Energiaunió
Az energiaunió elősegíti, hogy az EU csökkenteni tudja az energiaimporttól való függőségét. Emellett szélesebb választékot és alacsonyabb árakat biztosít az uniós fogyasztók számára, és küzd az éghajlatváltozás ellen.
A világot az energia mozgatja. Az uniós gazdaságnak és az európaiak jóllétének alapja a stabil és megfizethető energiaellátás. Az uniós tagállamok az energiaunióra vonatkozó stratégia keretében olyan közös szabályokban és célokban állapodtak meg, amelyekkel biztosítható a tisztaenergia-ellátás.
Nemzeti energia- és klímatervek (Infografika)
Az energiaunió: szabályok és célok
Az energiaunióra vonatkozó stratégia távlati célja, hogy megfizethető, biztonságos és fenntartható energiát biztosítson Európa és polgárai számára. Az uniós állam-, illetve kormányfők kérésére az Európai Bizottság 2015-ben mutatta be a stratégiát, amelynek öt pillére van:
- energiabiztonság
- integrált belső energiapiac
- energiahatékonyság
- a gazdaság dekarbonizációja
- kutatás és innováció
Annak érdekében, hogy a stratégia céljai a gyakorlatban is megvalósulhassanak, a Bizottság 2016-ban előterjesztette a „Tiszta energia minden európainak” elnevezésű jogszabálycsomagot. A bizottsági javaslatokat a Tanács és az Európai Parlament is megvitatta, majd 2017-ben megkezdődtek a tárgyalások a két intézmény között. 2019 májusáig a két intézmény a csomagot alkotó valamennyi jogszabályt elfogadta, és ezzel kiteljesítette az energiauniót.
E folyamat legfontosabb momentumai a következők voltak:
- 2019 májusában a villamosenergiáról szóló rendelet és irányelv, valamint a kockázatokra való felkészültségről szóló rendelet elfogadása, illetve az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének átalakítása
- 2018 decemberében az energiahatékonyságról szóló módosított irányelv, a megújuló energiáról szóló módosított irányelv és az irányítási rendelet elfogadása
- 2018 májusában az épületek energiahatékonyságáról szóló módosított irányelv elfogadása
A csomag részeként az EU felülvizsgálta a 2030-ig elérendő uniós energiapolitikai célokat is. Az új célok értelmében 2030-ra:
- kevesebb energiát fogyasztva legalább 32,5%-kal kell növelni az energiahatékonyságot
- az energia legalább 32%-ának megújuló energiaforrásokból kell származnia
Ezeket a célokat később az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag részeként felülvizsgálták.
Nemzeti energia- és klímatervek
A 2018 decemberében hatályba lépett irányítási rendelet értelmében az uniós tagállamoknak nemzeti energia- és klímatervekben kell beszámolniuk arról, hogy milyen módon járulnak hozzá az energiaunióhoz. Ezeket a tízéves időszakra szóló terveket a tagállamoknak rendszeresen aktualizálniuk kell. Az első tervek a 2021-től 2030-ig terjedő időszakra vonatkoznak.
Miért fontos az energiaunió?
Az energiaunió azokra a kihívásokra segít választ adni, amelyekkel az EU az energetika terén néz szembe. Ezek a következők:
- éghajlatváltozás: az EU elkötelezett aziránt, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon – ennek eléréséhez az egyik legfontosabb lépés az energiával összefüggő kibocsátások csökkentése
- energiafüggőség: az EU a világ legnagyobb energiaimportőre, tehát nagyon fontos, hogy csökkentse a külső piacoktól való függését
- elavuló infrastruktúra: az Uniónak teljes mértékben integrálnia kell energiapiacait, korszerűsítenie kell energetikai infrastruktúráját és biztosítania kell a nemzeti energiaárak koordinációját
Egy teljesen működőképes energiaunió lendületet ad az uniós gazdaságnak, segít előmozdítani az EU energiabiztonságát és teljesíteni a klímaváltozás elleni küzdelem érdekében vállalt kötelezettségeit, miközben szélesebb választékot és alacsonyabb árakat garantál az uniós fogyasztók és vállalkozások számára.
Vezető szerep az éghajlatváltozás elleni küzdelemben
Az EU elkötelezett amellett, hogy vezető szerepet töltsön be az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemben. Az uniós vezetők azt a nagyratörő célt tűzték ki, hogy az EU a Párizsi Megállapodással összhangban 2050-re klímasemlegessé váljon. Az EU országai a következő évtizedekben folytatandó együttműködés révén azt kívánják elérni, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása a lehető legalacsonyabb szintre csökkenjen, valamint intézkedések történjenek a fennmaradó kibocsátások ellensúlyozására.