Terroristákkal szembeni szankciók

A terroristák uniós jegyzéke

Az Európai Unió először 2001 decemberében – a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően – fogadott el korlátozó intézkedéseket terrorcselekményekben részt vevő személyekkel és szervezetekkel szemben.

Az uniós jegyzéket az 1373 (2001) sz. ENSZ BT-határozat végrehajtásának céljából hozták létre. Ennek érdekében az EU elfogadta:

a 2001/931/KKBP tanácsi közös álláspontot a terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról
a 2580/2001/EK tanácsi rendeletet a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről

Ki szerepel a terroristák jegyzékében?

A terroristák uniós jegyzékében terrorcselekményekben részt vevő személyek, csoportok és szervezetek szerepelnek. Ilyenek például:

a terrorcselekményeket elkövető vagy elkövetésüket megkísérlő, vagy a terrorcselekményekben részt vevő vagy azok elkövetését elősegítő személyek
az ilyen személyek közvetett vagy közvetlen tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló szervezetek
az említett személyek, csoportok és szervezetek nevében vagy irányítása alatt eljáró személyek, csoportok és szervezetek

Az EU az uniós jegyzékbe vett csoportok és szervezetek magas rangú tagjait, valamint a terrorcselekményekben részt vevő személyekkel, csoportokkal és szervezetekkel (többek között finanszírozás, kiképzés vagy toborzás révén) kapcsolatban álló személyeket, csoportokat és szervezeteket is célba veheti.

„A terroristák uniós jegyzéke” 13 személyt, valamint 23 csoportot, illetve szervezetet tartalmaz. Az említettek az EU területén és azon kívül is aktívak.

A jegyzékben szerepel például az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (Islamic Revolutionary Guards, IRGC), a Bázis (The Base) és a Sendero Luminoso.

Milyen szankciókról van szó?

Az alábbiakkal kapcsolatos intézkedések hatálya a terroristák jegyzékében szereplő összes személyre, csoportra és szervezetre kiterjed:

pénzeszközök és egyéb pénzügyi eszközök befagyasztása
rendőrségi és igazságügyi együttműködés a büntetőügyekben

Ezen túlmenően sem közvetlenül, sem közvetett módon nem bocsátható rendelkezésükre semmilyen pénzeszköz, pénzügyi eszköz vagy gazdasági forrás. A jegyzékbe vett személyekre utazási tilalom is vonatkozhat.

Mi minősül terrorcselekménynek?

A Tanács 2001/931/KKBP közös álláspontja értelmében a terrorcselekmények szándékos cselekmények, amelyek súlyos kárt okozhatnak egy országnak vagy egy nemzetközi szervezetnek, amennyiben abból a célból követik el azokat, hogy:

a lakosságot komolyan megfélemlítsék
egy kormányt vagy egy nemzetközi szervezetet jogellenes módon arra kényszerítsenek, hogy az valamilyen intézkedést megtegyen, illetve tartózkodjon valamilyen intézkedéstől
súlyosan destabilizálják vagy lerombolják egy ország vagy egy nemzetközi szervezet alapvető politikai, alkotmányos, gazdasági vagy társadalmi struktúráit

A jegyzékbe vétel kritériumai

Új személyek, csoportok és szervezetek csak akkor vehetők fel a terroristák uniós jegyzékébe, ha egy tagállam vagy harmadik ország illetékes hatósága már határozatot hozott az adott ügyben.

A határozat:

szólhat terrorcselekmény vagy ilyen cselekmény elkövetésének kísérlete, az abban való részvétel vagy annak elősegítése miatt indított nyomozásról vagy büntetőeljárásról
lehet a fenti cselekmények bármelyike miatti elmarasztaló ítélet

A Tanács rendszeres időközönként, de legalább 6 havonta felülvizsgálja a jegyzéket. A rendszeres felülvizsgálat mellett a Tanács bármikor határozatot fogadhat el egyes személyek, csoportok és szervezetek jegyzékbe vételéről vagy jegyzékből történő törléséről.

Humanitárius kivétel

A Tanács 2024 februárjában úgy határozott, hogy módosítja a terrorizmus elleni küzdelmet célzó korlátozó intézkedések uniós keretét (a terroristák uniós jegyzéke) azáltal, hogy humanitárius kivételt vezet be a vagyoni eszközök befagyasztására vonatkozó intézkedések alól.

E határozat eredményeként a humanitárius szereplők bizonyos kategóriái előzetes engedély nélkül ügyleteket bonyolíthatnak le jegyzékbe vett személyekkel és szervezetekkel, amennyiben a cél a humanitárius segítség célba juttatása vagy az alapvető emberi szükségletek kielégítésére irányuló egyéb tevékenységek támogatása. E kategóriákba többek között a következők tartoznak:

az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2664 (2022) sz. határozatában meghatározott szereplők
az EU vagy tagállamai humanitárius partnereiként tanúsított szervezetek és ügynökségek, valamint a tagállamok szakosított intézményei

A Tanács a humanitárius kivételt legutóbb 2027. február 22-ig hosszabbította meg.

