A legjelentősebb kiberfenyegetések az EU-ban
A kiberfenyegetések száma és összetettsége is egyre nő. Az uniós országok ezért a kiberbiztonság megerősítésén dolgoznak, hogy megvédjék a kritikus infrastruktúrákat, és biztosítsák a gazdaság stabilitását és az online adatvédelmet.
Miért létfontosságú a kiberbiztonság fokozása?
Kiberfenyegetésnek nevezünk minden olyan rossz szándékú tevékenységet, amely arra irányul, hogy aláássa a digitális rendszerek, hálózatok vagy adatok sértetlenségét, bizalmasságát, illetve rendelkezésre állását.
A kiberfenyegetések száma és mértéke Európában és világszerte változatlanul egyre nő. 2020-ban globális szinten kétszer akkora gazdasági költségeket okozott a kiberbűnözés, mint 2015-ben.
A kibertámadások nemcsak egyre gyakoribbakká, de egyre összetettebbekké is válnak. A bűnözők ugyanis fejlett technikákat, például generatív mesterséges intelligenciát használnak, ami megnehezíti támadásaik felfedését és elhárítását.
Hogyan küzd az EU a kiberbűnözés ellen?
Az EU-t érintő fő kiberfenyegetések
A támadások egyre kifinomultabbá és változatosabbá válnak, és a legkülönfélébb ágazatokat érinthetik. A Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) szerint jelenleg az alábbiak jelentik a legnagyobb kiberfenyegetést az EU számára:
A rendelkezésre állást fenyegető veszélyek
támadások, amelyek arra irányulnak, hogy az erőforrások kimerítése vagy a hálózati infrastruktúra túlterhelése révén ellehetetlenítsék a rendszerek és szolgáltatások igénybevételét
Zsarolóvírusok
a támadók átveszik az irányítást az eszközök felett, váltságdíjat követelve azért, hogy helyreállítsák az adatokhoz való hozzáférést, illetve hogy ne hozzák nyilvánosságra az adatokat
Az adatokat fenyegető veszélyek
érzékeny, bizalmas vagy védett adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés az információk manipulálása, nyilvánosságra hozatala vagy megsemmisítése céljából
Pszichológiai manipuláció
manipulatív taktikák, amelyekkel az elkövetők ráveszik az áldozataikat, hogy súlyos hibákat kövessenek el, vagy érzékeny adatokat adjanak át
Malware
rosszindulatú szoftverek, amelyek rendeltetése, hogy a rendszerekbe bejutva kárt okozzanak, megzavarják a szolgáltatásokat vagy adatokat tulajdonítsanak el
Ellátási láncok ellen elkövetett támadások
támadások, amelyek egy szervezetet az ellátási láncaiban felfedezett sebezhető pontokon keresztül vesznek célba, esetleges áttételes hatásokkal
A kiberfenyegetések 46%-át a rendelkezésre állás ellen irányuló fenyegetések jelentik
A legnagyobb kiberfenyegetéseket az EU-ban a rendelkezésre állást fenyegető veszélyek, a zsarolóvírusok és az adatokat fenyegető veszélyek jelentik.
A rendelkezésre állást fenyegető veszélyek: 46%
Zsarolóvírusok: 27%
Az adatokat fenyegető veszélyek: 16%
Egyéb: 11%
A kibertámadások mögött álló legfontosabb szereplők
A kiberfenyegetések mögött szereplők igen színes sora állhat: elsősorban a valamely államhoz köthető csoportoktól kezdve az anyagi haszonszerzés által vezérelt bűnözőkig, a magánszervezetekig és a haktivistákig. Minden csoport különböző módszerekkel, különböző célokat igyekszik elérni:
- állami kötődésű szereplők
valamely kormányzathoz kapcsolódó csoportok, amelyek politikai vagy stratégiai céllal – például kémkedés céljából – követnek el támadásokat - kiberbűnözők
pénzügyi haszonszerzésre törekednek olyan opportunista támadások révén, mint a pszichológiai manipuláció - magánszektorbeli offenzív szereplők
kiberfegyvereket fejlesztő és – gyakran kormányoknak és magánszemélyeknek – értékesítő szervezetek - haktivisták
politikai vagy társadalmi változás előidézése érdekében, gyakran állami kötődésű szereplők támogatásával hekkertevékenység révén okoznak zavarokat
A leggyakrabban a kiberfenyegetések célpontjában álló ágazatok
A kibertámadások közel 20%-a a közigazgatás – azaz a közszolgáltatások és a biztonság szempontjából létfontosságú ágazat – részét képező szervezeteket célozza. Ezt követik a közlekedés (11%), a pénzügyi ágazat (9%), a digitális infrastruktúra (9%), az üzleti szolgáltatások (8%), az általánosságban vett közszektor (8%) és a feldolgozóipar (6%).
Közigazgatás: 19%
Közlekedés: 11%
Pénzügyi ágazat: 9%
Digitális infrastruktúra: 9%
További információ
Az EU kiberbiztonsága: stratégia és kulcsfontosságú szakpolitikák
Kiberbiztonság: a pszichológiai manipuláció
Online biztonság
Legutóbbi frissítés: 2025. február 5.