Afganisztán
Az EU az afgán nép mellett áll, és elkötelezett aziránt, hogy támogassa az afgán nők jogait, valamint a stabilitás, a béke és a gazdasági jólét megteremtését az országban.
Az afganisztáni válság
Az évtizedeken át húzódó konfliktusok, visszatérő természeti csapások és súlyos szegénység sújtotta Afganisztánban a tálibok 2021. augusztusi hatalomátvétele további gazdasági hanyatláshoz, az élelmiszer-ellátás bizonytalanságának fokozódásához és széles körű nélkülözéshez vezetett.
A tálibok intézkedései és döntései a nők és lányok szisztematikus és tűrhetetlen kirekesztését, valamint az afgán nép politikai, gazdasági, humanitárius és emberi jogi helyzetének drámai romlását eredményezték.
Ezen túlmenően a tálibok nem hajlandók és nem is képesek hatékonyan fellépni a terrorista csoportok afgán területen való jelenléte és műveletei ellen.
2025-ben továbbra is Afganisztánt sújtja a világ egyik legnagyobb humanitárius válsága: több mint 22,9 millió lakos – az afgán népesség több mint fele – szorul humanitárius segítségre. Jelenleg 10 millióan szembesülnek azzal, hogy az élelmiszer-ellátás terén súlyos bizonytalanság uralkodik, 3,5 millió 5 éven aluli gyermek pedig akut alultápláltságban szenved.
Országszerte emberek milliói nem jutnak biztonságos ivóvízhez, elegendő élelemhez és megfelelő egészségügyi ellátáshoz, ami sérülékenyebbé teszi őket a betegségekkel és az alultápláltsággal szemben.
Afganisztán továbbra is válsághelyzettel néz szembe az emberek védelme tekintetében, ahol is a nők, a gyermekek, a sajátos szükségletekkel rendelkező személyek és a marginalizált csoportok szembesülnek a legnagyobb kockázatokkal.
A nők jogai Afganisztánban
A világon sehol máshol nem nehezíti a nők és lányok jogainak érvényre juttatását annyi akadály, mint Afganisztánban. Az afgán nők az elmúlt két évtizedben számos jogot kivívtak maguknak, de az aktuális helyzet rendkívül aggasztó azt illetően, hogy ezek megmaradnak-e, vagy lehet-e a jövőben építeni rájuk.
A tálibok – több mint 70 rendelet formájában – számos korlátozást és tilalmat vezettek be:
- eltiltották a lányokat a középiskolai tanulmányoktól
- öltözködésre vonatkozó előírásokat vezettek be (pl. a nőknek el kell fedniük az arcukat és a testüket, amikor nyilvánosan mutatkoznak)
- munkahelyi szegregációt alkalmaznak
- a nők nem hagyhatják el otthonukat férfi kísérő (mahram) nélkül
- a nők nem léphetnek be nyilvános helyekre
A lányok középiskolai tanulmányaira vonatkozó tilalom miatt 1,5 millió tizenéves lány nem járhat iskolába.
A nőket teljesen kizárták a jogrendszerből is, amelyet gyakorlatilag felszámoltak: a 2004-es alkotmányt felfüggesztették, így a jogrendszer függetlensége többé már nem biztosított.
2022 decemberének végén a tálibok úgy határoztak, megtiltják, hogy a nők egyetemi tanulmányokat folytassanak, és nem kormányzati szervezeteknél dolgozzanak. Ezek a rendeletek nemcsak diszkriminatívak, hanem közvetlen elnyomást jelentenek, és néha életveszélyes következményekkel is járnak, mivel a női humanitárius dolgozók hiánya ellehetetleníti a segítségnyújtást a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő személyeknek.
2024 augusztusában a tálibok megtiltották, hogy a nők nyilvános helyeken megszólaljanak.
Az EU több alkalommal is egyértelművé tette, hogy eltökélt szándéka továbbra is támogatni az Afganisztánban élő nőket és lányokat, összhangban az uniós értékekkel és elvekkel.
