Külügyek Tanácsa (Kereskedelem), 2024. május 30.

Főbb eredmények

Kereskedelem és versenyképesség – Az uniós kereskedelempolitika jövője

A Külügyek Tanácsa kereskedelmi formációjában irányadó vitát folytatott „Kereskedelem és versenyképesség – Az uniós kereskedelempolitika jövője” címmel.

A miniszterek megvitatták, hogy az uniós kereskedelempolitika hogyan segíthet minimalizálni a jelenlegi geopolitikai kihívások – mint például az Ukrajna elleni agressziós háború, az energetikai átállás, a kereskedelmi akadályok növekedése, a kereskedelem széttagoltsága és az új technológiák megjelenése – által az uniós vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásokat.

E vita részét képezte továbbá a kereskedelempolitika más uniós szakpolitikákkal való koherenciája, valamint az, hogy miként lehet javítani és biztosítani az EU számára a zöld és digitális átálláshoz szükséges kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférést.

Kereskedelem nélkül nincs versenyképesség. Versenyképesség nélkül pedig nincs jólét. A kereskedelem terén ezért a következő jogalkotási ciklusban minden bizonnyal a versenyképesség lesz majd az egyik fő prioritás. Ehhez pedig nyitott, proaktív és ambiciózus kereskedelempolitikára van szükségünk.

Hadja Lahbib külügyminiszter, Európa-ügyi és külkereskedelmi miniszter

A vitán részt vett Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke. A miniszterek ezt a vitát Mario Draghinak az Európa versenyképességéről szóló következő jelentése előkészítéseként, és Enrico Letta „Jóval több mint piac” című független, magas szintű jelentésének a közzétételét követően tartották.

• Az EU kereskedelempolitikája (háttér-információk)

Az EU és Afrika közötti kereskedelmi és beruházási kapcsolatok

A Tanács megvitatta az EU és Afrika közötti kereskedelmi és beruházási kapcsolatok helyzetét, valamint azt, hogy multilaterális, kontinentális, regionális és kétoldalú szinten miként lehetne elmélyíteni kapcsolatainkat egy kölcsönösen előnyös partnerség kialakítása érdekében.

Elnökségünk kezdetén azt mondtuk, hogy az lesz az egyik prioritásunk, hogy megerősítsük kapcsolatainkat Afrikával. Most eleget teszünk ennek az ígéretünknek. Örömmel látjuk a „Global Gateway” stratégia, az Európai Békekeret és a Szamoai Megállapodás végrehajtása terén elért eredményeket.A mai napon üdvözöltük emellett a Kenyával kötött gazdasági partnerségi megállapodás közelgő hatálybalépését is.

Hadja Lahbib külügyminiszter, Európa-ügyi és külkereskedelmi miniszter

Az EU Afrika legnagyobb kereskedelmi partnere, legnagyobb beruházója és a legnagyobb adományozó a hivatalos fejlesztési támogatások (ODA) terén. Az afrikai országokból származó kivitel több mint 90%-a vámmentesen lép be az EU-ba, mivel az általános vámkedvezmény-rendszer (GSP), a szubszaharai Afrikával kötött gazdasági partnerségi megállapodások (GPM-ek) vagy az egyes észak-afrikai országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodások hatálya alá tartozik.

Az Európai Unió és az Afrikai Unió között 2022 februárjában tartott hatodik csúcstalálkozón a két fél megállapodott a regionális és a kontinentális gazdasági integráció fellendítéséről, különösen az Afrikai Kontinentális Szabadkereskedelmi Térség (AfCFTA) révén.

• EU–Afrika kapcsolatok (háttér-információk)
• Szamoai Megállapodás (háttér-információk)
• Global Gateway (háttér-információk)

A WTO 13. miniszteri konferenciáját (MC13) követő intézkedések

A miniszterek munkaebéd keretében véleménycserét folytattak a 2024. február 26. és március 2. között Abu-Dzabiban tartott 13. miniszteri konferenciát követő intézkedésekről.

A miniszterek sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy – az EU által a 13. miniszteri konferencia előkészítése során és magán a 13. miniszteri konferencián tett intenzív erőfeszítések ellenére – a konferencia az eredetileg reméltnél kevesebb eredménnyel zárult. Újólag megerősítették, hogy a WTO központi szerepet tölt be a szabályokon alapuló multilaterális rendben, és hangsúlyozták, hogy folytatni kell a munkát a 13. miniszteri konferenciát követő legsürgetőbb kihívásokkal kapcsolatban.

Tekintettel a növekvő globális kihívásokra, már nem elegendő csupán annak biztosítása, hogy a WTO folytatni tudja a munkáját. A WTO szélesebb körű reformjára van szükség. Mivel a 13. miniszteri konferencián nem sikerült egyértelmű megbízást megfogalmazni, most az egyik fő kihívás a reformprogram kidolgozása.

• A WTO 13. miniszteri konferenciája (MC13)

Egyéb

Az „Egyéb” napirendi pont keretében az elnökség tájékoztatta a minisztereket arról, hogy a külügyminiszterek 2024. május 27-én úgy határoztak, hogy hozzálátnak az EU–Izrael Társulási Tanács ülésének előkészítéséhez.

Következtetések az exportellenőrzésekről

A Tanács következtetéseket hagyott jóvá az Európai Bizottság által az exportellenőrzésekről szóló, 2024. január 24-i fehér könyvében előterjesztett négy „javasolt válaszlépés” kezeléséről, és rövid és középtávú intézkedéseket javasolt a kettős felhasználású termékek Unión belüli exportellenőrzése összehangolásának javítására.

A Tanács a következtetésekben szorgalmazza a kettős felhasználású termékekről szóló (EU) 2021/821 rendelet teljes körű végrehajtását, beleértve annak további elemzését, hogy a jelenlegi keret miként tenné lehetővé egyes új termékek ideiglenes felvételét a kettős felhasználású termékek európai jegyzékébe, továbbá kinyilvánítja a tagállamok közötti koordináció fontosságát, és sürgeti a Bizottságot, hogy a rendelettel összhangban segítse elő ezt a koordinációt.

• A Tanács következtetései az exportellenőrzésekről szóló fehér könyvről

A Tanács ezenkívül vita nélkül elfogadta a nem jogalkotási „A” napirendi pontok jegyzékében szereplő napirendi pontokat.