 May 2025

A Tanács az Európai Bizottság beszámolója nyomán véleménycserét folytatott a mezőgazdaságra és az élelmiszer-ágazatra vonatkozó jövőképről.

A tagállamok összességében üdvözölték a jövőképet, és azt, hogy a mezőgazdaságot stratégiai ágazatként emeli ki. Rámutattak: fontos a gazdálkodást olyan területként népszerűsíteni, amely karrierlehetőségeket kínál a jövő nemzedékek számára. A Tanács üdvözölte azt is, hogy a jövőkép hangsúlyt helyez a versenyképességre, valamint a mezőgazdasági termelők tisztességes és méltányos jövedelmének biztosítására.

• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2025. március 24.

A Tanács egyhangúlag jóváhagyta a mezőgazdasági termelőket középpontba helyező, 2027 utáni közös agrárpolitikáról (KAP) szóló következtetéseket. Az EU jövőbeli agrárpolitikájának:

• versenyképesnek
• válságállónak
• fenntarthatónak
• a mezőgazdasági termelőket középpontba helyezőnek
• tudásalapúnak kell lennie

• Versenyképes és a mezőgazdasági termelőket középpontba helyező közös agrárpolitika: a Tanács következtetéseket hagyott jóvá (sajtóközlemény, 2024. december 9.)

A Tanács belga elnöksége a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2024. júniusi ülésén elnökségi következtetéseket hagyott jóvá, amelyekben meghatározásra került az uniós mezőgazdaság jövőjét felvázoló jövőkép.

Az elnökség a következtetéseiben hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági ágazat kulcsszerepet játszik az élelmezésbiztonság és a stratégiai autonómia biztosításában, továbbá elismeri, hogy az ágazat számos kihívással néz szembe, így többek között az éghajlatváltozással, a geopolitikai feszültségekkel, a jövedelmezőséggel és az adminisztratív terhekkel összefüggésben.

• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2024. június 24.

A Tanács hivatalosan elfogadta a közös agrárpolitika (KAP) keretébe tartozó bizonyos alap-jogiaktusok célzott felülvizsgálatát.

A felülvizsgálat a KAP stratégiai tervekről szóló rendelet és a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló rendelet (a „horizontális rendelet”) bizonyos elemeit érinti.

Az aktualizált szabályok egyszerűsítést eredményeznek, csökkentik az adminisztratív terheket, továbbá nagyobb rugalmasságot nyújtanak bizonyos környezetvédelmi feltételességeknek való megfelelés érdekében, egyben kiszámítható keretet is biztosítanak a mezőgazdasági termelők számára.

• A Tanács véglegesen zöld utat adott a közös agrárpolitika célzott felülvizsgálatának (sajtóközlemény, 2024. május 13.)

A tagállamoknak a Mezőgazdasági Különbizottságban ülésező képviselői 2024. március 26-án jóváhagyták a közös agrárpolitika (KAP) keretébe tartozó bizonyos alap-jogiaktusok célzott felülvizsgálatát, amelyre az Európai Bizottság tett javaslatot a mezőgazdasági termelők által kifejezésre juttatott aggodalmakra válaszul.

Ez a felülvizsgálat foglalkozott például a KAP stratégiai tervek végrehajtása során felmerült problémákkal, és célja az egyszerűsítés, az adminisztratív terhek csökkentése, valamint bizonyos környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés tekintetében nagyobb mértékű rugalmasság biztosítása volt.

• A mezőgazdasági termelők támogatása: a Tanács jóváhagyta a közös agrárpolitika célzott felülvizsgálatát (sajtóközlemény, 2024. március 26.)

