"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Külügyek Tanácsa kitért az országban fennálló helyzetre, valamint a szudáni fegyveres erők (SAF) és a gyorsreagálású támogató erők (RSF) között április 15. óta zajló erőszakos összecsapásokra. A főképviselő hangsúlyozta, hogy azonnal be kell szüntetni az ellenségeskedést és újra kell kezdeni a regionális szintű tárgyalásokat, továbbá beszámolt az uniós személyzet és polgárok evakuálásáról.
Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja és az annak geopolitikai következményeire vonatkozó uniós cselekvési terv
A Külügyek Tanácsa véleménycserét tartott az Ukrajna elleni orosz agresszióról.
A tanácsi megbeszélés kezdetén Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter videokonferencia keretében szólt a tagállamok minisztereihez, és tájékoztatta őket a legfrissebb helyszíni fejleményekről, valamint Ukrajna katonai prioritásairól és szükségleteiről, különösen a lőszerek és a rakéták tekintetében.
Ahogyan mindenekelőtt az ukránok, mi is mindannyian békét akarunk. De nem akármilyen békét, hanem igazságosat. E béke bekövetkeztéig továbbra is támogatni fogjuk Ukrajna védelmi erőfeszítéseit.
A közelmúltban Kína és Brazília is felvetett bizonyos elképzeléseket a békével kapcsolatban. Hiteles és őszinte béketörekvésekhez Kijevvel is párbeszédet kell folytatni, oda kell látogatni, és látni kell az agressziót a bombázás alatt állók szemszögéből.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
A főképviselő hangsúlyozta, hogy az EU és tagállamai eddig több mint 13 milliárd EUR összegű katonai támogatás célba juttatását segítették elő. Tájékoztatta továbbá a minisztereket az Ukrajnának nyújtott uniós katonai támogatásról azzal a három cselekvési ágat meghatározó tervvel összefüggésben, amelynek célja, hogy Ukrajna egymillió darab tüzérségi lőszerhez jusson meglévő, illetve közösen beszerzett készletekből.
Az első cselekvési ág keretében az EU az Európai Békekeretre támaszkodva 1 milliárd EUR összegű segítségnyújtási intézkedést fogadott el, amelynek célja Ukrajna legsürgetőbb szükségleteinek kielégítése. Emellett az uniós tagállamok hamarosan befejezik a munkát a második cselekvési ággal, azaz a közös közbeszerzés elősegítésével kapcsolatban. Végezetül, az Európai Bizottság hamarosan konkrét javaslatokat fog előterjeszteni arra vonatkozóan, hogy – a harmadik cselekvési ág keretében – miként lehetne növelni az európai védelmi ágazat termelési kapacitását.
A miniszterek tájékoztatást kaptak az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziójának (EUMAM Ukrajna) tevékenységeiről is, amely – az eredeti célt meghaladva – eddig több mint 16 000 ukrán katonának nyújtott kiképzést. Az EU 2023 végéig összesen 30 000 katonát kíván kiképezni.
A Külügyek Tanácsa ezt követően megvitatta az orosz agresszió geopolitikai következményeire vonatkozó uniós cselekvési terv végrehajtását.
Ez a terv kulcsfontosságú eszköz: meghatározza, hogy az EU milyen stratégia mentén fokozza a kétoldalú együttműködését a legfontosabb partnerekkel a közvetlen szomszédságában, Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában. A terv célja politikai és gazdasági szerepvállalás útján, valamint a „Global Gateway” kezdeményezés alkalmazása révén világszerte megerősíteni az uniós partnerségeket.
Nem hivatalos egyeztetés Grúzia külügyminiszterével
A tagállamok külügyminiszterei munkaebéd keretében nem hivatalos egyeztetést folytattak Ilja Darcsiasvili grúz külügyminiszterrel. A megbeszélés középpontjában Grúzia európai perspektívája és a demokrácia Grúziában való megerősítésének szükségessége állt.
A megbeszélés során megállapítást nyert, hogy Grúzia komoly eredményeket ért el számos döntő jelentőségű reform terén. A felek hangsúlyozták, hogy a jogállamiság, az emberi jogok, a média, a civil társadalom és a független állami intézmények fontos területek az EU-hoz csatlakozni kívánó országok számára.
