Küzdelem a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás ellen az EU-ban
Az EU-nak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó szabályai védik az Unió pénzügyi rendszerét, és hozzájárulnak a biztonsághoz és a növekedéshez.
A pénzmosás elleni küzdelem az EU-ban
A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás jelentős problémák elé állítják az EU-t. Súlyos kockázatokat jelentenek az EU gazdasága és pénzügyi rendszere, valamint polgárainak biztonsága szempontjából.
A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem több mint harminc éve kiemelt helyen szerepel az EU politikai napirendjén, és 1991-ben sor került az első pénzmosási irányelv elfogadására. Azóta az irányelv számos reformon esett át.
Az összes kapcsolódó kockázat megfelelő kezelése érdekében az EU szabályainak folyamatosan alkalmazkodniuk kell az újonnan megjelenő kockázatokhoz, többek között az alábbiakhoz kapcsolódókhoz:
- technológiai innováció – például virtuális fizetőeszközök
- a terrorszervezetek globális jellege
- a rendszer hiányosságait és jogi kiskapuit kihasználó bűnözők leleményessége
Mi az a pénzmosás? (Infografika)
A pénzmosás elleni uniós szabályok
A Tanács 2024. május 30-án új jogszabályokat fogadott el, amelyek célja, hogy megvédjék az uniós polgárokat és az Unió pénzügyi rendszerét a pénzmosással és a terrorizmusfinanszírozással szemben.
A csomag az alábbiakat foglalja magában:
- az EU új Pénzmosás Elleni Hatóságát létrehozó rendelet
- a magánszektornak a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségeiről szóló rendelet
- a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó tagállami mechanizmusokról szóló irányelv
- a pénzátutalásokról szóló felülvizsgált rendelet, amelyet 2023-ban fogadtak el
A pénzmosás elleni küzdelemről szóló rendelet
A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló új rendelet most először EU-szerte harmonizálja és pontosítja a szabályokat, és megszünteti a csalók által kihasználható kiskapukat. A szabályok következetesebb alkalmazását és jobb érvényesítését is biztosítani fogja. Így például részletesebb rendelkezéseket tartalmaz az ügyfél-átvilágításra és a tényleges tulajdonosokra, valamint a nemzeti felügyeletek és a pénzügyi információs egységek hatáskörére vonatkozóan.
Kötelezett szolgáltatók
Az új rendelettel az EU olyan, közvetlenül alkalmazandó szabályozási keretet hozott létre, amely követelményeket tartalmaz a kötelezett szolgáltatókra – főként a hitelintézetekre és a pénzügyi intézményekre, valamint a kijelölt nem pénzügyi vállalkozásokra és szakmákra (pl. az ügyvédekre és a könyvelőkre) – vonatkozóan. Ezek a szolgáltatók központi szerepet játszanak kapuőrként a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem keretrendszerében, mivel helyzetük különösen alkalmassá teszi őket a gyanús tevékenységek felderítésére.
Az új szabályok a kriptoágazat nagy részére is ki fognak terjedni. Valamennyi kriptoeszköz-szolgáltatónak át kell majd világítania az ügyfeleit. Ez azt jelenti, hogy ellenőrizniük kell az ügyfeleikkel kapcsolatos tényeket, és minden gyanút jelenteniük kell egy pénzügyi információs egység részére.
Az ügyfél-átvilágítási és jelentéstételi kötelezettségek olyan egyéb gazdasági szereplőkre is kiterjednek, mint a luxuscikkeket – például nemesfémeket és drágaköveket – forgalmazó kereskedők, az ékszerészek és az aranyművesek. A luxusautókat, repülőgépeket, jachtokat és kulturális javakat (például műalkotásokat) forgalmazó kereskedők szintén kötelezett szolgáltatók lesznek.
A rendelet elismeri, hogy a labdarúgás magas kockázatot jelentő ágazat, ezért a kötelezett szolgáltatók jegyzékét kiterjeszti a hivatásos labdarúgóklubokra és az ágazatban működő ügynökökre. Mivel azonban ezen ágazat, és így az általa jelentett kockázat tekintetében az egyes országokban nagy különbségek tapasztalhatók, a szabályok rugalmasságot biztosítanak a tagállamok számára arra, hogy az alacsony kockázatot jelentő klubokat és ügynököket töröljék a jegyzékből.