Az Európai Tanács 2024. márciusi ülésén az uniós vezetők felkérték a Bizottságot és a Tanácsot, hogy haladjanak tovább a mezőgazdasági termelők aggályainak orvoslását célzó munkával az alábbi részterületeken:

• valamennyi lehetséges intézkedés és innovatív megoldás, köztük azok, amelyek csökkentik a mezőgazdasági termelők adminisztratív terheit
• a mezőgazdasági termelők élelmiszer-ellátási láncon belüli helyzetének erősítése
• a mezőgazdasági termelők pénzügyi terhelésének enyhítése
• a mezőgazdasági termelők számára méltányos jövedelem, valamint a szabályokon alapuló és tisztességes verseny biztosítása
• az Ukrajnára vonatkozó autonóm kereskedelmi intézkedésekkel kapcsolatos kérdések méltányos és kiegyensúlyozott kezelése

• Európai Tanács, 2024. március 21–22.

Az uniós miniszterek – a mezőgazdasági termelők tiltakozásait figyelembe véve – megerősítették arra irányuló politikai szándékukat, hogy valódi választ adjanak a mezőgazdasági termelők aggályaira. Első lépésként prioritásokról állapodtak meg több konkrét rövid távú intézkedésre vonatkozóan, valamint politikai iránymutatást nyújtottak a közép- és hosszú távú strukturális megközelítéshez.

A Bizottság által javasolt és a Tanács által jóváhagyott rövid távú intézkedések azt tűzik ki célul, hogy az adminisztratív terhek és a bürokrácia a mezőgazdasági termelők és a tagállami hatóságok számára egyaránt csökkenjenek.

• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2024. február 26.

Az új közös agrárpolitika (KAP) végrehajtásával telt első év végének közeledtével, a Mezőgazdasági és Halászati Tanács decemberi ülésén a miniszterek felmérték a KAP stratégiai tervekkel kapcsolatos helyzetet.

A miniszterek véleménycserét folytattak a tervekről, valamint megvitatták a végrehajtásukkal kapcsolatos kihívásokat. Különösen hangsúlyozták, hogy a mezőgazdasági termelőknek stabilitásra és kiszámíthatóságra van szükségük, egyúttal pedig kiemelték az egyszerűsítésnek és annak a fontosságát, hogy meg kell könnyíteni a stratégiai tervek módosításának folyamatát.

• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2023. december 10–11.

A miniszterek a Bizottság tájékoztatója alapján véleménycserét folytattak a 2023–2027-es időszakra szóló közös agrárpolitika szerinti tagállami stratégiai tervek aktuális helyzetéről.

A megbeszélés középpontjában egyrészt a stratégiai tervek tagállami bevezetéséből leszűrt tanulságok álltak, másrészt pedig az, hogy milyen intézkedéseket kellene foganatosítani rövid és hosszabb távon a stratégiai tervek végrehajtásának további megkönnyítése és javítása érdekében. A miniszterek több elemre is felhívták a figyelmet, többek között arra, hogy egyértelmű kommunikációt kell folytatni a mezőgazdasági termelőkkel az aktualizált szabályokról, valamint hogy a tervek módosításait illetően rugalmas megközelítésre van szükség.

• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2023. április 25.

A 2023–2027-es időszakra szóló, megreformált KAP 2023. január 1-jén vált teljes mértékben operatívvá. Erre azt követően került sor, hogy a Bizottság jóváhagyta az uniós országok által benyújtott stratégiai terveket.

Az új KAP célja, hogy:

• célzottabb támogatást nyújtson a kisebb gazdaságoknak
• fokozza a mezőgazdasági ágazat hozzájárulását az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak eléréséhez
• nagyobb rugalmasságot tegyen lehetővé a tagállamok számára az intézkedések helyi viszonyokhoz való igazítása terén

• A 2023–2027-es időszakra szóló közös agrárpolitika (háttér-információk)

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2022. decemberi ülésén a miniszterek véleménycserét folytattak a közös agrárpolitika (KAP) keretébe tartozó stratégiai tervekről, különösen az Ukrajna elleni orosz háború összefüggésében és azon kihívások fényében, amelyeket ez a háború a mezőgazdasági ágazat számára jelent.

