Amit a kritikus fontosságú nyersanyagokról tudni érdemes
A kritikus fontosságú nyersanyagok nélkülözhetetlenek egy sor különböző iparág működéséhez és integritásához. Az ezen anyagokhoz való biztonságos hozzáférés kulcsfontosságú az EU versenyképessége és gazdasági biztonsága szempontjából.
Mik a kritikus fontosságú nyersanyagok, és mire használják őket?
A fémek, az ásványok és a természetben előforduló alapanyagok számos, mindennapi életünk során használt termék alapvető alkotóelemei. A kiemelkedő gazdasági jelentőségű és az ellátás szempontjából magas kockázattal bíró nyersanyagokat kritikus fontosságú nyersanyagoknak nevezzük.
A kritikus fontosságú nyersanyagok nélkülözhetetlenek az EU számos alapvető iparágának működéséhez és integritásához. Ezek közé tartozik a megújulóenergia-ágazat, a gépjárműgyártás, a digitális technológiák és a védelem. A kritikus fontosságú nyersanyagok számos hétköznapi termékben is megtalálhatók, például az okostelefonokban, az elektromos gépkocsikban, a szélturbinákban, továbbá a műtrágyákban vagy a repülőgépekben.
vibrációs technológia a telefonokban = volfrám
elektromos járművek = lítium, kobalt és nikkel
szélturbinák = bór
A 34 azonosított kritikus fontosságú nyersanyagon belül külön jegyzéket állítottak össze a stratégiai fontosságú nyersanyagokról – lásd alább a sötétsárga színnel jelölt 17 stratégiai fontosságú nyersanyagot. Ezek olyan anyagok, amelyek iránt a kereslet az elkövetkező években várhatóan meghaladja majd a kínálatot: gazdasági jelentőségük a kereslet növekedéséhez vezet, miközben a termelési követelményeik összetettsége korlátozza a kínálat bővítését.
Ezt a jegyzéket rendszeresen felül fogják vizsgálni.
- Alumínium / bauxit / timföld
- Kokszszén
- Lítium
- Foszfor
- Antimon
- Földpát
- Könnyű ritkaföldfémek*
- Szkandium
- Arzén
- Folypát
- Magnézium
- Szilíciumfém
- Barit
- Gallium
- Mangán
- Stroncium
- Berillium
- Germánium
- Grafit
- Tantál
- Bizmut
- Hafnium
- Nióbium
- Titánfém
- Bór
- Hélium
- Platinacsoportba tartozó fémek
- Volfrám
- Kobalt
- Nehéz ritkaföldfémek*
- Nyersfoszfát
- Vanádium
- Réz
- Nikkel
*Stratégiai fontosságú nyersanyagok a nehéz ritkaföldfémek és a könnyű ritkaföldfémek között: Nd, Pr, Tb, Dy, Gd, Sm és Ce
A kritikus fontosságú nyersanyagok gazdasági jelentősége
A kritikus fontosságú nyersanyagok nélkülözhetetlenek Európa gazdasága számára, valamint a zöld és digitális átállást előmozdító technológiák szempontjából. Nélkülözhetetlen alkotóelemei az akkumulátoroknak, az elektromos járműveknek, a szélturbináknak, a félvezetőknek, az MI-technológiáknak és a védelmi rendszereknek.
Ahogy ezekben az ágazatokban Európában és világszerte nő a kereslet, az ezen anyagokhoz való biztonságos hozzáférés egyre fontosabbá válik az EU ipari versenyképessége, innovációja és gazdasági biztonsága szempontjából.
Anyagkereslet az Európai Unióban (magas keresleti forgatókönyv)
A grafikon azt az öt kritikus fontosságú nyersanyagot emeli ki, amelyre az EU-ban 2020-ban a legnagyobb volt a kereslet, és bemutatja ezen öt kritikus fontosságú nyersanyag 2030-ra és 2050-re előrejelzett keresletét. Például az alumínium várhatóan kritikus szerepet fog betölteni Európa fenntartható jövőre való átállásában, mivel kulcsfontosságú eleme a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabály által prioritásként kezelt szinte valamennyi tisztaenergia-technológiának, köztük a fotovoltaikus szolárrendszereknek, a szélturbináknak, a hálózati technológiáknak és az akkumulátoroknak. 2020 és 2050 között várhatóan 543%-kal nő.
Az adatok a kritikus fontosságú nyersanyagok iránti kereslet előrejelzését mutatják öt uniós stratégiai ágazatban: megújuló energiaforrások, elektromos mobilitás (e-mobilitás), ipar, infokommunikációs technológia (IKT), valamint repülő- és űripar és védelem.
