"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
A Külügyek Tanácsa megbeszélést folytatott az Ukrajna elleni orosz agresszióról, miután Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter videokonferencia útján tájékoztatta az uniós külügyminisztereket a legfrissebb helyszíni fejleményekről és Ukrajna legsürgetőbb szükségleteiről, mindenekelőtt a légvédelmi rendszerek és az energetikai infrastruktúra terén.
Az ezt követő megbeszélés során számos miniszter elítélte a polgári lakosság elleni orosz rakétatámadásokat, valamint a kijevi gyermekkórház elleni közelmúltbeli támadást.
A Tanács ezután az Ukrajnának nyújtott uniós katonai támogatásról folytatott megbeszélést, amelynek keretében a miniszterek kitértek az Európai Békekeret keretében nyújtandó uniós támogatás felszabadításának szükségességére. Az immobilizált orosz vagyoni eszközökből származó extraprofit felhasználását illetően a főképviselő tájékoztatta az uniós minisztereket az augusztus elején várható első,1,4 milliárd EUR összegű átcsoportosítás tekintetében tett előrelépésről. Ezt az összeget prioritást élvező katonai felszerelések (légvédelem, tüzérségi rendszerek és lőszerek) beszerzésének, valamint az ukrán védelmi ipartól való beszerzéseknek a finanszírozására fogják felhasználni.
A Tanács ezt követően megvitatta a közelmúltban Svájcban megrendezett, az ukrajnai békéről szóló csúcstalálkozót követő lépéseket. Ezzel összefüggésben a főképviselő hangsúlyozta, hogy az EU-nak többet kell tennie a globális partnerek világszerte történő bevonása érdekében, és hogy továbbra is Zelenszkij elnök békeformulája az egyetlen valódi, az EU által támogatott béketerv.
Az egyetlen, aki háborúpárti, az Vlagyimir Putyin – aki a tárgyalások és a tűzszünet előfeltételeként Ukrajna felosztását és megadását követeli. És ezt minden nap újra meg is erősíti, több ezer rakéta, drón és siklóbomba bevetésével és újabb katonai támadásokkal. Aki tehát háborúzó félről beszél, az Putyinról beszél, nem pedig az Európai Unióról.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Végezetül a főképviselő bejelentette, hogy a védelmi és a külügyminiszterek augusztus végére ütemezett nem hivatalos ülésére Brüsszelben fog sor kerülni.
Európai Beruházási Bank
Az uniós tagállamok külügyminiszterei munkaebéd keretében nem hivatalos véleménycserét tartottak Nadia Calviñóval, az Európai Beruházási Bank (EBB) elnökével.
A miniszterek üdvözölték, hogy az EBB egyre bővülő szerepet tölt be a biztonsági és védelmi ipar területén, érdeklődésüket fejezték ki a további lépések iránt, és rövid távú támogatás nyújtását szorgalmazták Ukrajna számára. Üdvözölték továbbá az EBB-csoport által az ukrán energiarendszer és a vállalkozások számára nyújtott, megnövelt támogatást.
Az EBB elnöke megerősítette továbbá az EBB-nek a Ciszjordánia pénzügyi stabilitásához való hozzájárulására és a Palesztin Hatóság reformprogramjának támogatására vonatkozó kötelezettségvállalását, a Bizottság támogatásával összhangban.
A közel-keleti helyzet
A Külügyek Tanácsa megbeszélést folytatott a közel-keleti helyzetről, kiemelt figyelmet szentelve a helyszínen kialakult helyzet áttekintésének, ideértve a gázai humanitárius helyzetet és a túszok helyzetét is.
A Tanács számára Olof Skoog, az EU emberi jogi különleges képviselője, valamint Sven Koopmans, az EU közel-keleti békefolyamathoz rendelt különleges képviselője adott tájékoztatást.
Majdnem tíz hónap – 290 nap – elteltével a háború tovább tombol a Gázai övezetben, és a meggyötört polgári lakosság újabb erőszakos kitelepítéseinek vagyunk tanúi. Gázában már több mint 17 000 árva gyermek van. A humanitárius hozzáférés pedig, amelynek biztosítása mindig is nehéz volt, mostanra összeomlott.
Gázában gyakorlatilag mindenkinek a túlélése a segélyektől függ. A gázai lakosság 96%-a súlyos élelmezési bizonytalanságban él. Kereshetünk szavakat ennek a helyzetnek a leírására, de ez elviselhetetlen szörnyűség, és mindent, ami csak lehetséges, meg kell tennünk a megszüntetésére. A saját emberiességünk is ezt követeli.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
A főképviselő megjegyezte, hogy a tűzszünetre és a túszok szabadon bocsátására irányuló tárgyalások sajnos egyelőre nem kecsegtetnek eredménnyel.
A vita során a miniszterek a regionális eszkaláció kockázatáról és a Nemzetközi Bíróság legutóbbi tanácsadó véleményéről folytattak megbeszélést. Foglalkoztak azzal is, hogy az arab partnerekkel és más partnerekkel való együttműködésre építve hogyan érhető el a kétállami megoldás felé történő érdemi előrelépés.
A Tanács megbeszélést folytatott továbbá arról, hogy mi a legjobb módja a Palesztin Hatóság számára nyújtott uniós támogatás fokozásának, annak érdekében, hogy megelőzhető legyen annak összeomlása, ami nem szolgálná sem a palesztinok, sem az izraeliek érdekét. Ezzel összefüggésben a Bizottság naprakész tájékoztatást adott az uniós tagállamok minisztereinek a Palesztin Hatóságnak nyújtott uniós politikai és pénzügyi támogatásról, ami egy többéves érdemi támogatási csomag formájában valósul meg, és támogatni fogja a Palesztin Hatóság reformprogramját.
A Tanács végezetül áttekintette az EU–Izrael Társulási Tanács folyamatban lévő előkészületeit.
Aktuális ügyek
Az „Aktuális ügyek” napirendi pont keretében a Tanács – az elért eredményekről szóló, az EKSZ és a Bizottság által a közelmúltban készített jelentés alapján – véleménycserét tartott a digitális diplomáciáról.
A Tanács következtetései és egyéb határozatok
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá az Örményországgal folytatandó vízumliberalizációs párbeszéd elindításáról.
A Tanács ezenkívül az Európai Békekeret keretében megvalósuló támogatási intézkedéseket fogadott el Örményország, illetve a Mauritániai Iszlám Köztársaság fegyveres erőinek támogatása céljából.
A Tanács végezetül az Oroszországi Föderáció ukrajnai helyzetet destabilizáló tevékenységeinek folytatódása miatt 2025. január 31-ig meghosszabbította az uniós korlátozó intézkedéseket, továbbá jegyzékbe vett négy személyt és két szervezetet, akiket, illetve amelyeket felelősség terhel súlyos emberi jogi visszaélésekért, többek között kínzásért, valamint szisztematikusan és széles körben elkövetett szexuális és nemi alapú erőszakért.