A miniszterek kijelentették, hogy készen állnak a nemzeti tervek 2023. januári végrehajtására. Az első év valószínűleg különösen nagy kihívást jelent majd, elsősorban az ellenőrzési rendszerek kialakítása és a megfelelő végrehajtás biztosítása tekintetében.

• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2022. december 11–12.

A miniszterek megbeszélést folytattak az új közös agrárpolitika (KAP) végrehajtásáról és a stratégiai tervek jóváhagyásáról.

Véleménycserét tartottak a nemzeti szintű előkészítési folyamatról, és hangsúlyozták, hogy a stratégiai terveket a lehető leghamarabb jóvá kell hagyni.

• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2022. július 18.

A Tanács 2022. márciusi ülésén a Bizottság tájékoztatta a minisztereket a jövőbeli KAP szerinti stratégiai tervek általa végzett értékelésének aktuális állásáról. Ezt követően különösen a következőkre összpontosító véleménycserére került sor:

• a tervek gyors jóváhagyásának szükségessége annak biztosítása érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők tisztában legyenek az új szabályokkal
• rugalmasság szükségessége a tervek kiigazítása tekintetében annak érdekében, hogy az ukrajnai háborúra tekintettel biztosítani lehessen az élelmezésbiztonságot
• a Bizottság által a tervek jóváhagyásakor alkalmazott kritériumok
• a folyamat átláthatósága

• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2022. március 21.

A Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács 2021. december 2-án vita nélküli napirendi pontként elfogadta a KAP-ra vonatkozó reformcsomagot alkotó mindhárom rendeletet. A szlovén elnökség – Jernej Vrtovec infrastrukturális miniszter képviseletében – még aznap, egy későbbi időpontban a Tanács nevében aláírta mindhárom elfogadott rendeletet, így hivatalosan is elfogadásra került az új KAP.

Több mint három év kemény munkáját követően végre célhoz értünk. A mai napon elfogadott új KAP mérföldkövet jelent az EU agrárpolitikájában, továbbá méltányosabb és fenntarthatóbb jövőt alapoz meg az európai mezőgazdasági termelők számára. Jože Podgoršek, Szlovénia mezőgazdasági minisztere

Az új szakpolitika 2023-tól lesz alkalmazandó.

• A Tanács egy méltányosabb, környezetbarátabb és teljesítményalapúbb agrárpolitika elfogadásáról határozott a 2023–2027-es időszakra vonatkozóan (sajtóközlemény, 2021. december 2.)

Az uniós mezőgazdasági és halászati miniszterek megvitatták, hogy hol tart a stratégiai tervek kidolgozása, amelyek a 2023–2027-es időszakra vonatkozó megreformált közös agrárpolitika egyik új elemét képezik. Megnevezték az előttük álló kihívásokat, és megbeszélést folytattak az érdekelt felek részvételével lebonyolított nyilvános konzultációs folyamatokról.

Felszólították továbbá a Bizottságot, hogy e tervek értékelésekor átlátható megközelítést alkalmazzon, így például határozzon meg egyértelmű értékelési kritériumokat, és gondoskodjon arról, hogy a lehető legtöbb útmutató nyilvánosan elérhető legyen.

• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2021. október 11–12.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2021. júniusi ülésén az uniós tagállamok mezőgazdasági miniszterei megerősítették a közös agrárpolitika reformjáról az Európai Parlamenttel létrejött ideiglenes megállapodást. Az új szakpolitika:

• megerősíti a tagállamok elkötelezettségét a mezőgazdasági dolgozók szociális és munkavállalói jogai iránt
• ösztönzi a mezőgazdasági termelőket a környezetbarátabb gazdálkodási gyakorlatok alkalmazására
• támogatja a mezőgazdasági kisüzemeket és a fiatalabb mezőgazdasági termelőket
• a támogatást jobban összekapcsolja a mezőgazdasági üzemek eredményeivel és teljesítményével

Következő lépésként intézményközi szinten meg kell állapodni a javasolt reform fennmaradó szakmai elemeiről, majd ezt követően az Európai Parlament és a Tanács hivatalosan jóváhagyja a javaslatot.

