Szankciók a kibertámadások ellen

Az EU-t vagy tagállamait fenyegető kibertámadások

A Tanács 2019 májusában létrehozott egy olyan szankciós keretet, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy célzott korlátozó intézkedéseket vezessen be az olyan kibertámadásoktól való elrettentés és az azokra való reagálás érdekében, amelyek külső fenyegetést jelentenek az EU vagy annak tagállamai számára.

Konkrétabban, ez a jogszabályi keret első alkalommal teszi lehetővé az EU számára, hogy szankciókat vessen ki olyan személyekre vagy szervezetekre, akik, illetve amelyek kibertámadásokért vagy megkísérelt kibertámadásokért felelősek, pénzügyi, technikai vagy anyagi támogatást nyújtanak ilyen támadásokhoz, vagy azokban egyéb módokon közreműködnek.

Ez a szankciórendszer olyan kibertámadásokra vonatkozik, amelyek jelentős hatással járnak, és amelyek az Unión kívülről erednek, vagy amelyeket az Unión kívülről követnek el, amelyek Unión kívüli infrastruktúrát használnak, amelyeket az Unión kívül letelepedett vagy tevékenységüket az Unión kívül végző személyek vagy szervezetek követnek el, vagy amelyeket a tevékenységüket az Unión kívül végző személyek vagy szervezetek támogatásával követnek el.

A szankciók magukban foglalják az EU-ba való beutazás tilalmát, valamint a személyek és szervezetek vagyoni eszközeinek befagyasztását. Ezenkívül a szankcionált személyek és szervezetek részére vagy javára tilos közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat rendelkezésre bocsátani.

Jelenleg 27 személy és 11 szervezet tartozik a legutóbb 2027. május 18-ig meghosszabbított szankciórendszer hatálya alá.

Az uniós országokat fenyegető kibertámadások közé tartoznak többek között az alábbiakhoz kapcsolódó információs rendszereket érintő támadások:

• olyan kritikus infrastruktúrák, amelyek elengedhetetlenek a társadalom létfontosságú funkciói vagy a polgárok egészsége, biztonsága és védelme, valamint gazdasági, illetve társadalmi jóléte szempontjából
• az alapvető társadalmi és gazdasági tevékenységekhez szükséges szolgáltatások, különösen: energia, közlekedés és szállítás, banki szolgáltatások, pénzügyek, egészségügy, ivóvíz és digitális infrastruktúra
• kritikus állami funkciók, különösen: védelem, intézmények irányítása és működése, nyilvános választások, gazdasági és polgári infrastruktúra, belső biztonság, valamint külkapcsolatok, beleértve a diplomáciai képviseleteket is
• minősített adatok tárolása és kezelése
• kormányzati veszélyhelyzet-elhárító csoportok

A szankciórendszer keretében szankciókkal sújtott személyek közé tartoznak olyan orosz állampolgárok, akiket felelősség terhel az EU és tagállamai ellen elkövetett több kibertámadásért, többek között a német szövetségi parlament elleni, 2015-ben történt támadásért, valamint több észt kormányzati minisztérium ellen 2020-ban elkövetett támadásokért.

A szankciókkal sújtott szervezetek között vannak olyan vállalatok, amelyek rosszindulatú szoftverrel elkövetett támadásokat segítenek elő és feltörési (hackelési) szolgáltatásokat nyújtanak, illetve az eszközök kompromittálásához és az eszközökhöz való hozzáféréshez használt termékeket szolgáltatnak uniós tagállamokban. Ezek a szervezetek az Unión kívüli országokban, például Oroszországban, Kínában és Iránban rendelkeznek székhellyel.

• Az Unió korlátozó intézkedései a kibertámadások ellen (az EU Hivatalos Lapja)

A kiberdiplomácia fokozása

Az EU 2017 júniusában létrehozta a rossz szándékú kibertevékenységekkel szembeni közös uniós diplomáciai intézkedések keretét (ez az ún. „kiberdiplomáciai eszköztár”). Ez a keret lehetővé teszi az EU és tagállamai számára, hogy a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) keretébe tartozó valamennyi intézkedést – szükség esetén a korlátozó intézkedéseket is – igénybe vegyék az EU és a tagállamai integritását és biztonságát veszélyeztető rossz szándékú kibertevékenységek megelőzése, az ezektől való visszatartás és elrettentés, valamint az ezekre való reagálás céljából.

A kiberdiplomáciai eszköztárat 2023-ban felülvizsgálták annak érdekében, hogy az lehetővé tegye tartós, az igényekhez igazított, koherens és összehangolt stratégiák kidolgozását a tartós kiberfenyegetést jelentő szereplőkkel szemben.

Az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat által 2020 decemberében elfogadott uniós kiberbiztonsági stratégia megerősíti a kibertámadásokra adandó uniós diplomáciai válaszintézkedéseket.

A Tanács 2024 októberében az Oroszország által külföldön végzett destabilizáló tevékenységekre válaszul létrehozta a korlátozó intézkedések egy újabb keretét.

Ez a keret lehetővé teszi az EU számára, hogy fellépjen azokkal a személyekkel és szervezetekkel szemben, akik, illetve amelyek részt vesznek az Oroszországi Föderáció kormányának olyan tevékenységeiben és politikáiban – köztük kibertámadásokban –, amelyek aláássák az EU és tagállamai, valamint nemzetközi szervezetek és harmadik országok alapvető értékeit, biztonságát, függetlenségét és integritását.

• Hibrid fenyegetések Oroszországból
• Végrehajtási iránymutatások a kiberdiplomáciai eszköztárhoz (2023. június 8.)
• Közös közlemény: A reziliencia és a hibrid fenyegetések kezelésére szolgáló képességek megerősítése (2018. június 13.)
• A Tanács következtetései a rossz szándékú kibertevékenységekkel szembeni közös uniós diplomáciai intézkedések keretéről („kiberdiplomáciai eszköztár”), 2017. június 19.
• Kiberbiztonsági stratégia (Európai Bizottság)

További információk