Globális kereslet és kínálat
A kritikus fontosságú nyersanyagok többnyire az EU-n kívülről származnak. Ennek oka többek között e nyersanyagok világszerte egyenlőtlen eloszlása, a (helyi területi hatásokhoz kapcsolódó) társadalmi elfogadottság eltérő mértéke, valamint az, hogy a különböző gazdasági tevékenységek egymással versengenek a rendelkezésre álló területek használatáért.
Az EU jelenleg több kritikus fontosságú nyersanyag tekintetében is nagymértékben függ néhány országtól. Egyes esetekben szinte teljes mértékben egyetlen beszállítóra támaszkodik. Ez különösen igaz egyes ritkaföldfémekre és más stratégiai anyagokra, például a lítiumra, amelyeket csak igen kevés termelő országból importálnak.
A kritikus fontosságú nyersanyagok főbb uniós beszállítói
Az EU-t kritikus fontosságú nyersanyagokkal ellátó fő beszállítók világtérképe: Kína a legnagyobb globális és uniós beszállítója a kritikus fontosságú nyersanyagok többségének, beleértve a baritot, a bizmutot, a galliumot, a germániumot, a magnéziumot, a természetes grafitot, az összes ritkaföldfémet (a nehéz és a könnyű ritkaföldfémeket), a volfrámot és a vanádiumot.
Bár Kína továbbra is jelentős uniós beszállító, számos kritikus fontosságú nyersanyag az Unión belüli forrásokból származik: pl. a kokszszén és a réz Lengyelországból, az arzén Belgiumból, a hafnium Franciaországból, a stroncium Spanyolországból, a nikkel pedig Finnországból.
Tekintettel arra, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagok globális ellátási láncai fölötti ellenőrzés néhány országban összpontosul, az EU ki van téve a geopolitikai feszültségekkel, a kereskedelmi korlátozásokkal, illetve a növekvő és egymással versengő globális kereslettel összefüggő ellátási zavaroknak. Mivel ezek az anyagok nélkülözhetetlenek a stratégiai ágazatok számára, az ellátási zavarok hatással lehetnek az európai iparra, a versenyképességre és a gazdasági stabilitásra.
Emellett 2024 óta a harmadik országok ritkaföldfémekre és más kritikus fontosságú anyagokra vonatkozó exportkorlátozásai még sürgetőbbé tették az EU diverzifikációs stratégiájának felgyorsítását.
Kína például 2023 óta számos exportellenőrzési intézkedést vezetett be, amelyek olyan kritikus fontosságú nyersanyagokra terjednek ki, mint a grafit, a gallium, a volfrám, a bizmut, a germánium és a ritkaföldfémek. Ezek az intézkedések bizonyos elem-, illetve akkumulátortermékekre és a ritkaföldfémek feldolgozásához használt berendezésekre is vonatkoznak.
Kína emellett továbbfejleszti exportellenőrzési rendszerét, többek között bizonyos kritikus fontosságú nyersanyagok és kapcsolódó termékek tekintetében. Ez növeli az uniós ipari szereplőket érintő bizonytalanságot, és hatással van az EU gazdasági biztonságára, valamint a stratégiai függőségek csökkentésére irányuló erőfeszítéseire.
Ezzel párhuzamosan más globális szereplők intenzívebben lépnek fel annak érdekében, hogy biztosítsák iparágaik kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférését, és ennek érdekében kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos projekteket finanszíroznak, továbbá ellátásukat partnerségek révén diverzifikálják.
A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló uniós rendelet
A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló uniós rendelet 2024. május 23-án lépett hatályba. Fő célja, hogy csökkentse az EU függőségét a stratégiai fontosságú nyersanyagok harmadik országbeli beszállítóitól.
A rendelet négy nem kötelező erejű referenciaértéket határoz meg 2030-ra:
- az EU éves fogyasztásának legalább 10%-a Unión belüli kitermelésből származzon
- legalább 40%-át az EU-ban dolgozzák fel
- legalább 25%-a Unión belüli újrafeldolgozásból származzon
- továbbá az EU ellátásának legfeljebb 65%-a származzon egyazon harmadik országból.
A rendelet emellett ösztönzi a technológiai fejlődést és az erőforrás-hatékonyságot, hogy mérsékelje a kritikus és stratégiai fontosságú nyersanyagok iránti uniós kereslet várható növekedését.
A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet: fordulópont az EU számára
Legutóbbi frissítés: 2026. augusztus 13.