• A mezőgazdasági miniszterek megerősítették a KAP-reformról szóló megállapodást (sajtóközlemény, 2021. június 28.)
• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2021. június 28–29.

A Tanács portugál elnöksége ideiglenes megállapodást ért el az Európai Parlamenttel a közös agrárpolitika (KAP) 2023 és 2027 közötti reformjáról.

A megállapodás megnyitja az utat egy egyszerűbb, méltányosabb és környezetbarátabb KAP előtt, amely fenntartható jövőt biztosít az európai mezőgazdasági termelők számára. Az új KAP előmozdítja a környezetvédelmi intézkedések alkalmazását, és olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek nagyobb támogatást biztosítanak a kisebb gazdaságok számára, és segítik a fiatal mezőgazdasági termelőket a szakma megkezdésében.

A megállapodás ideiglenes, mivel azt az uniós tagállamok mezőgazdasági minisztereinek a Mezőgazdasági és Halászati Tanács soron következő, június 28–29-i ülésén még jóvá kell hagyniuk.

• A Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott a KAP jövőjéről (sajtóközlemény, 2021. június 25.)

A miniszterek a Brüsszelben tartott ülésen megvitatták a közös agrárpolitika jövőjét. Az általános cél az volt, hogy megállapodás jöjjön létre a KAP-reformcsomagot alkotó mindhárom rendeletről. Az ülésre a Tanács és a Parlament közötti intézményközi tárgyalásokkal párhuzamosan került sor. A fő vitapontok a következők voltak:

• szociális feltételrendszer
• célzott kifizetések
• zöldítési struktúra

Bár számos területen történt előrelépés, több kulcsfontosságú kérdés továbbra is lezáratlan. Ezért az a döntés született, hogy a tárgyalásokat a mezőgazdasági és halászati miniszterek következő, júniusi üléséig elhalasztják.

• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2021. május 26–27.

Az elnökség a 2021. április 26-i nem hivatalos videokonferencia során tájékoztatta a minisztereket a KAP-reformcsomagról folytatott intézményközi (háromoldalú) tárgyalások terén tett előrelépésekről, és iránymutatást kért a zöldítési struktúrára vonatkozó kompromisszumos javaslat kapcsán. Az elnökség a kompromisszum központi elemeként az ökorendszerek céljára elkülönített összegek megnövelését javasolta a Tanács általános megközelítéséhez képest (fokozatos növelés, amely 2023-ban 22%-ról indul és 2025-re eléri a 25%-ot), a pénzügyi rugalmasság (pl. kezdeti tanulási időszak a tagállamok számára) megtartása mellett.

A miniszterek túlnyomó többsége határozottan támogatta az elnökség azon tervét, hogy a tárgyalások lezárására még a portugál elnökség alatt sor kerüljön; több miniszter is kiemelte, hogy létre kell jönnie egy olyan megállapodásnak, amely kiterjed a KAP-reformcsomagot alkotó mindhárom rendeletre.

Sikerült közös álláspontra jutnunk a zöldítési struktúrával kapcsolatban, ami kiválóan tükrözi a Tanács elkötelezettségét ennek a reformnak a befejezése iránt: ezt a kompromisszumot az európai mezőgazdasági termelőkért és az európai polgárokért kötöttük. Maria do Céu Antunes, Portugália mezőgazdasági minisztere

• A mezőgazdasági miniszterek nem hivatalos videokonferenciája, 2021. április 26.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén a portugál elnökség tájékoztatta a minisztereket a közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó (a 2023 és 2027 közötti időszakra szóló) reformcsomagot alkotó három rendelettel kapcsolatos intézményközi tárgyalások aktuális állásáról. Az elnökség nyugtázta azokat az álláspontokat, amelyeket a miniszterek fejtettek ki a reformcsomag számos szempontjával, így a következőkkel kapcsolatban:

• stratégiai tervek
• az új teljesítési modell
• célzott kifizetések
• piacirányítás és rendkívüli intézkedések

• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2021. március 22–23.

