Hogyan küzd az EU a kiberbűnözés ellen?

Kiberbűnözés az EU-ban

A kibertámadások és a kiberbűncselekmények Európa-szerte egyre nagyobb méreteket öltenek: nemcsak az előfordulásuk gyakoribb, de egyre kifinomultabbakká is válnak. Ez a trend az internetkapcsolattal rendelkező háztartások és a csatlakoztatott eszközök számának növekedésével várhatóan tovább fog erősödni. 2024-ben az EU-ban a háztartások 94%-a rendelkezett internet-hozzáféréssel, szemben a 2014-es 80% körüli értékkel. 2024-ben az EU-ban a 16 és 74 év közötti személyek 71%-a használt internethez kapcsolódó eszközöket.

A kiberbűnözés az elektronikus hírközlő hálózatok és információs rendszerek felhasználásával végrehajtott bűncselekményeket jelenti, és különböző formákat ölthet. A bűnözők például:

• rosszindulatú szoftverek használatával átvehetik az irányítást személyi eszközeink felett
• online csalás elkövetése céljából ellophatnak vagy megsérthetnek személyes adatokat és szellemi tulajdont
• jogellenes tartalmak terjesztésére használhatják az internetet és a közösségimédia-platformokat
• a „darkneten” keresztül tiltott árukkal kereskedhetnek és elektronikus feltörési (hackelési) szolgáltatásokat nyújthatnak

A kiberbűnözés bizonyos formái – például a gyermekek online szexuális kizsákmányolása – súlyos sérelmeket okoznak az áldozatoknak.

A kiberbűnözés elleni uniós intézkedések

Az EU azon dolgozik, hogy Európa-szerte küzdjön az online bűnözői tevékenységek ellen, és megerősítse az online biztonságot. Az uniós intézkedések céljai a következők:

a kiberbűnözés – beleértve a gyermekek szexuális kizsákmányolását is – megelőzésének, kivizsgálásának és büntetőeljárás alá vonásának hatékonyabbá tétele

együttműködés az ágazati partnerekkel a polgárok online térben való megerősítése és védelme érdekében

a bűnüldöző hatóságok és az igazságszolgáltatási szervek képességeinek megerősítése

Ezen erőfeszítések révén az EU arra törekszik, hogy mindenki számára biztonságosabb és reziliensebb digitális környezetet teremtsen.

• A szervezett bűnözés elleni küzdelem az Unióban
• Kiberbűnözés Elleni Európai Központ (Europol)
• Uniós irányelv az információs rendszerek elleni támadásokról (az EU Hivatalos Lapja)

A kiberbűnözés megelőzése és kivizsgálása

Az EU-n belül több kulcsfontosságú központ is döntő szerepet játszik a kiberbűncselekmények megelőzésében és kivizsgálásában:

• a Kiberbűnözés Elleni Európai Központ, az Europol által létrehozott szakosított szervezet, amely segítséget nyújt a tagállamoknak az online bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásban és a bűnözői hálózatok felszámolásában
• az EMPACT, azaz az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen elnevezésű, tagállami irányítású biztonsági kezdeményezés, melynek célja, hogy az uniós országok felismerjék a szervezett nemzetközi bűnözésből fakadó veszélyeket, és fellépjenek ezek ellen. E kezdeményezés egyik fő prioritása a kibertámadások elleni küzdelem.

A gyermekek online biztonsága

Jelenleg nincs olyan állandó jogszabály, amely előírná az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat – például webalapú e-mail- és üzenetküldési szolgáltatásokat – nyújtó szolgáltatók számára, hogy derítsék fel és jelentsék be a gyermekek online szexuális zaklatásának eseteit, így a behálózást (grooming) is, valamint hogy távolítsák el az ilyen anyagokat. Annak érdekében, hogy az említett szolgáltatók ezt továbbra is megtehessék, az EU 2021-ben ideiglenes intézkedéseket tartalmazó jogszabályt fogadott el. Ezek az intézkedések 2021 augusztusában léptek hatályba, és azokat 2024-ig kellett alkalmazni. Az EU 2024 áprilisában 2026 áprilisáig meghosszabbította az intézkedéseket.

