A terrorizmus elleni uniós válaszintézkedések
A terrorizmus elleni küzdelem kiemelten fontos az Unió számára. A tagállamok szorosan együttműködnek a terrortámadások megelőzése és a polgárok biztonságának garantálása érdekében.
Terrorizmus elleni küzdelem – Az EU egyik legfontosabb prioritása
Európát több terrortámadás érte 2015 óta, ezért az Európai Unió számos különböző intézkedést fogadott el a terrorizmus megállítása érdekében.
A bűnüldözés elleni küzdelem és a biztonsági intézkedések alapvetően a tagállamok feladatkörébe tartoznak, ám az elmúlt évek terrortámadásai rávilágítottak arra, hogy a biztonság garantálása közös felelősség is, amelyet együtt kell vállalniuk. Az EU ezért a tagállamok közötti együttműködés és koordináció fő fórumaként működik, így járulva hozzá polgárai védelméhez.
Az uniós vezetők 2015-ben együttes nyilatkozatot adtak ki, amely iránymutatásul szolgál az Európai Unió és a tagállamok által e téren folytatott munkához. A nyilatkozatban konkrét intézkedéseket szorgalmaztak, elsősorban az alábbi három területen:
- a polgárok biztonságának garantálása
- a radikalizálódás megelőzése és az értékek megóvása
- együttműködés a nemzetközi partnerekkel
A franciaországi, németországi és ausztriai terrortámadásokat követően a tagállamok belügyminiszterei 2020 novemberében megállapodtak abban, hogy a közös uniós értékek – így a demokrácia, az igazságosság és a szólásszabadság – veszélyeztetése nélkül fokozzák a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló közös uniós erőfeszítéseket.
Az uniós vezetők 2020 decemberében megerősítették, hogy egységben állnak ki a radikalizálódás, a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség ellen.
A terrorizmus fogalma az EU jogrendjében
Az uniós jogszabályok értelmében az olyan cselekmények számítanak terrorcselekménynek, amelyek célja:
- a lakosság súlyos megfélemlítése
- egy kormány vagy egy nemzetközi szervezet jogellenes kényszerítése arra, hogy az valamilyen intézkedést megtegyen, illetve tartózkodjon valamilyen intézkedéstől
- egy ország vagy egy nemzetközi szervezet alapvető politikai, alkotmányos, gazdasági vagy társadalmi struktúráinak súlyos destabilizálása vagy lerombolása
A radikalizálódás megelőzése
A radikalizálódás nem újkeletű jelenség, de az utóbbi években komolyabb fenyegetéssé vált.
Az online kommunikációs technológiák megkönnyítették a terroristák számára a határokon átívelő kommunikációt, és felerősítették a terrorista propaganda és a szélsőséges eszmék terjedését.
Az EU 2021 áprilisában rendeletet fogadott el az online terrorista tartalom terjesztésével szembeni fellépésről. Az új szabályok 2022. június 7-től alkalmazandók.
A jogszabály értelmében a tagállamok illetékes hatóságai ún. eltávolítási végzéseket bocsáthatnak ki, amelyekben kötelezik a szolgáltatókat, hogy egy órán belül távolítsák el vagy tegyék hozzáférhetetlenné a terrorista tartalmat.
Az online terrorista tartalom terjesztésével szembeni fellépés (Infografika)
A terroristák uniós jegyzéke
Az Európai Unió a 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán a terrorizmus elleni fellépés részeként összeállította a terrorcselekményekben érintett, és ennek okán korlátozó intézkedések hatálya alá vett személyek, csoportok és szervezetek jegyzékét. A Tanács rendszeresen, de legalább 6 havonta felülvizsgálja a jegyzéket.
Az EU 2016 szeptembere óta alkalmazhat saját szankciókat az ISIL-lel/Dáissal és az al-Kaidával, valamint a velük összeköttetésben álló vagy őket támogató személyekkel és szervezetekkel szemben.
Információcsere
A tagállamok bűnüldöző szervei, valamint igazságügyi és hírszerzési hatóságai közötti hatékony információcsere elengedhetetlen a terrorizmus elleni küzdelem, a külföldi harcosok felkutatása és a szervezett bűnözés elleni fellépés szempontjából.