A mezőgazdasági és halászati miniszterek nem hivatalos videokonferenciáján az elnökség tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy hol tartanak a 2020 utáni KAP-ra vonatkozó reformcsomaggal kapcsolatos tárgyalások, és elmondta, hogy a tervek szerint politikai és szakértői szinten számos ülésre fog sor kerülni annak érdekében, hogy tavaszra megszülethessen a megállapodás. A figyelem középpontjában egyebek mellett az új teljesítési modell, a zöldítési struktúra és a környezetvédelmi előírások, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem és a rendkívüli piaci intézkedések álltak.

A miniszterek általánosságban arra sarkallták az elnökséget, hogy az intézményközi tárgyalások során a Tanács által (2020 októberében) elfogadott általános megközelítést kövesse, többek között a reform nagy vitákat kiváltó zöldítési struktúráját illetően is, ugyanakkor néhány résztvevő jelezte, hogy támogatja az Európai Parlament egyes módosításait. A miniszterek ismét rámutattak, hogy egyszerűsíteni kell a szabályokat, egyensúlyba kell hozni a környezeti és a társadalmi-gazdasági hatásokat, valamint hogy egy teljesítményorientált rendszer alapján a lehető leghamarabb megállapodást kell elérni.

• A mezőgazdasági és halászati miniszterek nem hivatalos videokonferenciája, 2021. január 25.

A Tanács nem hivatalos megállapodást kötött az Európai Parlamenttel arról, hogy miként lehet a jelenlegi KAP-szabályokat 2022 végéig meghosszabbítani, és az Európai Helyreállítási Eszközből származó további 8,07 milliárd EUR összegű támogatást szétosztani az európai mezőgazdasági termelők között. Ez a nem hivatalos megállapodás a júniusi első megállapodást követő intézkedés.

A nem hivatalos megállapodás a helyreállítási eszközből származó összegnek a következő két évre történő felosztását irányozza elő az alábbiak szerint: 2021-ben a 8,07 milliárd EUR 30%-a, 2022-ben pedig 70%-a áll majd rendelkezésre. Ezen túlmenően a tagállamoknak a teljes költségvetés mintegy egyharmadát (37%) zöld és állatjóléti intézkedésekre, a teljes költségvetés több mint felét (55%) pedig a társadalmi és a digitális transzformációra irányuló intézkedésekre kell fordítaniuk. A tárgyaló felek várakozásai szerint ezek az intézkedések felgyorsítanák az olyan gyakorlatokra való áttérést, mint a precíziós és intelligens gazdálkodás, javítanák a jó minőségű IKT-hoz való hozzáférést a vidéki területeken, és erősítenék a helyi piacokat.

• A KAP átmeneti szabályairól szóló rendelet: nem hivatalos megállapodás a mezőgazdasági termelők finanszírozásáról (sajtóközlemény, 2020. november 27.)

Kétnapos tárgyalássorozatot követően a miniszterek megállapodtak a 2020 utáni KAP-ra vonatkozó reformcsomaggal kapcsolatos általános megközelítésről. A megállapodás tanúsítja a tagállamok határozott elkötelezettségét az ambiciózusabb környezetvédelmi célkitűzések iránt: a jóváhagyott csomag olyan eszközök bevezetéséről rendelkezik, mint (a jelenlegi szakpolitikát tekintve újdonságnak számító) kötelező ökorendszerek és a megerősített feltételesség. Az elfogadott álláspont ezenkívül biztosítja a tagállamok számára a szükséges rugalmasságot annak eldöntését illetően, hogy miként kívánják elérni a környezetvédelmi célokat.

A Tanács így már rendelkezik a politikai felhatalmazással ahhoz, hogy (miután a társjogalkotó is jóváhagyta saját álláspontját) megkezdje a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel a reformmal kapcsolatos átfogó megállapodás elérése érdekében.