Aktuális ügyek
A Külügyek Tanácsa megbeszélést folytatott Moldováról, és megállapodott három, az ország támogatását szolgáló konkrét intézkedésről:
– új uniós polgári KBVP partnerségi missziót hozott létre, amely megerősíti majd Moldova válságkezelési struktúráit és fokozni fogja a hibrid fenyegetésekkel szembeni rezilienciáját
– széles körű megállapodásra jutott az országot destabilizáló személyekkel szembeni szankciók új keretéről, és – megállapodott abban, hogy további 40 millió EUR-t különít el az Európai Békekeretből Moldova védelmi képességeinek támogatására
Kínával kapcsolatban a főképviselő rámutatott, hogy vannak olyan területek, amelyeken az EU és Kína érdekei közelednek egymáshoz, és amelyeken együtt kell működniük, például az éghajlatváltozás, az adósságkezelés és a globális egészségügy terén fennálló kihívások kezelése érdekében. Emellett hangsúlyozta: az EU elvárja Kínától, hogy maradéktalanul – nem pedig szelektív módon – lépjen fel a nemzetközi szabályok és normák védelmében, különösen Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan és jogellenes agresszív háborúja kapcsán.
A főképviselő üdvözölte azt a nyilatkozatot, amelyben Kína elhatárolódott párizsi nagykövetének elfogadhatatlan megjegyzéseitől, amelyek szembemennek azzal, hogy Kína 1991-ben elismerte Ukrajnát, beleértve a Krímet is.
További döntések
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá Etiópiáról, és korlátozó intézkedéseket fogadott el:
– az Iránban elkövetett emberi jogi jogsértések nyomán – a szíriai rezsim számára hasznot hozó kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatban – az ISIL-lel összeköttetésben álló és a mozambiki Cabo Delgado régióban tevékenykedő személyekkel és szervezetekkel szemben
A Tanács a fentieken túl vita nélkül jóváhagyta a nem jogalkotási „A” napirendi pontok listáján szereplő napirendi pontokat.
A bérek átláthatóságáról szóló irányelv
A Tanács új szabályokat fogadott el, amelyek arra hivatottak, hogy felszámolják a bérdiszkriminációt, és elősegítsék a nemek közötti bérszakadék megszüntetését az EU-ban.
A bérek átláthatóságáról szóló irányelv értelmében az uniós vállalatoknak közölniük kell az arra vonatkozó információkat, hogy egyenlő értékű munkáért milyen mértékű díjazásban részesülnek a nők, illetve a férfiak, és intézkedéseket kell hozniuk, amennyiben a nemek közötti bérszakadék meghaladja az 5%-ot. Az új irányelv rendelkezik továbbá a bérdiszkrimináció áldozatainak járó kártérítésről, valamint a szabályokat megsértő munkáltatókkal szembeni szankciókról, így például bírságokról.
A Tanács elfogadta azt a jogalkotási aktust, amelynek nyomán 2023. május 9-én kezdetét veszi a készségek európai éve. A rendezvénysorozat 2024. május 8-án fog lezárulni.
Az európai év keretében az EU arra törekszik, hogy előmozdítsa az átképzésre és továbbképzésre hangsúlyt helyező gondolkodásmód kialakulását. A cél mindezzel az európai vállalatok versenyképességének erősítése és minőségi álláshelyek teremtése. Az átképzés és továbbképzés előtérbe helyezése a várakozások szerint hozzájárul majd a készséghiány és a szakemberhiány megszüntetéséhez is.
Ahogyan mindenekelőtt az ukránok, mi is mindannyian békét akarunk. De nem akármilyen békét, hanem igazságosat. E béke bekövetkeztéig továbbra is támogatni fogjuk Ukrajna védelmi erőfeszítéseit. A közelmúltban Kína és Brazília is felvetett bizonyos elképzeléseket a békével kapcsolatban. Hiteles és őszinte béketörekvésekhez Kijevvel is párbeszédet kell folytatni, oda kell látogatni, és látni kell az agressziót a bombázás alatt állók szemszögéből.