"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
A Külügyek Tanácsa véleménycserét tartott az Ukrajna elleni orosz agresszióról.
A tanácsi vita kezdetén Dmitro Kulebaukrán külügyminiszter videokonferencia útján röviden tájékoztatta a tagállamok minisztereit a legfrissebb helyszíni fejleményekről és Ukrajna katonai prioritásairól és szükségleteiről.
A Tanács megerősítette az EU azon szándékát, hogy továbbra is támogatni kívánja Ukrajnának az agresszorral szembeni jogos védelmét, figyelembe véve az ukrán kikötők és gabonatárolók elleni közelmúltbeli támadásokat is.
A tanácsi megbeszélések ezt követően azokra a biztonsági kötelezettségvállalásokra összpontosítottak, amelyeket az EU felajánlhat Ukrajnának, hogy a jelenleg nyújtott támogatást Ukrajna biztonsága és rezilienciája iránti hosszú távú kötelezettségvállalássá alakítsa át.
A miniszterek először megvitatták a főképviselő arra irányuló kezdeményezését, hogy az Ukrajnának nyújtott védelmi támogatáshoz fenntarthatóbb és kiszámíthatóbb finanszírozást biztosítsanak azáltal, hogy az Európai Békekereten belül elkülönítenek egy részt.
Felvázoltam a minisztereknek az Ukrajnának nyújtott védelmi támogatás fenntarthatóbb és kiszámíthatóbb finanszírozásának biztosítására irányuló kezdeményezésünket. Javasoljuk az Európai Békekereten belül egy rész elkülönítését, amely évente legfeljebb 5 milliárd EUR-t biztosít Ukrajna védelmi szükségleteinek fedezésére a következő négy év során.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Végezetül a Tanács kitért arra, hogy Oroszország kilépett a fekete-tengeri gabonakezdeményezésből, és újólag megerősítette, hogy támogatja Ukrajna békeformuláját, amely az EU véleménye szerint az egyetlen átfogó alap az igazságos és fenntartható béke eléréséhez.
Törökország
A Tanács véleménycserét folytatott az EU és Törökország közötti kapcsolatokról, miután az Európai Tanács a június 29–30-i következtetéseiben felkérte a főképviselőt és a Bizottságot, hogy nyújtsanak be jelentést az Európai Tanácsnak az EU és Törökország közötti kapcsolatok jelenlegi állásáról.
A miniszterek véleménycserét folytattak arról, hogy az EU-nak újra együtt kell működnie Törökországgal, valamint a közös érdekekre kell építenie, miközben megpróbálja áthidalni a fennálló különbségeket.
A Földközi-tenger keleti térségében megvalósítandó fenntartható dezeszkaláció, valamint a ciprusi kérdés megoldása a vonatkozó ENSZ-határozatokkal összhangban előnyös lenne az egész régió stabilitása és biztonsága szempontjából.
Az emberi jogok európai egyezményében – amelynek Ankara is részes fele – meghatározott alapvető szabadságok és értékek tiszteletben tartását szintén alapvető fontosságúnak tartották.
A gazdasági biztonság külpolitikai dimenziója
A főképviselő röviden ismertette a Tanáccsal az Európai Bizottság és a főképviselő 2023. június 20-i, az európai gazdasági biztonsági stratégiáról szóló közös közleményét, a stratégia külpolitikai dimenziójára összpontosítva.
A Tanács a jövőben megbeszélést fog tartani erről a kérdésről, hogy feltérképezze, hogy a gyorsan változó és nehéz geopolitikai környezetben milyen új módokon lehetne kezelni az EU gazdasági biztonságát fenyegető kockázatokat, valamint mérlegelje a közös kül- és biztonságpolitika keretében rendelkezésre álló eszközök lehetséges alkalmazását.
Aktuális ügyek
Az „Aktuális ügyek” napirendi pont keretében a Tanács többek között a következő témákat érintette: Kína, a július 17–18-i EU–CELAC-csúcstalálkozó, Örményország és Azerbajdzsán, valamint a közel-keleti békefolyamat.
Nem hivatalos véleménycsere Antony Blinkennel, az Egyesült Államok külügyminiszterével
Az uniós külügyminiszterek véleménycserét folytattak Antony Blinken külügyminiszterrel arról, hogy miként lehetne megerősíteni a már egyébként is erős EU–USA külpolitikai együttműködést és koordinációt, ezen belül többek között arról, hogy miként lehet együttműködni a globális kihívásokkal, a Kínával kapcsolatos megközelítésekkel és a feltörekvő partnerekkel való együttműködéssel kapcsolatban.
Ez volt a negyedik alkalom, hogy megerősítése óta Antony Blinken részt vett a Külügyek Tanácsának ülésén.
A felek tárgyaltak arról, hogy az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújára válaszul példátlan mértékű együttműködést folytatnak – mind Ukrajna támogatása, mind pedig Vlagyimir Putyin háborúja globális következményeinek enyhítése terén –, valamint megvitatták a többi partnerrel való koordinált kapcsolatfelvételt és globális együttműködést.
Tanácsi következtetések és egyéb határozatok
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá az Egyesült Nemzetek Szervezetében az ENSZ-közgyűlés 78. ülésszakán (2023. szeptember – 2024. szeptember) képviselendő uniós prioritásokról.
A Tanács határozatot fogadott el az Európai Unió, valamint az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezetének (AKCSÁSZ) tagjai közötti partnerségi megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról. A Cotonoui Megállapodás helyébe lépő ezen megállapodás fogja a következő húsz évben a jogi szabályozási keretet biztosítani az EU és tagállamai, valamint 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni állam közötti kapcsolatok számára.
a mianmari/burmai helyzetre tekintettel bevezetett szankciók hetedik körében korlátozó intézkedéseket vezetett be hat személlyel és egy szervezettel szemben
új szankciórendszert hozott létre, amely lehetővé teszi az EU számára, hogyjegyzékbe vegyen olyan iráni személyeket és szervezeteket, akiket, illetve amelyeket felelősség terhel az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának drónok révén történő katonai támogatásáért, valamint a már meglévő szankciórendszerek keretében jegyzékbe vett hat személyt
Felvázoltam a minisztereknek az Ukrajnának nyújtott védelmi támogatás fenntarthatóbb és kiszámíthatóbb finanszírozásának biztosítására irányuló kezdeményezésünket. Javasoljuk az Európai Békekereten belül egy rész elkülönítését, amely évente legfeljebb 5 milliárd EUR-t biztosít Ukrajna védelmi szükségleteinek fedezésére a következő négy év során.