A 2022 novemberében elfogadott következtetésekben a Tanács:
- elítélte, hogy a tálibok módszeresen visszaszorították a nők és a lányok emberi jogait és alapvető szabadságait
- szorgalmazta, hogy a főképviselő, a Bizottság és a tagállamok tegyenek célzott és jelentős erőfeszítéseket a helyzet kezelésére, valamint annak érdekében, hogy biztosítsák az afgán nők részvételét az Afganisztánról folytatott politikai párbeszédekben
- elismerte a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrend előmozdítására irányuló olyan kezdeményezések jelentőségét, mint például az afgán női vezetők fórumának az EU által támogatott létrehozása
Az afganisztáni béke és stabilitás melletti uniós elkötelezettség
2023 márciusában a Tanács következtetéseket fogadott el, amelyekben újólag megerősítette, hogy az EU elkötelezett Afganisztán békéje és stabilitása, valamint az afgán nép támogatása mellett.
Következtetéseiben a Tanács ismételten megerősítette: továbbra is fontosak és érvényesek azok a kritériumok, amelyeket a 2021. szeptember 15-i következtetéseiben határozott meg a tálibok által kinevezett ügyvivő kormány politikáit és intézkedéseit illetően.
Az EU az afgán nép érdekében újra felszólította a tálibokat, hogy:
- minden emberi jogot tartsanak tiszteletben, védelmezzenek és juttassanak érvényre, valamint lépjenek fel az emberi jogi jogsértések és visszaélések ellen
- hozzanak létre inkluzív és reprezentatív kormányt
- akadályozzák meg, hogy Afganisztán bázisként szolgáljon a terrorizmushoz, valamint a terrorizmus finanszírozásához és terjesztéséhez
- biztosítsák, hogy a humanitárius segítségnyújtás ne ütközzön akadályokba, és megkülönböztetésmentesen valósuljon meg
- továbbra is tegyék lehetővé, hogy biztonságos, védett és rendezett legyen az Afganisztánba irányuló beutazás és az Afganisztánból történő kiutazás
Az EU kijelentette továbbá, hogy Afganisztán stabilitása a nemzetközi közösség egészének érdeke, ha meg akarjuk előzni a regionális instabilitást, a terrorfenyegetéseket, a kényszerű lakóhelyelhagyást és az irreguláris migrációt.
A tálibok intézkedéseinek és döntéseinek következtében drámaian romlott az afgán nép – különösen a nők és lányok – politikai, gazdasági, humanitárius és emberi jogi helyzete.
Az EU ugyanakkor továbbra is elkötelezett amellett, hogy segítse a súlyos humanitárius és társadalmi-gazdasági válság enyhítését. E célból humanitárius segítséget nyújt, valamint támogatást biztosít az alapvető szükségletek fedezéséhez és a megélhetéshez. Ennek során olyan, elveken alapuló megközelítést követ, mely lehetővé teszi, hogy a nők érdemben részt vegyenek a segítség célba juttatásában, és továbbra is a kedvezményezettek közé tartozzanak.
Az EU emellett készen áll arra, hogy még több támogatást nyújtson az Afganisztánnal szomszédos országoknak és a tágabb térségben található partnereknek a kedvezőtlen hatások tovagyűrűzésének megelőzéséhez.
Az EU ismételten kijelentette: támogatja, hogy Afganisztánban minden afgán teljeskörűen szerepet vállalhasson az élet minden területén – a nőket és lányokat, valamint az etnikai és vallási kisebbségekhez tartozó személyeket is ideértve –, és e tekintetben megingathatatlan az elkötelezettsége.
Az afgán népnek nyújtott humanitárius támogatás
1994 óta az EU közel 2 milliárd EUR összegben nyújtott humanitárius segítséget Afganisztánnak. Az Afganisztánnak nyújtott uniós humanitárius segítség elsősorban arra irányul, hogy:
- életeket mentsen
- hozzáférést biztosítson az alapvető szolgáltatásokhoz
- növelje a lakosság válságokkal szembeni ellenálló képességét
Az EU 2024 és 2025 között 320 millió EUR értékben finanszírozott humanitárius projekteket.