Az EU ezért intézkedéseket hozott az uniós országok közötti információcsere javítása érdekében:
- interoperabilitási keretrendszert alakított ki a határigazgatás, a biztonság és a migráció területén az EU-ban használt információs rendszerek között (2019)
- naprakésszé tette a rendőrség és a határőrök által a körözött vagy eltűnt személyekre és tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések megosztására használt Schengeni Információs Rendszert (2018)
- elfogadta az utasnyilvántartási adatállományról szóló irányelvet, amely szabályozza a légi utasok által szolgáltatott személyes adatok továbbítását és kezelését (2016)
- létrehozta a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központját, amely az Europol keretében támogatja a nemzeti rendőri hatóságok közötti információcserét (2016)
Hogyan fogják elősegíteni az interoperábilis adatbázisok Európa biztonságának növelését? (Infografika)
A terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora
A 2004. március 11-i madridi terrormerényleteket követően az európai vezetők nyilatkozatot fogadtak el a terrorizmus elleni küzdelemről. Egyebek mellett megállapodtak abban, hogy létrehozzák a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorának tisztségét.
A koordinátor feladata koordinálni az EU-n belüli terrorizmusellenes tevékenységeket, figyelemmel kísérni az EU terrorizmus elleni stratégiájának végrehajtását, valamint javítani az uniós és a nem uniós országok közötti kommunikációt.
A terrorizmusfinanszírozás megakadályozása
A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás komoly problémát jelent mind az Unió pénzügyi rendszere, mind polgárainak biztonsága szempontjából.
2018 óta az EU-ban szigorúbb szabályok segítik a pénzmosás elleni küzdelmet. E szabályok megnehezítik az illegális pénzeszközök fiktív vállalkozások révén történő elrejtését, valamint szigorítják a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok vonatkozásában végzett ellenőrzéseket. Mindemellett megerősítik a pénzügyi felügyeleti hatóságok szerepét, javítják az információkhoz való hozzáférést, és hatékonyabbá teszik az információcserét.
Tűzfegyverek ellenőrzése
A Tanács 2017-ben új szabályokat fogadott el a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről, megszüntetve ezzel azt a jogi kiskaput, amely a terroristák számára lehetővé tette az éles használatra visszaalakított fegyverek használatát.
Az irányelv javítja többek között a fegyverek nyomon követhetőségét, emellett szigorúbb szabályokat ír elő a legveszélyesebb tűzfegyverek megszerzésére és tartására vonatkozóan.
A Tanács 2019 júniusában új szabályozást fogadott el azzal a céllal, hogy korlátozza a robbanóanyag-prekurzorok elérhetőségét a lakosság körében, és gondoskodjon arról, hogy az ellátási lánc minden pontján megfelelően jelentsék a gyanús ügyleteket.
A robbanóanyag-prekurzorok olyan vegyi anyagok, amelyek felhasználhatók törvényes célokra, de házi készítésű illegális robbanóanyagok előállítására is alkalmasak.
Az igazságügyi együttműködés digitalizációja
Egyre több bűnöző és terrorista hívja segítségül a technológiát bűncselekmények megtervezésére és elkövetésére. Ennek eredményeképpen a hatóságok is egyre nagyobb mértékben támaszkodnak elektronikus bizonyítékokra a bűnözők felkutatása és büntetőjogi felelősségre vonása céljából. Az EU jelenleg új szabályokat dolgoz ki azzal a céllal, hogy hatékonyabbá tegye az elektronikus bizonyítékokhoz való határokon átnyúló hozzáférés mechanizmusát.
A változó biztonsági fenyegetések és a gyors ütemben zajló technológiai fejlődés fényében rendkívül fontos, hogy a terrorista bűncselekményekhez kapcsolódó büntetőjogi eljárások során digitális eszközöket alkalmazzanak az EU egészében.
- A Tanács elnöksége és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott a terrorizmussal kapcsolatos ügyekben folytatott információcsere javításáról (sajtóközlemény, 2022. december 14.)
- Digitális Európa: a Tanács új szabályokkal korszerűsíti az igazságügyi együttműködést (sajtóközlemény, 2020. november 4.)