A mai megállapodás fordulópontot jelent az európai agrárpolitikában. A tagállamok egyértelművé tették, hogy szigorúbb környezetvédelmi előírásokat tartanak kívánatosnak a gazdálkodás területén, ugyanakkor támogatták a mezőgazdasági termelők versenyképességének biztosításához szükséges rugalmasságot is. Ez a megállapodás összhangban áll azzal az elvárással, hogy a KAP zöldebbé, méltányosabbá és egyszerűbbé váljon. Julia Klöckner, Németország élelmiszerügyi és mezőgazdasági minisztere

• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2020. október 19–20.

A miniszterek brüsszeli találkozójukon folytatták a 2020 utáni közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó reformcsomag megvitatását annak érdekében, hogy 2020 októberében el lehessen fogadni a tanácsi általános megközelítést.

A KAP-reform három eleméről cseréltek véleményt:

• zöldítési struktúra
• az MFF-ről szóló európai tanácsi következtetések beépítése a közvetlen kifizetések jövőbeli rendszerébe
• az új teljesítési modell

Tárgyaltak továbbá a nem termelési célú területek uniós szintű minimális arányának bevezetéséről, a közvetlen kifizetések maximalizálására vonatkozó rugalmasabb és önkéntes megközelítésről, valamint egy kétéves kísérleti szakaszt követően bevezetendő kötelező ökorendszerekről.

• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2020. szeptember 21.

A tagállamok mezőgazdasági miniszterei a Covid19-világjárvány kitörése óta első alkalommal találkoztak személyesen, és ülésükön a 2020 utáni KAP-ra vonatkozó reformcsomagról tárgyaltak. Megbeszélést folytattak a reformcsomagban foglalt zöldítési struktúráról, és különösen az ökorendszerek céljára fenntartott minimális költségvetés lehetőségéről. Az ökorendszerek a KAP-reform új elemét képezik, és céljuk, hogy egyebek mellett közvetlen kifizetésekkel még inkább arra ösztönözzék a mezőgazdasági termelőket, hogy éghajlat- és környezetbarát gyakorlatokat alkalmazzanak.

• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2020. július 20.

A horvát elnökség tájékoztatta a minisztereket arról, hogy milyen eredményeket sikerült elérni a KAP reformjával összefüggő jogalkotási aktusokat illetően. Az érintett jogalkotási aktusokkal kapcsolatban végzett munkát az elnökség egy, az elért eredményekről szóló jelentésben foglalta össze, amelyben azokat a területeket is meghatározta, ahol véleménye szerint további munkára van szükség.

A KAP-reform terén jelentős eredményeket sikerült elérni. Ez a megállapítás még inkább helytálló, ha figyelembe vesszük, hogy az időveszteség elkerülése érdekében a horvát elnökségnek és a tagállamoknak rendkívül nehéz körülmények között kellett dolgozniuk. Emellett gyorsan tudtunk reagálni a Covid19-válsággal kapcsolatos nehézségekre, olyan intézkedéseket elfogadva, amelyek Unió-szerte biztosítják az élelmiszerellátást, valamint támogatást nyújtanak a válság által leginkább sújtott mezőgazdasági termelők, halászok és akvakultúrával foglalkozó termelők részére. Marija Vučković, Horvátország mezőgazdasági minisztere

• A mezőgazdasági és halászati miniszterek videokonferenciája, 2020. június 29.
• Az elnökség jelentése a KAP-reform terén elért eredményekről

A miniszterek nyilvános ülés keretében megvizsgálták azt az elnökségi jelentést, amely a Tanács által a KAP-ra vonatkozó reformcsomagba tartozó összes bizottsági javaslattal kapcsolatban elvégzett munkát ismerteti. A csomagot a KAP-stratégiai tervekről szóló rendelet, továbbá a KAP finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló rendelet, valamint a mezőgazdasági piacok közös szervezéséről szóló rendelet alkotja.

Ez volt az utolsó olyan ülés, amelyen Finnország töltötte be az elnöki tisztséget.

• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2019. december 16–17.

A Tanács tárgyalást folytatott arról az eredményjelentésről, amely ismerteti a Tanács előkészítő szervei által végzett munkát a közös agrárpolitika (KAP) 2020 utáni reformját célzó bizottsági javaslatokkal kapcsolatban.

A miniszterek elsősorban a reformcsomag általuk meghatározónak ítélt, következő elemeivel foglalkoztak:

• az új teljesítési modell
• „zöldítési struktúra”

• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2019. október 14–15.

A Tanács véleménycserét folytatott a 2020 utáni KAP-ra vonatkozó reformcsomag környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szempontjairól, elsősorban a következőkről:

• az ambiciózusabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések teljesítéséhez elengedhetetlen elemek
• a javasolt szabályok javításának gyakorlati lehetőségei annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék e cél elérését

A véleménycsere során több miniszter kiemelte, hogy megfelelő rugalmasságot kell biztosítani ahhoz, hogy a magasabb szintű környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzésekre vonatkozó követelményeket jobban hozzá lehessen igazítani a tagállamok szükségleteihez, valamint hogy egyszerűsíteni lehessen a szabályokat, ami mind a mezőgazdasági termelők, mind pedig a nemzeti hatóságok számára előnyös lenne.

• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2019. 07. 15.

A Tanács megvitatta azt a jelentést, amelyet az elnökség készített a KAP reformcsomagban foglalt bizottsági javaslatokkal kapcsolatban a Tanácsban folytatott munka eredményeiről. A csomag a következő jogszabályokból áll:

• a KAP-stratégiai tervekről szóló rendelet
• az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet
• a KAP finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló horizontális rendelet

A Tanács az elnökség által készített háttéranyag alapján nyilvános ülés keretében véleménycserét tartott a 2020 utáni KAP-ra vonatkozó reformcsomag részeként bevezetendő új teljesítési modellről.

A miniszterek felszólalásaikban a következőkre összpontosítottak:

• a mérföldkövekről való jelentéstétel és a teljesítmény-felülvizsgálat,
• egységösszegek meghatározásának lehetősége a nem terület-, illetve állatállomány-alapú beavatkozások esetében

• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2019. 05. 14.

A Tanács az elnökség által készített háttéranyag alapján véleménycserét tartott a 2020 utáni KAP-ra vonatkozó reformcsomag keretében kialakítandó új zöldítési struktúráról.

A miniszterek felszólalásaikban a következőkre összpontosítottak:

• megerősített feltételesség és az ahhoz kapcsolódó előírások
• ökorendszerek és a KAP fokozott környezetvédelmi törekvései

• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2019. 04. 15.

A Tanács az elnökség által az elért eredményekről összeállított jelentés alapján nyilvános eszmecserét folytatott a KAP-ra vonatkozó reformcsomag egészéről, és módosításokat javasolt mindhárom rendelet szövegében:

• a KAP-stratégiai tervekről szóló rendelet
• az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet
• a KAP finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló horizontális rendeletet

• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2019. 03. 15.

A Tanács eszmecserét folytatott az új teljesítési modellről, elsősorban a következő elemekre összpontosítva:

• éves határidő
• a célértékekre vonatkozó progresszív megközelítés és az esetleges eltérések

A közös piacszervezéssel kapcsolatban a Tanács megvitatta a borágazattal kapcsolatos rendelkezéseket, mindenekelőtt a piac egyes új borszőlőfajták előtt történő esetleges megnyitásának lehetőségét.

Végül a Bizottság tájékoztatta a minisztereket a zöldítési struktúráról.

• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2019. 01. 28.

A Tanács megvitatta azt a jelentést, amelyet az elnökség készített a KAP reformcsomagban foglalt bizottsági javaslatokkal kapcsolatban a Tanácsban folytatott munka eredményeiről. A csomag a következő jogszabályokból áll:

• a KAP-stratégiai tervekről szóló rendeletet
• az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletet
• a KAP finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló horizontális rendeletet

• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2018. 12. 17–18.

