Külügyek Tanácsa, 2016.11.14–15., 2016. november 14–15.

Az ülés főbb eredményei

november 14.

Biztonság és védelem

A külügyminiszterek együttes ülést tartottak a védelmi miniszterekkel a biztonságra és a védelemre vonatkozó végrehajtási tervről, amely a globális uniós stratégia részét képezi. A Tanács következtetéseket fogadott el, amelyekben meghatározta a célkitűzéseket, valamint az uniós biztonsági és védelmi politika jövőbeli alakításának lépéseit.

„A biztonsági és védelmi végrehajtási terv és a Tanács által elfogadott következtetések képezik a legjobb garanciát arra, hogy a biztonság és védelem tekintetében megfeleljünk polgáraink és partnereink várakozásainak. Ebben rejlik Európa nagyszerűsége: együtt eredményesebbek vagyunk” –

Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő

• A Tanács következtetései a biztonságról és a védelemről
• A biztonságra és védelemre vonatkozó végrehajtási terv

Törökország

A miniszterek ismételten hangot adtak a közelmúltbeli törökországi fejleményekkel kapcsolatos azon aggályaiknak, amelyeket a főképviselő az EU nevében tett 2016. november 8-i nyilatkozatában megfogalmazott. A vita során kiemelték, hogy különösen aggasztó, hogy Törökországban ismételten napirendre került a halálbüntetés visszaállítására vonatkozó törvény parlament elé terjesztése. Hangsúlyozták azt is, hogy Törökország az EU kulcsfontosságú partnere a gazdaság-, a biztonság-, a migrációs és a külpolitika területén, különösen Szíria és Irak tekintetében. A Tanács emlékeztetett arra, hogy az EU elítélte a július 15-i puccskísérletet. Noha a miniszterek elismerték, hogy Törökországnak arányos intézkedéseket kell tennie, emlékeztettek arra is, hogy tagjelölt országként Törökországgal szemben elvárás, hogy a legmagasabb szinten érvényesítse a demokráciát, beleértve az emberi jogok, a jogállamiság, az alapvető szabadságok és mindenki esetében a tisztességes eljáráshoz való jog tiszteletben tartását. Az uniós miniszterek egyetértettek abban, hogy fontos minden szinten folytatni a politikai párbeszédet Törökországgal.

• A főképviselőnek az EU nevében tett nyilatkozata a legutóbbi törökországi fejleményekről, 2016. november 8.

Déli szomszédság

A miniszterek megbeszélést folytattak a déli szomszédságról, és ezen belül elsősorban Szíriáról. A főképviselő tájékoztatta a Tanácsot a régiós kulcsszereplőkkel való közelmúltbeli kapcsolatfelvételeiről, amelyekre az Európai Tanács által adott felhatalmazással összhangban és Staffan de Mistura ENSZ-különmegbízott erőfeszítéseinek teljes körű támogatása céljából került sor. A főképviselő kitért különösen a legutóbb, október 29-én Iránban és október 31-én Szaúd-Arábiában tett látogatására. Az Iránra vonatkozó – vita nélkül elfogadott – következtetéseiben a Tanács üdvözölte ezt a látogatást, és felkérte a főképviselőt, hogy folytassa munkáját. A Tanács aggodalmának adott hangot a feszültség eszkalálódása miatt a térségben, és sürgette egy konstruktívabb régionális környezet kialakítását, a Szíriában dúló erőszak beszüntetését és a politikai folyamat újrakezdésének támogatását.

A Tanács emellett határozatot fogadott el arról, hogy a szíriai rezsimmel szemben a polgári lakosság erőszakos elnyomása miatt bevezetett szankciók hatálya alá vonja Szíria 17 miniszterét és Központi Bankja kormányzóját.

Keleti partnerség

A Tanács megvitatta a keleti partnerség hat országával – azaz Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Grúziával, a Moldovai Köztársasággal, Örményországgal és Ukrajnával – jelenleg fennálló két- és többoldalú kapcsolatok helyzetét. A miniszterek a keleti partnerség 2017. novemberben Brüsszelben tartandó következő csúcstalálkozóját szem előtt tartva véleménycserét folytattak a partnerség megvalósításáról és a 2017-ben várható lehetséges eredményekről.

A Tanács következtetéseket fogadott el a keleti partnerségről.

• A következtetések teljes szövege
• A keleti partnerség (háttéranyag)

november 15. (védelem)

EU–NATO együttműködés

A Tanács megbeszélést tartott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral az EU–NATO együttműködésről. A védelmi miniszterek áttekintették az EU és a NATO között a biztonságra és védelemre vonatkozó globális uniós stratégia és az EU–NATO együttes nyilatkozat végrehajtásának összefüggésében folytatott együttműködést. A főképviselő és a NATO főtitkára tájékoztatást nyújtott az e tekintetben folyó munkáról, amelynek keretében 40 konkrét javaslat kidolgozása van folyamatban az együttes nyilatkozatban az együttműködés elmélyítése érdekében meghatározott hét területen. A javaslatokat várhatóan december elején terjesztik a két szervezet vonatkozó tanácsi formációi elé, amelyek el is fogadják azokat. Az uniós miniszterek hangsúlyozták az EU és a NATO közötti átfogó koordináció és komplementaritás szükségességét, valamint az EU elkötelezettségét egy erős transzatlanti partnerség iránt.

• EU–NATO együttes nyilatkozat

KBVP-műveletek

A Tanács ezt követően megvitatta a KBVP-műveletek állását, a Líbiában és a Földközi-tengeri térségében tapasztalható helyzetre összpontosítva. A NATO főtitkára ezen a megbeszélésen is jelen volt. Ebben az összefüggésben különösen az EUNAVFOR MED Sophia művelet – az Európai Uniónak a Földközi-tenger középső részén az embercsempészek ellen folytatott tengeri művelete – és a NATO helyzetismereti és logisztikai célú Sea Guardian művelete között folyó együttműködés bírt jelentőséggel.

A főképviselő naprakész tájékoztatást nyújtott a minisztereknek az EUNAVFOR MED Sophia művelet két támogató feladatáról is. Folyamatban van a líbiai haditengerészet 78 vízi parti őre és mentoruk képzése. A művelet hozzájárul továbbá az ENSZ-fegyverembargó nyílt tengeri végrehajtásához Líbiai partjai mentén az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2292 (2016) sz. határozatának megfelelően, és ennek keretében már 2016. szeptember 14-én végrehajtotta az első hajóellenőrzését, amelynek során 7 kereskedelmi vízi járművet ellenőrzött, 122 esetében pedig kikérdezte a hajón tartózkodókat.

• Az EU NAVFOR Med (EKSZ)
• A migrációs nyomás kezelése az EU-ban (háttérinformációk)

Az EVÜ irányítóbizottsága

A Tanács ülését megelőzően a védelmi miniszterek az Európai Védelmi Ügynökség irányítóbizottsága formációban üléseztek Federica Mogherini elnökletével, aki az ügynökség vezetője. Dánia kivételével minden tagállam részt vett az ülésen. A miniszterek megvitatták és jóváhagyták az ügynökség 2017. évi általános költségvetését, amely 2010 óta első alkalommal növekedett, és amelynek összege most 31 millió EUR.

Élő közvetítés, videók és fényképek

• Nyilvános ülések és sajtórendezvények élő közvetítése
• Fényképek és videók – Külügyek Tanácsa, 2016. november 14.
• Fényképek és videók – Külügyek Tanácsa, 2016. november 15.