Tényleges tulajdonos
A tényleges tulajdonosok olyan személyek, akik ténylegesen irányítanak egy jogalanyt (például társaságot, alapítványt vagy trösztöt), illetve hasznot húznak abból, bár a tulajdonjog vagy a vagyon más személy nevén van. A rendelet jobban összehangolja és átláthatóbbá teszi majd a tényleges tulajdonosra vonatkozó uniós szabályokat.
A tényleges tulajdonos fogalmának mindkét elemét – nevezetesen a tulajdonlást és az ellenőrzést – elemezni fogják az összes tényleges tulajdonosnak az adott jogalany, vagy jogalanyok különböző típusai tekintetében való megállapításához, ideértve a nem uniós szervezeteket is, amennyiben üzleti tevékenységet folytatnak vagy vagyontárgyat vásárolnak az EU-ban. A megállapodás 25%-os küszöbértéket állapít meg a tényleges tulajdonlásra vonatkozóan.
A szöveg pontosítja továbbá a többrétegű tulajdonosi és ellenőrzési struktúrákra vonatkozó kapcsolódó szabályokat is annak érdekében, hogy ezentúl senki ne rejtőzködhessen a vállalatok többrétegű tulajdonosi rétege mögött. Ezzel párhuzamosan az illetékes hatóságok munkájának megkönnyítése és felgyorsítása érdekében pontosítja az adatvédelemre és a nyilvántartások megőrzésére vonatkozó rendelkezéseket is.
Készpénzfizetés
A készpénzfizetések felső határa az EU egészében 10 000 EUR lesz annak érdekében, hogy a bűnözők nehezebben tudják tisztára mosni a piszkos pénzt. A tagállamok mindemellett ennél alacsonyabb felső összeghatárt is előírhatnak.
Kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok
A kötelezett szolgáltatóknak fokozott átvilágítási intézkedéseket kell majd alkalmazniuk a kiemelt kockázatot jelentő azon harmadik országokat érintő alkalmi ügyletek és üzleti kapcsolatok tekintetében, amelyekben a pénzmosás és terrorizmus elleni nemzeti rendszerek hiányosságai veszélyeztetik az EU belső piacának integritását.
A Bizottság a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) jegyzékei alapján értékelni fogja az adott kockázatot. Ezenkívül, ha kiemelt kockázat áll fenn, az további konkrét uniós vagy nemzeti ellenintézkedések alkalmazását indokolja, akár a kötelezett szolgáltatók, akár a tagállamok szintjén.
A pénzmosási irányelv
A rendelettel együtt a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó „egységes szabálykönyv” részét képezi a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó mechanizmusokról szóló irányelv is. Az irányelv a 2018-ban elfogadott ötödik, pénzmosás elleni irányelv helyébe lép.
A magánszektorra vonatkozó összes szabály át fog kerülni a rendeletbe, míg az irányelv a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem intézményes rendszereinek nemzeti szinten, a tagállamokban történő megszervezésére irányul. Az irányelv ennélfogva a nemzeti jogba átültetendő intézkedéseket tartalmaz, például a tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilvántartásokkal, a nemzeti felügyeletekkel és a pénzügyi információs egységekkel kapcsolatos szabályokat.
Tájékoztatás a pénzátutalásokról
A Tanács és a Parlament 2022. június 29-én ideiglenes megállapodásra jutott a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló rendelet naprakésszé tételéről, amelynek keretében kiterjesztette a rendelet hatályát a kriptoeszközök átutalására.
A szabályok kötelezővé teszik a kriptoeszköz-szolgáltatók számára, hogy az általuk végzett kriptoeszköz-átutalások kezdeményezőire és kedvezményezettjeire vonatkozóan gyűjtsenek és hozzáférhetővé tegyenek bizonyos adatokat. Ez biztosítani fogja, hogy a kriptoeszköz-átutalások visszakövethetők legyenek, hogy ezáltal könnyebb legyen azonosítani és letiltani a potenciálisan gyanús ügyleteket.
Az EU immár olyan szilárd és arányos kerettel rendelkezik, amely megfelel a kriptoeszközök átváltására vonatkozó, szigorú nemzetközi előírásoknak, különösen pedig a pénzmosást és a terrorizmusfinanszírozást globális szinten figyelő FATF ajánlásainak.
