Versenyképességi Tanács (Űrpolitika, Kutatás és Innováció), 2024. május 23.

Főbb eredmények

Űrpolitika

Az űrjogszabály 

A miniszterek irányadó vitát tartottak az uniós űrjogszabályról, amelyre vonatkozóan a Bizottság hamarosan javaslatot terjeszt elő. 

A megbeszéléshez egy, a belga elnökség által készített feljegyzés szolgált alapul, amely felvázolta azokat a kihívásokat, amelyeket a leendő uniós űrjogszabály lenne hivatott kezelni; ezek közé tartozik többek között a bizonyos pályákon tapasztalt torlódás (különösen az alacsony Föld körüli pályán), az űrinfrastruktúrát érő kibertámadások kockázata, az űrtevékenységek környezeti hatása, valamint a harmadik országbeli technológiáktól és nyersanyagoktól való függés. A tagállamok az űrjogszabály rövid időn belüli elfogadását szorgalmazták.

• A belga elnökség feljegyzése: „Európai űrjogszabály: az Unión belüli űrtevékenységek biztonsága, rezilienciája és fenntarthatósága”
• Célzott konzultáció az űrjogszabályról (Európai Bizottság, angol nyelvű oldal)

Az EU–ESA Közös Űrtanács ülésének előkészítése

A miniszterek előkészítették az EU-ESA Űrtanács együttes ülését, amelyre a Versenyképességi Tanács űrpolitikával foglalkozó ülését követően került sor. Az Űrtanács megnevezés az Európai Unió Tanácsa és az Európai Űrügynökség (ESA) miniszteri szintű együttes ülését jelöli, melynek megrendezéséhez az Európai Közösség és az ESA közötti, 20 éve aláírt keretmegállapodás 8. cikke szolgál alapul. A mai ülés a tizenegyedik volt a megállapodás aláírása óta megrendezett űrtanácsi ülések sorában.

Az uniós miniszterek megvitatták az ESA nem uniós tagjaival (Norvégiával, Svájccal, Kanadával és az Egyesült Királysággal) az „Európa versenyképességének megerősítése az űrpolitika révén” című, az alábbi két részdokumentum formájában elfogadott dokumentumot: A Tanács következtetései (az EU Tanácsa részéről, lásd lentebb), valamint az ESA állásfoglalása (az ESA részéről).

• Az Európai Űrügynökség minisztériumközi csúcstalálkozója (a belga elnökség honlapja)
• Az Európai Űrügynökség honlapja

Az űrpolitika hozzájárulása Európa versenyképességéhez 

A Tanács következtetéseket fogadott el Európa versenyképességének az űrpolitika révén történő megerősítéséről. A szöveg azt vizsgálja, hogy egy versenyképesebb európai űrágazat hogyan járulhat hozzá az Unió előtt álló gazdasági és társadalmi kihívások leküzdéséhez, illetve globális szinten hogyan erősítheti meg az EU szerepét. A Tanács a következtetésekben kiemeli, hogy a világűr szerepe egyre nagyobb jelentőséggel bír számos, az EU előtt álló társadalmi-gazdasági kihívás és szakpolitika szempontjából; ilyen többek között a zöld megállapodás (különösen az adatgyűjtés tekintetében, amely elősegíti az éghajlatváltozás jobb megértését és az arra való felkészülést), a digitális átmenet (űralapú kommunikációs és információs szolgáltatások), valamint az EU általános versenyképessége is. Az űrpolitika hozzájárul a gazdasági növekedéshez is, mégpedig azáltal, hogy olyan innovatív megoldásokat, rendszeralkalmazásokat és szolgáltatásokat hoz létre, amelyek az űrkutatási és nem űrkutatási ágazatok közötti integráltabb együttműködés révén számos más ágazat javát szolgálhatják.

Az űrágazat egyre fontosabb szerepet fog játszani Európa stratégiai autonómiájának biztosításában. Az ambiciózus űrpolitika üzleti lehetőségeket és minőségi munkahelyeket fog teremteni ebben a gyorsan növekvő ágazatban, továbbá az iparra és a szolgáltatásokra egyaránt kiterjedően segíteni fogja gazdaságunkat a zöld és digitális átállás felgyorsítása terén, valamint abban, hogy az európai gazdaság felkészültebben álljon helyt a globális szintű versengésben.

Thomas Dermine, a gazdasági és munkaügyi miniszter mellé rendelt, tudománypolitikai, valamint a gazdaságélénkítésért és a stratégiai beruházásokért felelős államtitkár

• A Tanács következtetéseket fogadott el az űrpolitikának Európa versenyképességéhez való hozzájárulásáról (sajtóközlemény, 2024. május 23.)
• A Tanács következtetései Európa versenyképességének az űrpolitika révén történő megerősítéséről
• Az EU űrpolitikája (háttér-információk)

Egyéb

Az „Egyéb” napirendi pont keretében a miniszterek az alábbi két témáról kaptak tájékoztatást: 

• A soron következő elnökség programja

A magyar delegáció tájékoztatta a Tanácsot a soron következő elnökségnek az űrpolitika területére vonatkozó munkaprogramjáról.

