Skip to content

Hibrid fenyegetések

Az EU és tagállamai együttműködnek annak érdekében, hogy megelőzzék, kezeljék és elhárítsák az Európát és az európai polgárokat érintő hibrid fenyegetéseket és hadjáratokat.

Mit értünk hibrid fenyegetés alatt?

A hibrid fenyegetések és hadjáratok definíciója nem statikus. Fontos ugyanis, hogy e fogalmak meghatározása rugalmas maradjon annak érdekében, hogy megfelelő intézkedéseket lehessen hozni a fenyegetésekre válaszul, azok változó jellegének függvényében.

Hibrid fenyegetések alatt rendszerint olyan koordinált káros tevékenységeket kell érteni, amelyeket rossz szándékkal terveznek meg és hajtanak végre. A tevékenységek arra irányulnak, hogy – egy sor különböző eszköz segítségével, azokat gyakran ötvözve – aláássák a célpont, például valamelyik állam vagy intézmény működését. Ezek az eszközök a következőket foglalhatják magukban: információmanipuláció, kibertámadások, gazdasági befolyásolás vagy kényszerítés, rejtett politikai manőverek, kényszerítő diplomácia és katonai erőszakkal való fenyegetés.

Állami és nem állami szereplők egyaránt alkalmaznak hibrid taktikákat, amelyek egyre összetettebbé és kifinomultabbá válnak. Ezek – a biztonsági kockázat mellett – fenyegetést jelentenek a demokráciára, mivel a demokratikus alapértékeket veszik célba, és arra irányulnak, hogy bomlasszák a társadalmat és aláássák a politikai döntéshozatalt.

A hibrid hadjáratok kialakítása megnehezíti a felderítésüket és az ellenük való védekezést, és azt a célt szolgálja, hogy ne lépjék át a határvonalat, amelyen túl háborús cselekménynek lehetne őket minősíteni vagy tekinteni. A hibrid fenyegetések elleni küzdelem ezért összetett és folyamatosan változó kihívás. Ez a kihívás áll az Európai Unió, valamint az uniós tagállamok és partnerek előtt.

Koordinált uniós reagálás a hibrid fenyegetésekre

Bár a hibrid fenyegetések elhárítása elsősorban az egyes uniós tagállamok feladata, a tagállamok koordinált intézkedéseket is tesznek, hogy együttesen lépjenek fel ezekkel a fenyegetésekkel szemben.

Hibrid eszköztár

A biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű 2022. márciusi elfogadását követően az EU hibrid fenyegetésekkel szembeni uniós eszköztárat hozott létre. Az eszköztár magában foglalja a hibrid hadjáratokra való koordinált uniós reagálásra vonatkozó keretről szóló (2022. június 21-én jóváhagyott) tanácsi következtetésekben meghatározott megelőző, együttműködési, stabilitásépítő, korlátozó és támogató intézkedéseket.

Az eszköztár rendeltetése, hogy:

  • segítse az összetett és sokrétű hibrid hadjáratok azonosítását
  • összehangolja a testreszabott és ágazatközi válaszintézkedéseket

A hibrid eszköztár átfogó keretrendszerként működik, és más releváns válaszmechanizmusokat és eszközöket is magában foglal. Ezek közé tartozik például a külföldi információmanipuláció és beavatkozás kezelésére szolgáló eszköztár. Az EU kiberdiplomáciai eszköztárat is kifejlesztett, mely a kiberfenyegetésekre és -támadásokra való reagálást szolgálja.

A Tanács 2026. március 16-án következtetéseket fogadott el az EU hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépési képességének javításáról. Következtetéseiben a Tanács újólag megerősíti az EU elszántságát arra, hogy minden rendelkezésre álló eszközt felhasználjon az EU-t, annak tagállamait és partnereit célzó hibrid hadjáratok megelőzésére, az azoktól való elrettentésre és az azokra való reagálásra, függetlenül azok eredetétől, nagyságrendjétől és intenzitásától.

Az EU rendelkezésére állnak továbbá az uniós válságkezelési mechanizmusok, köztük a Tanács politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmusa (IPCR). Ezek arra irányulnak, hogy támogassák a súlyos, összetett válságokra történő koordinált válaszadást, és információcserét biztosítsanak, ahogy tették ezt például a 2024-es uniós választásokba való beavatkozással kapcsolatban.