- A pénzmosás elleni küzdelem: a Tanács a kriptoeszköz-átutalások visszakövethetőségét biztosító szabályokat fogadott el (sajtóközlemény, 2023. május 16.)
- A pénzmosás elleni küzdelem: ideiglenes megállapodás született a kriptoeszköz-átutalások átláthatóságáról (sajtóközlemény, 2022. június 29.)
Mi az a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF)?
Tekintve, hogy a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos kihívások globális jellegűek, erőteljes nemzetközi együttműködésre van szükség e területen. Az EU az FATF keretében együttműködik partnereivel nemzetközi előírások kialakítása és végrehajtása érdekében.
Az FATF feladata a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó szakpolitikák kialakítása és előmozdítása, valamint az országok által alkalmazandó ajánlások kibocsátása.
A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem szempontjából releváns egyéb jogszabályi frissítések
Az ötödik tőkekövetelmény-irányelv egyértelművé teszi a prudenciális felügyeleti hatóságok szerepét. A prudenciális felügyeleti hatóságok feladata a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási tevékenységekben részt vevő pénzügyi intézményeknél tapasztalható hiányosságok azonosítása és korrekciója. Az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük ezeket a szempontokat a felügyeleti tevékenységük során.
A pénzügyi információk bűncselekmények elleni küzdelem céljából történő felhasználásának megkönnyítéséről szóló irányelv révén az illetékes hatóságok könnyebben hozzáférnek a pénzügyi és bankszámla-információkhoz, és könnyebben felhasználják ezeket. Az irányelv emellett a nemzeti pénzügyi információs egységek számára is megkönnyíti a bűnüldözési információkhoz való hozzáférést.
A Pénzmosás Elleni Hatóság
A Tanács 2024. május 30-án rendeletet fogadott el egy új Pénzmosás Elleni Hatóság (AMLA) létrehozásáról annak érdekében, hogy javuljon a felügyelet a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem terén az EU-ban, valamint hogy támogatni lehessen a pénzügyi információs egységek közötti együttműködést. Az AMLA székhelye Frankfurtban lesz, és 2025 közepén kezdi meg működését.
Mivel a pénzmosás határokon átnyúló pénzügyi bűncselekmény, az AMLA meg fogja erősíteni a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem uniós keretét azáltal, hogy integrált mechanizmust hoz létre a tagállamok nemzeti felügyeleteivel annak biztosítása érdekében, hogy a kötelezett szolgáltatók teljesítsék kötelezettségeiket.
Az AMLA:
- közvetlenül felügyel majd bizonyos számú, az EU-ban a legkockázatosabbak közé tartozó hitelintézetet és pénzügyi intézményt, köztük a kriptoeszköz-szolgáltatókat
- támogató szerepet fog betölteni a nem pénzügyi ágazat tekintetében
- koordinálni fogja a pénzügyi információs egységeket a tagállamokban
- közigazgatási bírságokat szab majd ki súlyos jogsértések esetén
A Tanács és a Parlament képviselői 2023. december 18-án megegyezésre jutottak az AMLA bejegyzett székhelyének kiválasztására irányuló folyamatról. Az AMLA bejegyzett székhelyéről való végleges megállapodás 2024. február 22-én jött létre.
- A pénzmosás elleni küzdelem: a Tanács és a Parlament megállapodott az új hatóság székhelyének kiválasztására vonatkozó eljárásról (sajtóközlemény, 2023. december 18.)
- Küzdelem a pénzmosás ellen: a Tanács szabálycsomagot fogadott el (sajtóközlemény, 2024. május 30.)
- Frankfurtban lesz az EU pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó új hatóságának (AMLA) székhelye (sajtóközlemény, 2024. február 22.)
- Gyakori kérdések az új uniós Pénzmosás Elleni Hatósággal (AMLA) kapcsolatban (Európai Bizottság)
Milyen intézkedésekkel küzd az EU a terrorizmus ellen?
Fedezze fel, hogyan működnek együtt közel két évtizede az uniós országok a terrorizmus elleni küzdelem terén: hogyan előzik meg, hogy a terroristák fegyvereket vásároljanak vagy robbanószerkezeteket készítsenek, illetve milyen intézkedésekkel próbálják gyökereiben elfojtani a radikalizálódást.
Legutóbbi frissítés: 2026. február 18.