• Az űrdimenzió hasznosításának felgyorsítása Európában 

Az Európai Űrügynökség főigazgatója, Josef Aschbacher tájékoztatót tartott „A világűr hasznosításának felgyorsítása Európában” címmel.

Kutatás

Az EuroHPC közös vállalkozás és a mesterséges intelligencia (az MI-gyárakról szóló jogszabály)

A kutatásért felelős miniszterek a Versenyképességi Tanács kutatással foglalkozó ülését azzal indították, hogy politikai megállapodásra jutottak az európai nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó közös vállalkozás (EuroHPC közös vállalkozás) létrehozásáról szóló rendelet – más néven az MI-gyárakról szóló jogszabály – módosításáról. E módosítás egy új célkitűzéssel bővíti ki a közös vállalkozás megbízását, mely szerint az ún. MI-gyárak létrehozásával és üzemeltetésével támogatná az uniós mesterségesintelligencia-ökoszisztéma kialakítását. Az MI-gyárak olyan szervezetekként határozhatók meg, amelyek olyan mesterséges intelligencián alapuló szuperszámítógépes szolgáltatási infrastruktúrát biztosítanak, amely többek között egy mesterséges intelligencián alapuló szuperszámítógépből, egy kapcsolódó adatközpontból, valamint mesterséges intelligencián alapuló szuper-számítástechnikai szolgáltatásokból áll.

Európa erőssége az egység, és közösen sok fontos célt értünk már el. Ilyen volt például világszínvonalú szuperszámítógépeink fejlesztése, most pedig az e nagy teljesítményű gépek által elért eredményeket kívánjuk a megbízható mesterséges intelligencia segítségével még tovább fokozni. Politikai megállapodásunk fő célkitűzése, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó startupjainkat e létfontosságú technológia élvonalába állítsuk, támogassuk a versenyképes és innovatív MI-ökoszisztémát, továbbá hogy megerősítsük az EU technológiai autonómiáját.

Willy Borsus vallon miniszterelnök-helyettes, gazdasági, külkereskedelmi, kutatási és innovációs, területfejlesztési, mezőgazdasági, valamint a digitális gazdaságért, a duális szakképzési intézetért (IFAPME) és a kompetenciaközpontokért felelős miniszter

• A Tanács politikai megállapodást ért el a szuper-számítástechnikának a mesterséges intelligencia fejlesztésére irányuló alkalmazásáról (sajtóközlemény, 2024. május 23.)
• A Bizottság javaslata – A Tanács rendelete az induló vállalkozásokat érintő, Európa vezető szerepének a megbízható mesterséges intelligencia területén való megerősítését célzó EuroHPC-kezdeményezésről
• A Tanács 2021. július 13-i (EU) 2021/1173 rendelete az európai nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó közös vállalkozás létrehozásáról

  Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:

  EN
• A nyilvános ülésről készült felvétel
• Mesterséges intelligencia (háttér-információk)

Kutatásbiztonság 

A miniszterek elfogadtak egy, a kutatásbiztonság megerősítéséről szóló ajánlást is, amely a Bizottságnak, a tagállamoknak és a kutatóhelyeknek a nyitottságból és a nemzetközi együttműködésből eredő kutatásbiztonsági kockázatok kezelésében való támogatására irányul. Az ajánlás figyelmeztet az ezzel kapcsolatos figyelemfelkeltés sürgősségére, valamint arra, hogy Európa-szerte rezilienciaépítésre van szükség a kutatók és a tudományos közösség körében. A miniszterek által elfogadott szöveg a tudás nemkívánatos átadása, a rosszindulatú befolyásolás, valamint az etikai vagy feddhetetlenségi jogsértések területéhez kapcsolódó kockázatokat azonosít. Az ajánlás nem tartalmaz kötelező erejű rendelkezéseket, de iránymutatást nyújt a Bizottság, a tagállamok és a kutatói közösség számára a potenciális intézkedéseik tekintetében.  

Ez az ajánlás a kutatás és az innováció területén a belga elnökség egyik prioritása volt. Miközben nyitottak vagyunk a tudáscserére és a nemzetközi együttműködésre a kutatás területén, nem lehetünk naivak. A változó geopolitikai kontextus fényében mielőbb közös választ kell találnunk arra, hogy miként vehetjük elejét annak, hogy a saját kutatásaink eredményeit a biztonságunk vagy értékeink ellen használhassák fel. A tudományos közösségnek haladéktalanul iránymutatásra van szüksége.

Willy Borsus, vallon miniszterelnök-helyettes, gazdasági, külkereskedelmi, kutatási és innovációs, területfejlesztési, mezőgazdasági, valamint a digitális gazdaságért, a duális szakképzési intézetért (IFAPME) és a kompetenciaközpontokért felelős miniszter

• A Tanács elfogadta a kutatásbiztonság fokozásáról szóló ajánlást (sajtóközlemény, 2024. május 23.)
• A Tanács ajánlása a kutatásbiztonság fokozásáról
• A nyilvános ülésről készült felvétel
• A Bizottság javaslata

A tudás hasznosítása 

A miniszterek tanácsi következtetéseket fogadtak el a tudás hasznosításáról, vagyis a kutatás és innováció révén nyert tudásból származó társadalmi és gazdasági érték létrehozásának a folyamatáról. A következtetések fő célja annak vizsgálata, hogy milyen módokon támogatható a tudás hasznosítása. Az elfogadott szöveg számba veszi a tudás hasznosításának megerősítésére irányuló közelmúltbeli kezdeményezéseket és iránymutatásokat, és javaslatokat tesz az európai innovációs környezet hiányosságainak megszüntetésére.  