Az Európai Bizottság 2022 májusában javaslatot tett a gyermekek online szexuális bántalmazása és kizsákmányolása elleni küzdelmet célzó új jogszabályra. Az új szabályokról a Tanácsban még folynak a tárgyalások.

• A Tanács véglegesen zöld utat adott a gyermekek szexuális bántalmazás elleni védelmére irányuló intézkedés meghosszabbításának (sajtóközlemény, 2024. április 29.)
• A gyermekek szexuális bántalmazása (Európai Bizottság)

Készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel való visszaélés

A készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel kapcsolatos csalás és hamisítás komoly fenyegetést jelent az EU biztonságára nézve, és jelentős bevételi forrást biztosít a szervezett bűnözés számára. Emellett az ilyen típusú csalások a digitális technológiák biztonságába vetett fogyasztói bizalomra is kihatnak.

Az EU 2019 áprilisában szabályokat fogadott el a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel való visszaélések felszámolása céljából.

• Az EU szigorúbb szabályokkal lép fel a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel összefüggő csalással szemben (sajtóközlemény, 2019. április 9.)

Igazságügy és bűnüldözés

Az uniós szabályok és szakpolitikák a kiberbűnözés és általában a bűnözés elleni küzdelem egyéb igazságügyi és bűnüldözési vonatkozásaira is kiterjednek, például az elektronikus bizonyítékokhoz való hozzáférésre, a titkosításra és az adatmegőrzésre.

Hozzáférés az elektronikus bizonyítékokhoz

A bűnözők kihasználják a digitális technológia nyújtotta lehetőségeket bűncselekmények elkövetésére és a tiltott tevékenységek elfedésére. A bűnüldözési és igazságügyi hatóságok ezért a nyomozások és a büntetőeljárások során egyre nagyobb mértékben támaszkodnak olyan elektronikus bizonyítékokra, mint a szöveges üzenetek, az e-mailek vagy az üzenetküldő alkalmazások.

Az EU olyan új szabályok kialakításán dolgozik, amelyeknek köszönhetően könnyebbé és gyorsabbá fog válni az elektronikus bizonyítékokhoz való, határokon átnyúló hozzáférés.

• Hozzáférhetőbb elektronikus bizonyítékok a bűnözés elleni fellépés érdekében

Titkosítás

Az EU aktív párbeszédre törekszik a technológiai ágazattal, hogy biztosítani tudja a megfelelő egyensúlyt: a jövőben is lehessen erős titkosítási technológiákat használni, ugyanakkor garantálni lehessen, hogy a bűnüldöző és az igazságügyi hatóságok ugyanolyan feltételek mellett működjenek az online és az offline térben.

A Tanács 2020 decemberében állásfoglalást fogadott el a titkosításról, amelyben kiemelte, hogy nemcsak a titkosítás révén, hanem a titkosítás ellenére is tudni kell garantálni a biztonságot.

• Titkosítás: a Tanács állásfoglalást fogadott el „Biztonság titkosítással és biztonság a titkosítás ellenére” címmel (sajtóközlemény, 2020. december 14.)

Adatmegőrzés

Ahhoz, hogy a mai világban hatékonyan lehessen fellépni a bűnözéssel szemben, fontos, hogy a szolgáltatók megőrizzenek bizonyos adatokat, amelyeket bűnüldözési célból, szigorú feltételek mellett fel lehet fedni. Az adatmegőrzés ugyanakkor sértheti az egyéni alapvető jogokat, különösen a magánélet tiszteletben tartásához, illetve a személyes adatok védelméhez fűződő jogot.

A Tanács következtetéseket fogadott el az elektronikus hírközlési adatok bűnüldözési célú megőrzéséről. A Tanács azzal bízta meg a Bizottságot, hogy az adatmegőrzés lehetséges megoldásait feltáró átfogó tanulmány részeként gyűjtsön további információkat és szervezzen célzott konzultációkat, és ennek keretében mérlegelje jogalkotási kezdeményezés benyújtását.

• Bűnüldözési célú adatmegőrzés: a Tanács következtetéseket fogadott el (sajtóközlemény, 2019. június 6.)

Lásd még