Kibervédelem

A kibertér mint hadműveleti terület

A kiberteret az ötödik hadszíntérnek szokás tekinteni, amely ugyanolyan kritikus jelentőségű a katonai műveletek szempontjából, mint a szárazföld, a tenger, a légtér és a világűr. A kibertérbe minden beletartozik az információs és távközlési hálózatoktól és infrastruktúráktól kezdve, az ezek által támogatott adatokon át, egészen a számítógépes rendszerekig, a processzorokig és a vezérlőkig.

A kibertér egyre vitatottabb stratégiai területté és egyre inkább a stratégiai verseny terepévé válik. A digitális és a fizikai infrastruktúra ráadásul egyre jobban függ egymástól. Ez azt jelenti, hogy a jelentős kiberbiztonsági események zavart vagy károsodást okozhatnak az olyan kritikus infrastruktúrákban – például az energetikai vagy közlekedési hálózatokban –, amelyekre az uniós fegyveres erőknek szükségük van.

Az elmúlt években bizonyos állami és nem állami szereplők fokozták az EU és tagállamai elleni kibertámadásokat, kémtevékenységet és dezinformációs kampányokat, többek között a védelmi ágazatban is. Az e szereplők által tanúsított rossz szándékú magatartás exponenciálisan növekedett Oroszország Ukrajnával szembeni katonai agresszióját követően.

Az EU és tagállamai együttműködnek annak érdekében, hogy megvédjék az európai polgárokat, a tagállami fegyveres erőket, valamint az uniós polgári és katonai missziókat és műveleteket a kiberfenyegetésekkel szemben. Céljuk fokozni a kibervédelmi együttműködést és beruházásokat, és növelni az EU arra irányuló képességét, hogy megakadályozza, felderítse és kivédje a kibertámadásokat, illetve hogy elrettentsen az ilyen támadásoktól vagy elvégezze az azok nyomán szükséges helyreállítást.

Az uniós kibervédelmi együttműködés elsődleges kerete az uniós kibervédelmi politika. Az EU-n belüli, a kibertér védelmével kapcsolatos uniós együttműködés további terepét jelentik az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) tevékenységei, amelyekben az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) és az Europol is részt vesz. Az EDA segítséget nyújt a tagállamoknak ahhoz, hogy szakképzett katonai kibervédelmi személyzettel rendelkezzenek, és biztosítja a proaktív és reaktív kibervédelmi technológia meglétét.

Kibervédelmi politika

A 2014-ben elfogadott, majd 2018-ban aktualizált kibervédelmi politikai keretre építve a Tanács 2023. május 22-én következtetéseket fogadott el a kibervédelemre vonatkozó uniós szakpolitikáról. E következtetésekben a Tanács hangsúlyozta, hogy az EU-nak és tagállamainak tovább kell erősíteniük a kiberfenyegetésekkel szembeni rezilienciájukat, valamint fokozniuk kell közös kiberbiztonságukat és a kibertérben tanúsított rossz szándékú magatartással és agresszióval szembeni kibervédelmüket.

A következtetésekkel összhangban a Tanács 2024 októberében jóváhagyta az első „uniós kiberbiztonsági felmérést”, amely nyomon követi a szakpolitika végrehajtását.

Az uniós kibervédelmi politika az alábbi négy pillérre épül, amelyekhez kezdeményezések széles skálája társul:

együttes fellépés az erősebb kibervédelem érdekében

beruházás a kibervédelmi képességekbe

az uniós védelmi ökoszisztéma biztonságának garantálása

összefogás a közös kihívások kezelése érdekében

Együttes fellépés az erősebb kibervédelem érdekében

A kibertámadások gyakran több országot érintenek, és fizikai hatással lehetnek az EU kritikus infrastruktúrájára. A jelentős kiberbiztonsági események olyan súlyos zavarokat okozhatnak, amelyeket az érintett tagállam vagy tagállamok egyedül nem tudnak elhárítani. Ezek az incidensek állami vagy nem állami szereplők által végrehajtott olyan nagyobb hibrid támadásoknak is a részét képezhetik, amelyek célja a gazdaság és a társadalom destabilizálása, az EU biztonságának garantálásához szükséges kritikus infrastruktúra gyengítése, illetve a demokráciák működésének aláásása és károsítása, többek között a választási infrastruktúrák elleni támadások révén.

A stratégiai iránytűvel összhangban a tagállamoknak és más érintett szereplőknek együtt kell működniük a hatékonyabb kibervédelem megvalósítása érdekében. Ehhez erősíteni kell a katonai és a polgári kiberközösségek közötti együttműködést és koordinációt.