A tudás hasznosítása erőteljes eszköz iparunk versenyképességének fokozására és polgáraink életének javítására. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy a sokrétű tudáskincs a laboratórium falai között rekedjen – anélkül hogy társadalmunk javát szolgáló konkrét projektek formában hasznosulna. Csak akkor tudunk helyt állni a globális versenyben, és csak akkor tudunk a jövőbeli tudásalapú ipari forradalomban vezető szerepet vállalni, ha a lehető legjobban kiaknázzuk a kutatásban és az innovációban rejlő lehetőségeinket.

Willy Borsus, vallon miniszterelnök-helyettes, gazdasági, külkereskedelmi, kutatási és innovációs, területfejlesztési, mezőgazdasági, valamint a digitális gazdaságért, a duális szakképzési intézetért (IFAPME) és a kompetenciaközpontokért felelős miniszter

• A Tanács következtetéseket fogadott el a tudás hasznosításának megerősítéséről (sajtóközlemény, 2024. május 23.)
• A Tanács következtetései a tudás hasznosításáról
• A Tanács ajánlása a tudás hasznosítására vonatkozó vezérelvekről, 2022
• Elnökségi feljegyzés: „A kutatás hasznosítása mint a gazdasági és ipari helyreállítás és reziliencia egyik eszköze”, 2023

A Horizont 2020 utólagos értékelése

A miniszterek tanácsi következtetéseket hagytak jóvá a „Horizont 2020” keretprogram – az EU 2014–2020-as időszakra szóló, lezárt kutatási és innovációs keretprogramja – utólagos értékeléséről. A következtetésekben a Tanács elemzi a Horizont 2020 alapelveit, a keretprogram tudományos, társadalmi és gazdasági hatását, valamint a Horizont 2020 és más európai programok és alapok közötti szinergiákat. A Tanács üdvözli, hogy a keretprogram támogatta az Európai Kutatási Térség (EKT) kiteljesítését, és a jövőbeli programok végrehajtásának és nyomon követésének javítását szorgalmazza. A most elfogadott következtetések jelentik a következő keretprogramról szóló, hamarosan megtartandó tárgyalások első mérföldkövét.

Bár a Horizont 2020 sikertörténet, nem dőlhetünk elégedetten hátra. Az elkövetkező években a kutatás és az innováció meghatározó lesz versenyképességünk és szuverenitásunk szempontjából. A lehető legjobban kamatoztatnunk kell a Horizont 2020 kapcsán levont tanulságokat, hogy a következő kutatási és fejlesztési keretprogram még ambiciózusabb, hatékonyabb és sikeresebb legyen.

Willy Borsus, vallon miniszterelnök-helyettes, gazdasági, külkereskedelmi, kutatási és innovációs, területfejlesztési, mezőgazdasági, valamint a digitális gazdaságért, a duális szakképzési intézetért (IFAPME) és a kompetenciaközpontokért felelős miniszter

• A Tanács következtetéseket hagyott jóvá a Horizont 2020 értékeléséről (sajtóközlemény, 2024. május 23.)
• A Tanács következtetései a Horizont 2020 keretprogram utólagos értékeléséről
• A Horizont 2020 utólagos értékelése

  Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:

  EN
• Horizont Európa (háttér-információk)

A fejlett anyagokkal kapcsolatos kutatás és innováció – irányadó vita

A miniszterek irányadó vitát tartottak az ipari vezető szerephez szükséges fejlett anyagok területére irányuló kutatásról és innovációról. A vita során, amelyhez a belga elnökség által készített feljegyzés szolgált alapul, a résztvevők a széttagoltság csökkentése érdekében való közös koordinációra, az ágazati alkalmazási területek fontossági sorrendjének megállapítására, valamint a meglévő bevált gyakorlatok megosztására összpontosítottak. A „fejlett anyagok” kifejezés olyan megerősített tulajdonságokkal rendelkező (pl. fokozott szakítószilárdságú, tartósságú vagy vezetőképességű) anyagokat jelöl, amelyek számos különböző ágazat – például az űripar, a védelmi ipar, az agrár-élelmiszeripar vagy az egészségügy – számára alapvetően fontos új termékek és készülékek előállítását teszik lehetővé.

• Elnökségi feljegyzés: „Kutatás és innováció az ipari vezető szerephez szükséges fejlett anyagok területén”
• A Bizottság közleménye – Fejlett anyagok az ipari vezető szerepért

Egyéb

• A soron következő elnökség programja    

A magyar delegáció tájékoztatta a Tanácsot a soron következő elnökségnek a kutatás területére vonatkozó munkaprogramjáról.