"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Külügyek Tanácsa az uniós tagállamok külügyminisztereinek és védelmi minisztereinek részvételével Luxembourgban tartott együttes ülés keretében megbeszélést tartott az Ukrajna elleni orosz agresszióról.
Az ülés kezdő szakaszának idejére Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter és Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter videokonferencia útján csatlakoztak az üléshez, és tájékoztatást nyújtottak a legfrissebb helyszíni fejleményekről és Ukrajna jelenlegi prioritásairól.
Ukrán beszámolók szerint Oroszország a rakéták és drónok mellett az idei év első 4 hónapja alatt 7000 irányított bombát lőtt ki, ami naponta körülbelül 60 irányított bombát jelent, miközben keleten folyamatosan tüzérségi támadás zajlik. Mindez része Putyin stratégiájának.
Ugyanakkor egyértelmű, hogy Ukrajna nem rendelkezik az önvédelemhez és az orosz agresszió visszaveréséhez szükséges elegendő mennyiségű fegyverrel.
[…] Az Európai Uniónak és Ukrajna valamennyi szövetségesének egyértelműen sürgősen cselekednie kell. A cselekvés legfontosabb módja a légvédelmi ütegek és az ezekhez szükséges lőszerek biztosítása.
Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
A főképviselő hangsúlyozta, hogy Ukrajna számára sürgősen légvédelmi rendszereket és rakétákat kell biztosítani, és javasolta, hogy uniós szinten koordinálják ezen eszközök sürgős átadását.
A miniszteri megbeszélés során több tagállam is késznek mutatkozott arra, hogy fontolóra vegye a konkrét segítségnyújtást, vagy hozzájáruljon a már meglévő kezdeményezésekhez, mint például a lőszerekkel kapcsolatos cseh vagy a légvédelemmel kapcsolatos német kezdeményezéshez.
A Külügyek Tanácsa megbeszélést folytatott a Közel-Keleten kialakult helyzetről, különös tekintettel a Gázai övezetben egyre romló humanitárius helyzetre, valamint a tágabb térségben az eszkaláció veszélyére.
Ez utóbbival kapcsolatban a Tanács ismételten hangsúlyozta, hogy a régióban mindenkinek önmérsékletet kell tanúsítania és lépéseket kell tennie a dezeszkaláció érdekében. További lépésekről állapodtak meg azokkal a destabilizáló tevékenységekkel kapcsolatban, amelyeket Irán a régióban folytat.
Politikai megállapodásra jutottunk a drónokkal kapcsolatos aktuális szankciórendszer bővítését és kiterjesztését illetően, valamint azt illetően, hogy ennek keretében a rakétákra és azok Oroszországba történő lehetséges szállításaira – többek között a rakétagyártásra – is kiterjedő szankciókat vezetünk be Iránnal szemben; másodszor, politikai megállapodásra jutottunk e keret földrajzi területének kiterjesztését illetően oly módon, hogy az ne csak az Oroszországba, hanem a Közel-Kelet és a Vörös-tenger térségének egészébe irányuló drón- és rakétaszállításokra is kiterjedjen; továbbá harmadszor, politikai megállapodásra jutottunk a tiltott drónalkatrészek listájának kibővítését illetően.
Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
A Gázai övezetet illetően a főképviselő hangsúlyozta, hogy nem történt előrelépés a túszok szabadon bocsátása terén, nincs kilátás tűzszünetre, és a jelenleg is zajló humanitárius katasztrófa sem igazán enyhül. Hangsúlyozta továbbá, hogy mindaddig nem lesz tartós stabilitás a régióban, amíg a gázai háború folytatódik.
Az uniós tagállamok miniszterei megállapodtak abban, hogy a Külügyek Tanácsának egy jövőbeli ülésére ismét meghívják az izraeli külügyminisztert, valamint a Palesztin Hatóság új miniszterelnökét.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
Az ülés kezdő szakaszának idejére a megbeszéléshez videokonferencia útján csatlakozó Ramtane Lamamrával, az ENSZ-főtitkár Szudánért felelős személyes megbízottjával való nem hivatalos véleménycserét követően a Külügyek Tanácsa megbeszélést tartott a szudáni helyzetről.
A Tanács különösen azt vitatta meg, hogy miként lehetne fokozni a koordinációt az ENSZ-szel, de az Afrikai Unióval és más nemzetközi partnerekkel is.
Az EU hozzá kíván járulni a fenntartható tűzszünethez, támogatni kívánja a regionális és nemzetközi közvetítési erőfeszítéseket, és hangsúlyozni kívánja a közvetítésre irányuló különböző kezdeményezések közötti együttműködés és koordináció fontosságát.
Április 15-én volt a szudáni katonai puccs szereplői, a szudáni fegyveres erők (SAF) és a gyorsreagálású támogató erők (RSF) közötti háború kitörésének sajnálatos első évfordulója. Ezen a napon Franciaország, Németország és az EU társelnökei voltak a Szudánnal és a szomszédos országaival foglalkozó, Párizsban tartott nemzetközi humanitárius konferenciának.
A miniszterek kitértek a grúziai helyzetre, és aggodalmukat fejezték ki a külföldi befolyás átláthatóságáról szóló új törvénnyel kapcsolatban, amelyet nemrégiben terjesztettek a grúz parlament elé.