E pillér keretében a következő konkrét kezdeményezésekre kerül sor:

az uniós kibervédelmi parancsnokok konferenciájának további fejlesztése
a katonai hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportok operatív hálózatának (MICNET) felállítása
az EU kibervédelmi koordinációs központjának létrehozása a koordináció és a helyzetismeret javítása érdekében – különösen a KKBP-missziók és -műveletek esetében
a kiberfenyegetésekkel kapcsolatos hírszerzési együttműködés fokozása és az EU kiberhírszerzési kapacitásainak megerősítése
a kiberoktatás és -képzés intenzívebbé tétele, több kibergyakorlat szervezése

Az uniós védelmi ökoszisztéma biztonságának garantálása

Az elmúlt években drámaian megnőtt a kibertámadások száma, köztük az ellátási láncot célzó olyan támadásoké is, amelyek célja a kiberkémkedés, a zsarolóvírusok alkalmazása vagy a zavarkeltés. 2020-ban a SolarWinds ellátási lánca elleni támadás világszerte több mint 18 000 szervezetet érintett, köztük kormányzati szerveket, nagyvállalatokat és védelmi ipari vállalatokat. Ez – más incidensekkel együtt – kétségtelenül megmutatta, hogy tovább kell erősíteni az uniós védelmi ökoszisztémában aktív szervezetek – köztük a katonai szervezetek, a védelmi ipar és a magánszereplők – kiberrezilienciáját.

A kommunikációs és információs rendszereik biztonságához kapcsolódó kérdések kezelése érdekében az EU és tagállamai a kiberbiztonságot érintő olyan szabványosítási és tanúsítási rendszeren dolgoznak, amely mind a katonai, mind a polgári terület biztonságáról gondoskodni fog.

A Tanács arra ösztönzi a tagállamokat, hogy:

erősítsék meg az európai kibervédelem ipari és technológiai bázisát, hogy a kibervédelmi képességek teljes spektrumát ki lehessen fejleszteni és rendelkezésre lehessen bocsátani
csökkentsék a stratégiai függőségeket a képességeik és ellátási láncaik terén
fejlesszenek ki kibervédelmi csúcstechnológiákat és hatékonyan alkalmazzák azokat

Beruházás a kibervédelmi képességekbe

A technológiai fejlesztések elengedhetetlenek ahhoz, hogy fenntartsuk – az új technológiákba szintén erőteljesen beruházó – versenytársakkal és ellenfelekkel szembeni előnyünket. Emellett bizonyos készségekre és kompetenciákra elengedhetetlen szükség van ahhoz, hogy Európa megszabaduljon a kiberbiztonság és a kibervédelem terén fennálló stratégiai függőségektől. Az európai védelmi iparnak a meglévő kulcsfontosságú készségek megőrzése mellett új készségeket is el kell sajátítania ahhoz, hogy a globális színtéren is képes legyen csúcstechnológiai megoldásokat alkalmazni.

A tagállamoknak ezzel összefüggésben jelentősen növelniük kell az interoperábilis kibervédelmi képességek kiépítésére, fenntartására és továbbfejlesztésére irányuló beruházásaikat. Ennek során a lehető legjobban fel kell használniuk az uniós együttműködés platformjait, például az Európai Védelmi Ügynökséget (EDA) és az állandó strukturált együttműködést (PESCO), valamint az olyan finanszírozási mechanizmusokat, mint az Európai Védelmi Alap, a Horizont Európa és a Digitális Európa program.

A Tanács emellett felkérte a tagállamokat, hogy keressenek megoldást a fennálló kiberbiztonsági készséghiányra, mégpedig a katonai, a polgári és a bűnüldözési kezdeményezések közötti szinergiákat kiaknázva.

Összefogás a közös kihívások kezelése érdekében

Mivel a kiberbiztonsági fenyegetéseknek nem állják útját a nemzeti határok, az EU együttműködik a partnerországokkal és a nemzetközi szervezetekkel – például az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével (NATO) – a kollektív biztonság fokozása és a polgárok védelme érdekében. Az EU testreszabott partnerségek kialakítására törekszik a kibervédelem területén – többek között az Európai Békekereten keresztül a kibervédelmi kapacitásépítésre vonatkozóan.

A kibervédelemről a kiberkérdések, valamint a biztonság és a védelem területét érintő párbeszédek és konzultációk keretében kell tárgyalni a partnerekkel.

A kiberkérdések kezelése az EU–NATO együttműködés egyik fő prioritási területét jelenti. Az EU ösztönzi, hogy további szinergiák jöjjenek létre az EU és a NATO között, többek között a rossz szándékú kibertevékenységekre való reagálás, a harmadik országokban folytatott kapacitásépítési erőfeszítések, a képzés, a gyakorlatok és a helyzetismeret terén.

További információk

Biztonság és védelem

Kiberbiztonság

Hibrid fenyegetések