A segélyakciók elsősorban a következőkről igyekeznek gondoskodni: sürgősségi élelmezési segélyek, egészségügyi ellátás és élelmiszerek, a szükséghelyzetben lévők oktatása, tiszta vízhez való hozzáférés, higiéniás létesítmények és higiéniás körülmények, menedékhelyek és nem élelmiszer jellegű termékek, valamint védelmi szolgáltatások, az aknamentesítési tevékenységeket is ideértve.
Az Afganisztánnak nyújtott humanitárius támogatást az EU a helyszínen lévő humanitárius partnerek – így például ENSZ-ügynökségek, nemzetközi szervezetek és nem kormányzati szervezetek – segítségével juttatja célba. A finanszírozás szigorúan a függetlenség, a pártatlanság és a semlegesség humanitárius elveinek mentén valósul meg annak érdekében, hogy a támogatás eljusson a leginkább rászoruló afgánokhoz.
Az életmentő segítség célba juttatásának megkönnyítése érdekében az EU 2021 augusztusa óta több mint 2240 tonna segélyt szállított Kabulba 41 járattal, humanitárius légihíd révén.
Az Afganisztánnal kapcsolatos szankciók
A tálibokkal szembeni intézkedések
Az EU szankciókat vezetett be azokkal szemben – a tálibokat és a velük kapcsolatban álló személyeket és csoportokat is ideértve –, akik fenyegetést jelentenek Afganisztán békéjére, stabilitására és biztonságára.
Ezek a szankciók az 1988 (2011) sz. ENSZ BT-határozatot hajtják végre, és a következő intézkedéseket foglalják magukban:
- fegyverembargó
- a katonai termékekkel és technológiákkal kapcsolatos technikai segítségnyújtás tilalma
- személyekre vonatkozó utazási tilalom
- személyek és szervezetek vagyoni eszközeinek befagyasztása
Ez a szankciórendszer jelenleg 135 személyre és 5 szervezetre terjed ki.
- Határozat az afganisztáni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, csoportokkal, vállalkozásokkal és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről (Az Európai Unió Hivatalos Lapja)
- Rendelet az afganisztáni helyzet tekintetében bizonyos személyek, csoportok, vállalkozások és szervezetek elleni korlátozó intézkedések meghozataláról (Az Európai Unió Hivatalos Lapja)
- Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1988 (2011) sz. határozata
Az ISIL-lel/Dáissal és az al-Kaidával szembeni szankciók
2016. szeptember 20-án az EU létrehozta az ISIL-lel/Dáissal és az al-Kaidával, valamint a velük kapcsolatban álló személyekkel, csoportokkal, vállalkozásokkal és szervezetekkel szembeni szankciók célzott keretrendszerét.
Ezek az autonóm szankciók kiegészítik a terroristák uniós jegyzéke – az 1373 (2001) sz. ENSZ BT-határozatot végrehajtó uniós jogszabály – alapján elfogadott szankciókat.
Az uniós szankciókat a következő intézkedések alkotják:
- személyekre vonatkozó utazási tilalom
- személyek és szervezetek vagyoni eszközeinek befagyasztása
- annak tilalma, hogy pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat bocsássanak a jegyzékbe vett személyek és szervezetek rendelkezésére
Az említett szankciók jelenleg összesen 15 személyre és 7 szervezetre vonatkoznak.
- Határozat az ISIL-lel (Dáissal) és az al-Kaidával szembeni korlátozó intézkedésekről (Az Európai Unió Hivatalos Lapja)
- Rendelet az ISIL-lel (Dáissal) és az al-Kaidával szembeni további korlátozó intézkedések bevezetéséről (Az Európai Unió Hivatalos Lapja)
- Terroristákkal szembeni szankciók
- Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1373 (2001) sz. határozata
További információk
Politikai szintű integrált válságelhárítás (IPCR)
Humanitárius segítségnyújtás
Miért vezet be szankciókat az EU?
Legutóbbi frissítés: 2025. október 29.