Skip to content
  • Külügyek Tanácsa

Külügyek Tanácsa, 2023. március 20.

Főbb eredmények

Ukrajna

A Külügyek Tanácsa véleménycserét tartott az Ukrajna elleni orosz agresszióról.

A tanácsi vita előtt az ukrán külügyminiszter,Dmitro Kuleba videokonferencia útján röviden tájékoztatta a tagállamok minisztereit a legfrissebb helyszíni fejleményekről és Ukrajna katonai prioritásairól, különös tekintettel arra, hogy a hadseregnek sürgősen lőszerre van szüksége.

Az uniós külügyminiszterek és védelmi miniszterek részvételével tartott együttes ülésen a Tanács ezt követően megállapodott a főképviselő és Thierry Breton biztos által előterjesztett háromutas javaslatról, amelynek értelmében Ukrajna sürgősen tüzérségi lőszert kapna a meglévő vagy közösen beszerzett készletekből.

Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
A Tanács a mai napon megerősítette, hogy egyetért a háromutas megközelítéssel. A mai döntést három eleme teszi jelentőssé: egyrészt ambiciózus volta – rendkívül szoros határidők mellett fogunk dolgozni, mivel egy év alatt egymillió lőszert kívánunk rendelkezésre bocsátani –, másrészt hatóköre – a szállítást a meglévő készletek, illetve újonnan gyártott lőszerek közös beszerzése révén biztosítjuk –, harmadrészt pedig pénzügyi volumene miatt – mintegy 2 milliárd euró visszatérítéséről van szó. [...] A Tanács arról is megállapodott, hogy fontolóra veszi az Európai Békekeret átfogó pénzügyi kapacitásának további 3,5 milliárd EUR-val történő növelését.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

Az ülés alkalmával 17 uniós tagállam és Norvégia csatlakozott az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) projektjéhez, amely együttműködésen alapuló lőszerbeszerzés révén támogatja Ukrajnát, valamint a tagállamok nemzeti készleteinek feltöltését.

A Tanács ezt követően megvitatta a Volodimir Zelenszkij elnök által előterjesztett békeformulát. A Tanács támogatását fejezte ki, és Ukrajnával és más partnerekkel együtt a továbbiakban is aktívan népszerűsíteni fogja a tervet és előmozdítja az igazságos békét.

Az elszámoltathatóság kérdését illetően a miniszterek megvitatták a Nemzetközi Büntetőbíróság azon döntését, hogy elfogatóparancsot ad ki Putyin elnök ellen az ukrán gyermekek Oroszországba való deportálásának vádjával kapcsolatban. A Tanács további korlátozó intézkedések elfogadása céljából folytatja a gyermekek deportálásában részt vevő személyek azonosítására irányuló munkát.

Végezetül a miniszterek kitértek a fekete-tengeri gabonakezdeményezésre is, amelyet közvetlenül a Tanács ülése előtt hosszabbítottak meg. Hangsúlyozták, hogy az EU jelentős mértékben hozzájárul azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyek az ukrán élelmiszerek szolidaritási folyosókon történő kivitelére irányulnak.

Tunézia

A Tanács véleménycserét folytatott a tunéziai helyzetről.

Tunézia az EU igen közeli partnere és egyben szomszédja is. Az országban bekövetkezett fejlemények közvetlen hatást gyakorolnak az Európai Unióra a földközi-tengeri térségben kialakult instabilitás nyomán.

A Tanács kifejezte, hogy továbbra is kész támogatni a tunéziai népet, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy sürgősen foglalkozni kell a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának kérdésével az országban. Ismételten hangsúlyozta továbbá, hogy elengedhetetlen, hogy a tunéziai vezetés folytassa a strukturális reformokat, és véglegesítse a Nemzetközi Valutaalappal már jóváhagyott programot.

A Tanács továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet, és a főképviselő megbízta a Külügyek Tanácsának két tagját, hogy utazzanak Tunéziába, értékeljék a helyzetet, és tegyenek javaslatot a további lépésekre.

Aktuális ügyek

A Tanács úgy határozott, hogy az Iránban elkövetett emberi jogi jogsértésekért felelős további nyolc személlyel és egy szervezettel szemben korlátozó intézkedéseket vezet be, kiegészítve a 2022 októbere óta elfogadott korábbi szankciócsomagokat.

A főképviselő tájékoztatta az uniós minisztereket a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd legutóbbi magas szintű találkozója keretében Ohridben elért megállapodásról. A Szerbia és Koszovó* közötti kapcsolatok normalizálásának egyik kulcsfontosságú mérföldköveként a felek megegyeztek az előző, február 27-én Brüsszelben tartott magas szintű találkozón elfogadott megállapodás végrehajtási mellékletéről.

* Ez a megnevezés nem érinti a státusszal kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

Stratégiai iránytű

Az EU külügyminiszterei és védelmi miniszterei együttes ülés keretében áttekintették az egy éve jóváhagyott uniós stratégiai iránytű végrehajtása terén elért eredményeket.

A miniszterek üdvözölték a négy pillér keretében elért eredményeket, és azonosították azokat a területeket, ahol további munkára van szükség.

Iránytű kék háttérrel. Ez az infografika ismerteti a stratégiai iránytű elindítása óta eltelt egy évben elért eredményeket.
A stratégiai iránytű egy éve: értékelés (Infografika)

A stratégiai iránytű egy éve: értékelés (Infografika)

Az üléshez kapcsolódó dokumentumok

Az ülés nyomán készült dokumentumok

Sajtóközlemények

Sajtóinformációk

Sajtókapcsolat

Ha Ön nem újságíró, kérdésével szíveskedjen a Közönségtájékoztatási Szolgálathoz fordulni.

Akkreditáció és sajtóesemények

Az akkreditációról szóló általános információkat ezen az oldalon találja.

Az Európai Unión kívül tartott nemzetközi csúcstalálkozókra vonatkozó médiaakkreditációt a szervező ország kormányzati hatóságai fogják végezni.

Kövesse munkánkat!

Egyéb ülések: Külügyek Tanácsa

További ülések

Legutóbbi frissítés: 2025. február 5.