A Tanács megvitatta az alábbi két javaslatot illetően a Tanács előkészítő szerveiben folyó munka során elért eredményekre vonatkozó jelentéseket:

• az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet
• a KAP finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló horizontális rendelet

A miniszterek felszólalásukban kiemelték, hogy a nemzeti szervekre nagyobb felelősség hárul a KAP végrehajtása és monitoringja során, és újólag hangsúlyozták, hogy túlzott adminisztratív terhektől mentes, egyszerű és hatékony KAP-ra van szükség.

Összességében megállapították továbbá, hogy a meglévő piactámogatási eszközök hatékonynak bizonyultak a piaci zavarok elhárításában.

• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2018. 11. 19.

A miniszterek megvitatták a 2020 utáni időszakra vonatkozó KAP-stratégiai tervek terén elért eredményekről szóló legutóbbi elnökségi jelentést. A miniszterek eszmecserét folytattak továbbá olyan kérdésekről is, mint például a következők:

• egyszerűsítés és rugalmasság a tagállamok számára
• az új zöldítési struktúra

• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2018. 10. 15.

A miniszterek megvitatták a 2020 utáni KAP-ra vonatkozó reformcsomagot, különösen az egyszerűsítés és a szubszidiaritás kérdésére összpontosítva. A vita során a miniszterek konkrét elképzeléseket osztottak meg arra vonatkozóan, hogy miként lehetne könnyebbé tenni a mezőgazdasági termelők és a nemzeti hatóságok életét.

• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2018. 07. 16.

A Tanácsnak alkalma volt megtartani az első hivatalos eszmecserét a Bizottság javaslatairól. A miniszterek üdvözölték a javaslatok különböző elemeit, ugyanakkor aggályaiknak adtak hangot általában a KAP költségvetésének, konkrétan pedig a vidékfejlesztésre szánt összegnek a csökkentése miatt. Szkeptikusak voltak azt illetően, hogy az új KAP képes lesz-e valódi egyszerűsítést eredményezni a nemzeti hatóságok és a mezőgazdasági termelők számára.

• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2018. 06. 18.

A miniszterek eszmecserét folytattak a közös agrárpolitika jövőjéről szóló bizottsági közleményről. A vita során számos tagállam támogatását fejezte ki aziránt, hogy elnökségi következtetések készüljenek a közleményről.

• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2018. 03. 19.
• Az elnökség következtetései az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövőjéről szóló közleményről, 2019. március 19.

A miniszterek eszmecserét tartottak az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövőjéről szóló közleményről. A megbeszélések középpontjában a következő kérdések álltak:

• közvetlen támogatás
• környezetvédelmi szempontok
• vidékfejlesztés

• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2018. 02. 19.

A miniszterek eszmecserét tartottak az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövőjéről szóló közleményről. A nyilvános ülés keretében a Tanács mindenekelőtt a következő kérdésekkel foglalkozott:

• a KAP hozzáadott értéke
• az EU által követendő legfontosabb célkitűzések
• a szubszidiaritás megfelelő szintje

• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2018. 01. 29.

A Bizottság ismertette a Tanáccsal az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövőjéről szóló közleményét, amelyben nagy vonalakban felvázolta a 2020 utáni időszakra szóló közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó elképzelését.

A miniszterek rámutattak, hogy mely kérdéseket tartják stratégiai fontosságúnaka jövőbeli KAP szempontjából. Ismertették nézeteiket a felvázolt új elemekről, így a következőkről:

• nagyobb mértékű szubszidiaritás
• az ökologizálásra vonatkozó szabályok alapos átdolgozása

Több miniszter is hangsúlyozta, hogy az agrár-élelmiszeripari ágazattal szembeni komoly elvárásokhoz megfelelő jövőbeli költségvetést is kell társítani.

• Mezőgazdasági és Halászati Tanács, 2017. 12. 11.