Az ISIL/Dáis és az al-Kaida

2016. szeptember 20-án az EU létrehozta az ISIL-lel/Dáissal és az al-Kaidával, valamint a velük összeköttetésben álló személyekkel, csoportokkal, vállalkozásokkal és szervezetekkel szembeni korlátozó intézkedések célzott keretrendszerét.

Ezek az autonóm uniós korlátozó intézkedések kiegészítik „a terroristák uniós jegyzéke” alapján elfogadott korlátozó intézkedéseket.

Milyen szankciókról van szó?

Az ISIL-lel/Dáissal és az al-Kaidával szembeni uniós szankciók a következőkből állnak:

személyekre vonatkozó utazási tilalom
személyek, csoportok és szervezetek vagyoni eszközeinek befagyasztása
annak tilalma, hogy pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat bocsássanak a jegyzékbe vett személyek, csoportok és szervezetek rendelkezésére

Az EU e rendszer keretében felléphet azok ellen, akik anyagi vagy pénzügyi támogatást nyújtanak az ISIL-nek/Dáisnak és az al-Kaidának. Az uniós intézkedések azok ellen is irányulhatnak, akik részt vesznek az ISIL/Dáis és az al-Kaida által elkövetett erőszakos cselekmények tervezésében, előkészítésében, illetve lehetővé tételében.

Jegyzékbe vehetők azok a személyek, csoportok, szervezetek és szervek, amelyek többek között:

fegyvereket és azokhoz kapcsolódó hadianyagot szolgáltatnak, adnak el vagy adnak át az ISIL-nek/Dáisnak és az al-Kaidának
tagokat toboroznak e két szervezetbe
nyilvánosan előidéznek e két terrorista szervezet általi erőszakos cselekményeket, vagy azokra felbujtanak

A Tanács rendszeres időközönként, de legalább 12 havonta felülvizsgálja a jegyzéket. A szankciók jelenleg összesen 15 személyre és 8 csoportra alkalmazandók, és 2026. október 31-ig maradnak hatályban.

A Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád

A Tanács 2024. január 19-én létrehozta a korlátozó intézkedések célzott keretét, amelynek nyomán az Európai Unió felelősségre vonhat minden olyan személyt vagy szervezetet, amely támogatja, elősegíti vagy lehetővé teszi a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád erőszakos cselekményeit.

A Tanács a 2023. október 7-i, Izrael elleni támadások súlyosságára tekintettel fogadta el a vonatkozó határozatot, amelynek célja megelőzni, hogy a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád a jövőben hasonló jellegű erőszakos cselekményeket kövessen el.

Az új rendszer kiegészíti a „terroristák uniós jegyzéke” alapján korábban elfogadott korlátozó intézkedéseket.

Milyen szankciókról van szó?

A Hamásszal és a Palesztin Iszlám Dzsiháddal szembeni uniós szankciók a következőkből állnak:

személyekre vonatkozó utazási tilalom
személyek, csoportok és szervezetek vagyoni eszközeinek befagyasztása
annak tilalma, hogy pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat bocsássanak a jegyzékbe vett személyek, csoportok és szervezetek rendelkezésére

Az EU e rendszer keretében felléphet azok ellen, akik anyagi vagy pénzügyi támogatást nyújtanak a Hamásznak vagy a Palesztin Iszlám Dzsihádnak. Az uniós intézkedések azok ellen is irányulhatnak, akik részt vesznek a Hamász vagy a Palesztin Iszlám Dzsihád által elkövetett erőszakos cselekmények tervezésében, előkészítésében, illetve lehetővé tételében.

Jegyzékbe vehetők azok a személyek, csoportok, szervezetek és szervek, amelyek többek között:

fegyvereket és azokhoz kapcsolódó hadianyagot szolgáltatnak, adnak el vagy adnak át e két terrorista szervezetnek
az Izrael stabilitását vagy biztonságát aláásó vagy fenyegető, a Hamásszal és a Palesztin Iszlám Dzsiháddal együttműködve elkövetett cselekményeket támogatnak
részt vesznek a nemzetközi humanitárius jogot vagy az emberi jogokat súlyosan sértő cselekményekben
nyilvánosan előidéznek e két terrorista szervezet általi erőszakos cselekményeket, vagy azokra felbujtanak

Az EU-nak most első ízben áll módjában az is, hogy fellépjen olyan személyekkel vagy szervezetekkel szemben, akik vagy amelyek támogatást nyújtanak az e két terrorista szervezetet segítőknek.

A Tanács 2026 májusában úgy döntött, hogy kiterjeszti a szankciók hatályát a Hamász politikai vezetőségének (Politbüró) azon tagjaira is, akik előmozdítanak, védelmükbe vesznek és igazolnak erőszakos cselekményeket.

Ezenfelül az EU a globális emberi jogi szankciórendszer keretében három szervezetet szankcionált a 2023. október 7-én Izraelben történt brutális és megkülönböztetés nélküli terrortámadások során széles körben elkövetett szexuális és nemi alapú erőszakra válaszul.

További információk

A terrorizmus elleni uniós válaszintézkedések

Küzdelem a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás ellen az EU-ban

Milyen típusú szankciókat fogad el az EU?

Uniós szankciók Iránnal szemben