"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A fejlesztési formációban ülésező Külügyek Tanácsa megbeszélést tartott az Oroszországi Föderáció Ukrajnával szembeni, provokáció nélkül indított és indokolatlan katonai agressziója nyomán fenyegető globális élelmezésbiztonsági válságról, és megvitatta az erre adandó multilaterális válaszlépéseket.
Az élelmiszerpiac már a háború előtt is nagy nyomásnak volt kitéve, de az Ukrajna elleni orosz támadást követően a válság még sokkal súlyosabbá vált, és mára a világ számos részén emberek millióinak élelmezésbiztonságát veszélyezteti. Az orosz csapatok bombázzák az ukrán termőföldeket, amivel ellehetetlenítik a vetést, kifosztják az élelmiszerraktárakat, elzárják az ukrán kikötőket. Emiatt az élelmiszerek és a műtrágyák ára a világ sok részén az egekbe szökött. A világ élelmiszerellátása tehát veszélyben van, és ez nagyrészt az Ukrajna elleni orosz invázió következménye.
Josep Borrell, külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
A miniszterek tájékoztatást kaptak a helyzet súlyosságáról és annak globális következményeiről. 2021-ben Oroszország és Ukrajna a gabona, valamint a napraforgómag és -olaj legnagyobb exportőrei közé tartozott a világon. Ukrajna a globális napraforgóolaj-kereskedelem több mint 50%-át biztosította. A becslések szerint Ukrajnában az őszi gabona-, a kukorica- és a napraforgómag-termesztés alá vont területek 20–30%-a esetében a folyamatban lévő konfliktus miatt nem lehetséges vagy a betakarítás, vagy pedig a tavaszi vetés. Ez súlyos hatást gyakorol majd a világ kiszolgáltatott helyzetben lévő népességcsoportjaira, főként az alacsony jövedelmű országokban, amelyek az élelmiszer- és műtrágyaimportra vannak utalva.
A Tanács ezt követően több olyan válaszlépést is megvitatott, amelyet az EU az „Európa együtt” jegyében meg fog valósítani.
Először is, rövid távon az EU sürgősségi segéllyel fogja támogatni a kiszolgáltatott helyzetben lévő népességcsoportokat, és segíteni fog abban, hogy az élelmiszerek megfizethetőbbé váljanak, továbbá hogy javuljon a makrogazdasági stabilitás. Másodszor, az élelmezésbiztonság középtávú megerősítése érdekében az EU több mint 70 partnerországot fog támogatni abban, hogy növeljék terméshozamaikat, valamint élelmiszerrendszereik rezilienciáját és fenntarthatóságát. Harmadszor, az EU elkötelezett az iránt, hogy a Vlagyimir Putyin háborúja miatt az ukrajnai silókban ragadt 20 millió tonna gabona újra elérhetővé váljon, és az Európai Bizottság által nemrégiben javasolt „szolidaritási folyosókon” keresztül a lehető leghamarabb eljusson a világpiacokra. Végezetül, az EU még szorosabban együttműködést fog folytatni e válság kezelése érdekében az ENSZ-szel, a G7-csoporttal, az élelmezési és mezőgazdasági rezilienciára irányuló kezdeményezéssel (FARM – Food and Agriculture Resilience Mission), illetve ezeken és a globális együttműködés más formáin belül.
A védelmi miniszterek informális véleménycserét tartottak Filippo Grandival, az ENSZ menekültügyi főbiztosával, aki vázolta a globális helyzetet, továbbá a hivatala, azaz az UNHCR keretében végzett munkát. A megbeszélés középpontjában egyebek mellett Ukrajna, a Száhel-övezet, Afganisztán és Mianmar állt. Jelenleg több mint 100 millió olyan ember él a világon, aki lakhelye elhagyására kényszerült.
Az UNHCR az EU kulcsfontosságú partnere, az EU a tagállamaival együtt pedig a hivatal második legfontosabb adományozója. Az EU a tagállamaival együtt szorosan együttműködik egy közös, az „Európa együtt” keretébe illeszkedő válaszlépésen, amely révén kezelni lehetne a válság következményeit, továbbá megfelelő finanszírozást és támogatást lehetne biztosítani a világ leginkább érintett és legkiszolgáltatottabb helyzetű népességcsoportjainak.
Tanácsi következtetések
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá az alábbiakról:
Az élelmiszerpiac már a háború előtt is nagy nyomásnak volt kitéve, de az Ukrajna elleni orosz támadást követően a válság még sokkal súlyosabbá vált, és mára a világ számos részén emberek millióinak élelmezésbiztonságát veszélyezteti. Az orosz csapatok bombázzák az ukrán termőföldeket, amivel ellehetetlenítik a vetést, kifosztják az élelmiszerraktárakat, elzárják az ukrán kikötőket. Emiatt az élelmiszerek és a műtrágyák ára a világ sok részén az egekbe szökött. A világ élelmiszerellátása tehát veszélyben van, és ez nagyrészt az Ukrajna elleni orosz invázió következménye.