Az EU kereskedelempolitikája
Az EU a kereskedelempolitikája keretében kereskedelmi jogszabályokat alkot, nemzetközi kereskedelmi megállapodásokról tárgyal és ilyen megállapodásokat köt harmadik országokkal.
Mi voltaképpen az EU kereskedelempolitikája?
A kereskedelempolitika az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy nem a tagállamok hozzák meg a kereskedelmi kérdéseket érintő jogszabályokat és kötik meg a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat, hanem az EU.
Azáltal, hogy az EU a globális színtéren egységesen lép fel, nem pedig több különálló kereskedelmi stratégiát követ, erősebb pozícióval rendelkezik a világkereskedelemben.
Az EU kereskedelmi megállapodásokon keresztül tartja fenn kereskedelmi kapcsolatait a harmadik országokkal. A megállapodások célja, hogy jobb kereskedelmi lehetőségeket teremtsenek, illetve megszüntessék a kereskedelem különböző akadályait.
Az áruk és a szolgáltatások kereskedelme jelentősen hozzájárul a fenntartható növekedés fokozásához és a munkahelyteremtéshez. Az EU-ban több mint 30 millió álláshely függ az Unión kívülre irányuló exporttól. Az előrejelzések szerint a jövőbeli globális gazdasági növekedés 90%-a Európa határain kívül fog végbemenni. Így tehát a kereskedelem a növekedés ösztönzője, és kulcsfontossággal bír az EU számára.
A Tanács teljes mértékben elkötelezett egy erős, szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszer mellett. A felelősségteljes uniós kereskedelempolitikának elválaszthatatlan eleme a magas szintű átláthatóság és a hatékony kommunikáció a polgárokkal arról, hogy milyen előnyökkel és kihívásokkal jár a nyitott piacokon történő kereskedelem.
Tisztességes és méltányos kereskedelem
Az Európai Unió arra törekszik, hogy tisztességes és méltányos kereskedelmet biztosítson a harmadik országokkal.
Az elmúlt években ezért alapjaiban megreformálta a legfontosabb kereskedelmi vonatkozású szabályokat. A reform az alábbi fő területeket érinti:
- a gazdasági kényszerítés elleni intézkedések
- közvetlen külföldi tőkebefektetések
- kétoldalú védintézkedések
- dömpingellenes intézkedések
- piacvédelmi eszközök
A jogalkotási kezdeményezésekkel az EU meg kívánja óvni az európai gyártókat és a vállalkozásokat azoktól a károktól, amelyeket bizonyos külföldi kereskedelmi gyakorlatok okozhatnak.
A gazdasági kényszerítés elleni intézkedések
A Tanács 2023. október 23-án elfogadta a kényszerítő intézkedések elleni új eszközt. Ez az eszköz arra hivatott hogy védje az EU-t és tagállamait a harmadik országok általi gazdasági kényszerítéssel, azaz a kereskedelmet vagy a beruházásokat érintő intézkedésekkel szemben.
A gazdasági kényszerítés miatt harmadik országokkal szemben alkalmazható intézkedések között szerepelhet különböző kereskedelmi korlátozások bevezetése, például:
- megemelt vámok
- import- vagy exportengedélyek
- a szolgáltatások, valamint az FDI-hez vagy a közbeszerzéshez való hozzáférés terén bevezetett korlátozások
A gazdasági kényszerítés elleni eszközt úgy tervezték meg, hogy párbeszéd keretében lehessen fellépni a kényszerítő intézkedések enyhítése vagy megszüntetése érdekében. Az EU csak végső esetben alkalmaz ellenintézkedéseket.
A közvetlen külföldi befektetések átvilágítása
A Tanács 2019. március 5-én rendeletet fogadott el az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról. A jogszabály 2020 októberében lépett hatályba.
Az EU-n belüli nagyfokú integráció miatt az egyik tagállamba irányuló közvetlen külföldi befektetések kockázatot jelenthetnek egy másik tagállamban vagy az EU egészében a biztonságra vagy a közrendre nézve.
A közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó új szabályok lehetővé teszik az EU számára, hogy azonosítsa az új kihívásokat, és azokra megfelelően reagáljon. E célból az új keret:
- olyan együttműködési mechanizmust hoz létre, amelynek keretében a tagállamok és az Európai Bizottság információkat cserélhetnek, illetve aggályokat vethetnek fel az egyes befektetésekkel kapcsolatban
- lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy véleményt adjon ki, ha egy beruházás veszélyezteti több tagállam biztonságát vagy közrendjét
- ösztönzi a befektetések átvilágításával kapcsolatos nemzetközi együttműködést, így a tapasztalatok, a bevált gyakorlatok és a közös érdekű kérdésekkel kapcsolatos információk megosztását is
- bizonyos követelményeket állapít meg azon tagállamok számára, amelyek nemzeti szintű átvilágítási mechanizmust kívánnak fenntartani vagy létrehozni
2024 januárjában a Bizottság javaslatot tett a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendelet felülvizsgálatára azzal a céllal, hogy orvosolja a meglévő hiányosságokat és javítsa az eszköz hatékonyságát.
A felülvizsgálatra irányuló javaslat azokra a tapasztalatokra épül, amelyeket a Bizottság és az uniós tagállamok szereztek az elmúlt három évben a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló hatályos rendelet alapján végzett több mint 1200 közvetlen külföldi tőkebefektetési ügylet felülvizsgálata során.
Horizontális kétoldalú védintézkedések
A Tanács 2019. január 28-án rendeletet fogadott el a védintézkedések kereskedelmi megállapodásokban való alkalmazásának lehetőségéről.
A rendelet az EU–Japán, EU–Szingapúr és EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodásokra terjed ki. A rendelet hatálya a későbbiekben további szabadkereskedelmi megállapodásokra is kiterjeszthető.
A kétoldalú védintézkedések a kereskedelmi megállapodásokhoz kapcsolódnak, és lehetővé teszik a vámkedvezmények ideiglenes visszavonását.
A kezdeményezést megelőzően ezt a mechanizmust eddig minden egyes kereskedelmi megállapodás esetében külön-külön javasolták.
A mostani kezdeményezésnek köszönhetően ezek a védintézkedések egy állandó horizontális keret révén minden esetben beépülnek az új megállapodásokba.
Dömpingellenes intézkedések
A Tanács 2017. december 4-én új uniós szabályokat fogadott el, amelyek az Európai Unió tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelmét hivatottak előmozdítani. A szabályok 2017. december 20-án léptek hatályba.
A naprakésszé tett dömpingellenes uniós intézkedések azokban az esetekben alkalmazandók, ha (az exportáló ország általi) állami beavatkozás miatt bizonyos importált termékek ára mesterségesen alacsony.
A jogi keret a dömpingszámítás tekintetében megszünteti a korábbi különbségtételt a piacgazdaságok és a nem piaci jellegű gazdaságok között.
Az Európai Bizottságnak továbbá ezentúl bizonyítania kell, hogy egy adott termék eladási ára és előállítási költsége között „jelentős piaci torzulás” áll fenn.
Piacvédelmi eszközök
2018. június 8-án hatályba lépett az uniós piacvédelmi eszközök korszerűsítéséről szóló új rendelet.
A rendelet célja az uniós termelők megóvása a tisztességtelen verseny által okozott károktól, biztosítva ezzel a szabad és tisztességes kereskedelmet. Az új szabályok révén a piacvédelmi eszközök kiszámíthatóbbak, átláthatóbbak és a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) – számára könnyebben hozzáférhetők lesznek.
Az EU célja, hogy a dömping- és szubvencióellenes eszközök hatékonyabbá váljanak és alkalmasabbak legyenek arra, hogy megvédjék az uniós gyártókat a külföldi vállalatok tisztességtelen gyakorlataival és az esetleges retorzió kockázatával szemben.
Ezzel egyidejűleg az importőrök számára kiszámíthatóbbá válnának a vámtételek változásai, ami megkönnyíti számukra az üzleti tervezést. A rendszer egészének átláthatóbbnak és felhasználóbarátabbnak kell lennie.