Külügyek Tanácsa, 2016.12.12., 2016. december 12.

Főbb eredmények

Szíria

„Szíriában a legfőbb célunk a humanitárius védelem és segítségnyújtás. Az EU sohasem fogja magára hagyni a civil lakosságot. Ez egyszerűen nem lehet kérdés, sem Aleppóban, sem pedig máshol.”

Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő

A miniszterek a legutóbbi – különösen az aleppói – fejlemények fényében megvitatták a szíriai helyzetet. A főképviselő kiemelte, hogy a tagállamok határozottan és kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy védeni kell a civil lakosságot és biztosítani kell a humanitárius segélyek eljuttatását Szíria minden részébe.

Afrika

A Tanács vitát tartott az EU–Afrika kapcsolatokról. A miniszterek megvitatták az EU–Afrika kapcsolatok prioritásait, és kitértek arra, hogy milyen módon célszerű ezeket alakítani az újabb kihívások fényében. Hangsúlyozták, hogy az afrikai szerepvállalás és az Afrikával folytatott együttműködés továbbra is kulcsfontosságú a konfliktusok megelőzése, a humán biztonság előmozdítása, a bizonytalan helyzet kiváltó okainak megszüntetése és a migráció kezelése szempontjából. A miniszterek kiemelték, hogy a fejlesztési célú együttműködés az Unió afrikai szerepvállalásának alapvető tényezője, viszont rámutattak a gazdasági kapcsolatok és a beruházások fontosságára, valamint a munkahelyteremtés elősegítésének igényére is. A miniszterek azt is kiemelték, hogy folytatni kell a kormányzással, a demokráciával, az emberi jogokkal és a döntéshozatalban való részvétellel kapcsolatos munkát, ez utóbbi tekintetében különös figyelmet fordítva a civil társadalom és a nők bevonására.

A miniszterek megállapították, hogy figyelmet kell fordítani az afrikai fiatalokra, különösen annak fényében, hogy a 2017 őszén megrendezésre kerülő következő Afrika–EU csúcstalálkozó témája az ifjúság lesz. A vita zárásaként a főképviselő kijelentette, hogy a partnerség szellemében folytatni kell a munkát az afrikai partnerekkel az EU és az afrikai partnerek érdekkörébe tartozó területeken, egyesítve az uniós intézmények és a tagállamok erőfeszítéseit.

A megbeszélés iránymutatásként fog szolgálni az Afrika–EU partnerség megújult lendületéről szóló közös közleményhez, amelyet a főképviselő és az Európai Bizottság várhatóan 2017 áprilisában terjeszt elő.

• EU–Afrika kapcsolatok (háttér-információk)

A Tanács foglalkozott a Kongói Demokratikus Köztársaságban kialakult helyzettel.

• Sajtónyilatkozat a Kongói Demokratikus Köztársaságról

Migráció

A miniszterek az Európai Tanács december 15-i ülésének előkészítéseként a migrációról tárgyaltak. Az Európai Tanács át fogja tekinteni az uniós migrációs politika legutóbbi fejleményeit. A Tanács nyugtázta a partnerségi keretre vonatkozó megközelítés terén tett előrelépést, ahol már jelentkeznek az első kézzelfogható eredmények. A miniszterek megvitatták a vallettai kötelezettségvállalások teljesítését is abból az alkalomból, hogy a jövő év februárjában magas rangú tisztviselői találkozóra kerül sor Máltán a soros elnökség égisze alatt. A Bizottság arról tájékoztatta a Tanácsot, hogy az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért keretében eddig 64 intézkedést hagytak jóvá összesen egymilliárd euró értékben.

A külügyminiszterek nyugtázták a javasolt külső beruházási tervvel – ezen belül az Európai Fenntartható Fejlődési Alappal – kapcsolatban folyó munkát. A Tanács várhatóan 2016. december 13-án fogadja el az Európai Fenntartható Fejlődési Alapról szóló rendeletre vonatkozó tárgyalási álláspontját. Az Alap segítséget fog nyújtani a migráció alapvető okainak kezeléséhez munkahelyteremtéssel, a beruházások ösztönzésével és a fenntartható fejlődés elősegítésével a partnerországokban.

• Európai Fenntartható Fejlődési Alap: a Tanács megállapodott tárgyalási álláspontjáról
• A migrációs nyomás kezelése az EU-ban (háttérinformációk)

A Tanács ülésének alkalmával

Kuba

Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, az uniós külügyminiszterek, valamint Bruno Rodriguez Parrilla, Kuba külügyminisztere a politikai párbeszédről és az együttműködésről szóló megállapodást írtak alá. Az EU és Kuba között ez a legelső megállapodás. A megállapodás a megerősített politikai párbeszédről, a továbbfejlesztett kétoldalú együttműködésről és a multilaterális fórumokon történő együttes fellépés kidolgozásáról szól, célja pedig a kubai gazdasági és társadalmi átmenet támogatása. Elősegíti a párbeszédet és az együttműködést a fenntartható fejlődés, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásának ösztönzése, valamint a globális kihívásokra adott közös megoldások kidolgozása végett.

• Factsheet on EU-Cuba relations (EEAS)

Kolumbia

A Tanács ülése után a miniszterek nem hivatalos megbeszélést folytattak Juan Manuel Santos kolumbiai elnökkel. Az EU és a résztvevő tagállamok ezután aláírták a Kolumbiát segítő uniós békealap létrehozásáról szóló megállapodást.

• Az Európai Bizottság sajtóközleménye az EU kolumbiai vagyonkezelői alapjáról
• Az EU és Kolumbia között fennálló kapcsolatok