Hibrid fenyegetéseket kezelő csapatok

2024 májusában a Tanács jóváhagyta a hibrid fenyegetéseket kezelő uniós gyorsreagálású csapatok gyakorlati létrehozására vonatkozó irányadó keretet.

A hibrid fenyegetéseket kezelő gyorsreagálású csapatok az EU hibrid fenyegetésekkel szembeni eszköztárának egyik elemeként az uniós tagállamokat, a partnerországokat, valamint a KBVP-missziókat és -műveleteket támogatják a hibrid fenyegetések elleni küzdelemben.

További információk a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés uniós keretéről:

Küzdelem a dezinformáció ellen

A dezinformációs kampányokat és általánosabban a külföldi információmanipulációt és beavatkozást a fenyegetést jelentő szereplők gyakran használják – vagy szélesebb körű hibrid hadjáratok egyik elemeként, vagy önmagukban. Az EU-nak több különböző mechanizmus áll a rendelkezésére ahhoz, hogy fellépjen a külföldi információmanipuláció és beavatkozás ellen.

A Tanács 2024. május 21-én, az európai parlamenti választások előtt következtetéseket hagyott jóvá a választási folyamatok külföldi beavatkozással szembeni védelméről. A következtetésekben a Tanács felszólította az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy fokozottan kísérjék figyelemmel a külföldi szereplők arra irányuló kísérleteit, hogy beavatkozzanak az Unión belüli demokratikus folyamatba, és – anélkül, hogy ezzel gátolnák a nyílt demokratikus vitát – használjanak fel minden uniós mechanizmust, hálózatot és eszközt a választások integritásának védelme érdekében.

A kritikus infrastruktúrák rezilienciája

2022 óta az EU fokozta a kritikus infrastruktúrák védelmére irányuló erőfeszítéseit. A Tanács 2022. december 8-án új jogszabályt fogadott el annak biztosítása érdekében, hogy a kritikus ágazatok – köztük az energetikai, a vízügyi, a közlekedési és az egészségügyi szektor – képesek legyenek többek között a hibrid támadásokat megelőzni, azokkal szemben védekezni, azokra reagálni, azokkal megbirkózni és következményeiket elhárítani (a kritikus szervezetek rezilienciájáról szóló irányelv). A szabályok arra irányulnak, hogy csökkentsék a kritikus szervezetek sebezhetőségét, és fokozzák azok fizikai rezilienciáját.

Ezenfelül a Tanács 2022 decemberében, az Északi Áramlat gázvezeték elleni szabotázsakciókat követően ajánlást fogadott el a kritikus infrastruktúrák rezilienciájának témájában.

Az ajánlás, melynek eredményeként bővült a kritikus infrastruktúrák védelmére irányuló uniós kapacitás, a következő három kiemelt területet fedi le: felkészültség, reagálás és nemzetközi együttműködés.

A Tanács 2024 júniusában ajánlást fogadott el a kritikus infrastruktúrák számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű zavaraira való uniós szintű reagálás koordinálására szolgáló tervről. Az ajánlások nyomán létrejött a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós terv, mely azt a célt szolgálja, hogy előmozdítsa az incidensek eredetével és következményeivel kapcsolatos közös helyzetismeretet, megkönnyítse a nyilvánosság felé végzett kommunikáció koordinációját, és biztosítsa a reagálás hatékonyságát.

A hálózati és információs rendszerek biztonsága

A Tanács 2022. november 28-án elfogadta az EU egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelvet. Az új szabályok tovább javítják mind az állami és a magánszektornak, mind pedig az Unió egészének a rezilienciáját és a kiberbiztonsági eseményekre való reagálási képességét, többek között a hibrid támadások tekintetében is.

Az új „NIS 2” elnevezésű irányelv a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló korábbi szabályok (NIS-irányelv) helyébe lépett.

Együttműködés a partnerekkel a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés érdekében

Az uniós partnerekkel és szervezetekkel való együttműködés alapvető fontosságú a hibrid fenyegetések elleni küzdelemben.