- Terrorizmusellenes igazságügyi nyilvántartás (Eurojust)
A külföldi terrorista harcosok megállítását célzó intézkedések
A becslések szerint 2011 óta négy-ötezer uniós polgár utazott vagy kísérelt meg eljutni konfliktusövezetekbe – főként Irakba és Szíriába –, hogy ott olyan terrorista csoportokhoz csatlakozzon, mint az ISIL (Dáis). E harcosok mintegy harmada azóta visszatért hazájába. A külföldi harcosok jelentette probléma évek óta kiemelt helyen szerepel az EU politikai napirendjén.
Az EU 2017 márciusában irányelvet fogadott el a terrorizmus elleni küzdelemről. Az irányelvben foglalt új szabályok megerősítik a terrortámadások megelőzését célzó uniós jogi keretet, és fellépnek a külföldi terrorista harcosok jelenségével szemben. Az irányelv bűncselekménnyé nyilvánítja az olyan cselekményeket, mint például:
- terrorizmus céljával végzett kiképzés vagy terrorizmus céljából tett utazás
- az ilyen utazások szervezése vagy elősegítése
- terrorista csoportokhoz vagy tevékenységekhez köthetően pénzeszközök rendelkezésre bocsátása, illetve gyűjtése
Ugyancsak 2017 márciusában az EU rendeletet fogadott el a Schengeni határellenőrzési kódex módosításáról. Az új szabályok arra kötelezik a tagállamokat, hogy a releváns adatbázisok lekérdezésével szisztematikusan ellenőrizzék a külső határokat átlépő valamennyi személyt, így az uniós polgárokat és családtagjaikat is.
- A terrorizmus elleni küzdelem: a Tanács következtetéseket hagyott jóvá a terrorizmus elleni küzdelem jövőbeli prioritásairól (sajtóközlemény, 2024. december 12.)
- Schengeni határellenőrzési kódex: a Tanács rendeletet fogadott el a külső határokon végzett ellenőrzések megerősítése érdekében (sajtóközlemény, 2017. március 7.)
- Az EU külső határainak megerősítése
Együttműködés nem uniós országokkal
Az Unió és az európai polgárok biztonsága közvetlenül összefügg az Európán kívüli eseményekkel. A Tanács 2015-ben úgy döntött, hogy fokozza a terrorizmus elleni küzdelem jegyében végzett külső tevékenységét, különösen a mediterrán térségben, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában, az Öböl-menti országokban és a Száhel-övezetben, mégpedig azzal a céllal, hogy:
- szorosabbra fűzze a kulcsfontosságú partnerekkel folytatott együttműködést
- a kapacitásépítés támogatását célzó új projekteket indítson
- intenzívebb küzdelmet folytasson a radikalizálódás és az erőszakos szélsőségesség ellen
A Tanács 2014-ben fogadta el a Szíriára és Irakra vonatkozó, a terrorizmus és a külföldi harcosok elleni uniós stratégiát. E stratégia számos kiemelt cselekvési területet jelöl meg, ezek közül az egyik az, hogy hatékonyabb együttműködést kell folytatni a harmadik országokkal a toborzó hálózatok és a külföldi harcosok azonosítása céljából.
A Tanács 2020 júniusában ismételten hangsúlyozta amelletti szilárd elkötelezettségét, hogy megvédje az uniós polgárokat a terrorizmussal és az erőszakos szélsőségességgel szemben. Ezért szorgalmazta, hogy az EU prioritásként erősítse meg a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló külső tevékenységét és intézkedéseit:
- bizonyos földrajzi területeken, többek között a Nyugat-Balkánon, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, a Száhel-övezetben és Afrika szarvában
- tematikus területeken, így többek között az emberi jogokat és a jogállamiságot, az erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás megelőzését, valamint a terrorizmus finanszírozásával szembeni fellépést illetően
Milyen intézkedésekkel küzd az EU a terrorizmus ellen?
Fedezze fel, hogy az uniós országok hogyan működnek együtt egyre szorosabban a terrorizmus elleni küzdelem terén közel két évtizede: hogyan előzik meg, hogy a terroristák fegyvereket vásároljanak vagy robbanószerkezeteket készítsenek, illetve milyen intézkedésekkel próbálják gyökereiben elfojtani a radikalizálódást.
Legutóbbi frissítés: 2025. január 30.