EU–NATO-együttműködés

Az EU–NATO stratégiai partnerség elengedhetetlen az euroatlanti térség biztonságának és stabilitásának fenntartásához. A hibrid fenyegetések elleni küzdelem terén a következők tartoznak az EU–NATO kezdeményezések közé:

  • hibrid fenyegetésekkel kapcsolatos együttműködésre irányuló közös javaslatok
  • 2022-ben indított strukturált párbeszéd a rezilienciáról

Az EU és a NATO emellett közös, ún. párhuzamos és koordinált gyakorlatokat (PACE) végez a válságkezelés területén. A 2024. évi gyakorlat célja az volt, hogy megerősítse az EU azon képességét, hogy – az EU-n belül és kívül egyaránt – reagálni tudjon az esetleges hibrid válságokra.

A hibrid fenyegetések elleni küzdelemben részt vevő partnerországok támogatása

Az EU elkötelezett amellett, hogy támogassa partnerországait a hibrid fenyegetések elleni küzdelemben. Az EU moldovai köztársasági polgári partnerségi missziója (EUPM Moldova) kiváló példa erre az együttműködésre.

A misszió 2023 májusában indult azzal a céllal, hogy segítse Moldova válságkezelési struktúráinak megerősítését, valamint a hibrid fenyegetésekkel szembeni rezilienciájának, illetve kiberbiztonságának fokozását.

Az EU ellen irányuló orosz és belarusz hibrid tevékenységek

Oroszország

Az EU határozottan elítéli Oroszország tartós hibrid tevékenységeit, amelyek a következő tevékenységeket foglalják magukban: szabotázs, a kritikus infrastruktúrákat érintően előidézett zavarok, kibertámadások, információmanipuláció és beavatkozás, valamint a demokráciának és a választási folyamatnak az aláásására irányuló kísérletek.

Ezek a rossz szándékkal elkövetett tevékenységek jól szemléltetik Oroszország gátlástalan és felelőtlen magatartását, valamint azt, hogy az ország figyelmen kívül hagyja a szabályokon alapuló nemzetközi rendet és a nemzetközi jogot. Ezek a tevékenységek részét képezik azoknak az átfogóbb, koordinált és régóta folytatott hibrid hadjáratoknak, amelyek célja, hogy veszélyeztessék és aláássák az EU, valamit az uniós tagállamok és partnerek biztonságát, rezilienciáját és demokratikus alapjait.

Az EU és tagállamai ezentúl is minden rendelkezésükre álló eszközt igénybe fognak venni (a szankciókat is ideértve), hogy az ilyen, rossz szándékú tevékenységekkel szemben védekezés, megelőzés, elrettentés és reagálás céljából fellépjenek.

Kollázs: középen újságok lapjai, jobbra felül átlátszó szavazóurna, benne szavazólapok, balra alul pedig egy nyitott laptop.
Oroszország hibrid tevékenységei: uniós szankciók

Oroszország hibrid tevékenységei: uniós szankciók

Belarusz

Az EU elítéli a Belarusz által az EU és az uniós tagállamok ellen fokozott mértékben végrehajtott hibrid támadásokat, amelyek magukban foglalják a migránsok eszközként való felhasználását és az uniós légtér megsértését.

E légtérsértések súlyos biztonsági és védelmi kockázatot jelentenek elsősorban a polgári légi közlekedésre nézve, és arra irányulnak, hogy destabilizálják az EU egyik tagállamát és megfélemlítsék az európai polgárokat a polgári légi közlekedést célzó közvetlen fenyegetésekkel. Az EU felszólítja a belarusz rezsimet, hogy haladéktalanul és teljeskörűen hagyjon fel ezekkel a cselekményekkel.

A belarusz rezsimmel szemben szankciók vannak hatályban, és ha az említett tevékenységek folytatódnak, az EU kész további megfelelő intézkedéseket hozni. Az EU nem fogja eltűrni, hogy hibrid hadjárat irányuljon az EU vagy bármely uniós tagállam ellen.

„Belarus free” feliratú papírlapot feltartó személy.
Belarusz hibrid tevékenységei: uniós szankciók

Belarusz hibrid tevékenységei: uniós szankciók

További információk

Uniós védelmi készültség

Uniós védelmi készültség

Az uniós védelem számokban

Az uniós védelem számokban

Kollázs növekvő magasságú oszlopokban álló pénzérmékkel, olajoshordóval, vadászrepülőgépekkel és a háttérben az orosz rubel egyik bankjegyével. A kép háttérszínei az orosz zászló színeit idézik.
Uniós szankciók Oroszországgal szemben: kérdések és válaszok

Uniós szankciók Oroszországgal szemben: kérdések és válaszok

Legutóbbi frissítés: 2026. március 16.